
Július 15-én elhunyt Barabási László (1943. április 15., Kolozsvár–2013., Csíksomlyó) csíksomlyói író és történész. Hosszú ideig a Hargita megyei múzeumhálózat igazgatója volt. A romániai változásokat követően Budapesten újságíróként dolgozott, majd visszatért Székelyföldre, és a Hargita lábánál élt, főként a magyar és a székely történelem kutatásának szentelte élete utolsó éveit.
2013. július 16., 12:012013. július 16., 12:01
2013. július 16., 15:492013. július 16., 15:49
Barabási László Kolozsváron született, ahol a családnak szállítási vállalata volt. Az 1948-as államosításkor a családot Gyergyószentmiklósra telepítették, ahol elvégezte iskoláit, és a Magyar Vegyes Líceumban, a mai Salamon Ernő Gimnáziumban érettségizett. 1961-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán, magyar és történelem szakon. Az egyetemen dr. Kócziáni Lászlónak, Nyírő József vejének az irányításával népköltészeti gyűjtéseket folytatott Maros megyében. Egyetemi évei alatt jelentek meg első karcolatai, helyzetképei a napilapokban.
1964-től Gyergyótekerőpatakon tanított, ahol kinevezték a kultúrotthon igazgatójának. 1966 nyarán Balánbányára költözött, ahol szintén kultúrigazgatóként tevékenykedett. Itt zenekart hozott létre, tánccsoporttal és varieté-együttessel. Ő írta a műsorok szövegeit, és rendezte a darabokat. „Bányásztoborzás\" jeligéje alatt bejárta Erdély magyarlakta vidékeit, több mint 1500 előadást tartván a Zsíl-völgyétől a Szilágyságig Madaras Gábor, Cseh Judit, Széles Anna vendégszereplésével. Mindezek mellett feldolgozta a Csíkszentdomokosi Római Katolikus Parókia Balánbányára vonatkozó okiratait, a Balánbánya története című kötetének anyagát. Ebben az időben szerezte meg második diplomáját, történelemből államvizsgázván a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, áll a fia, Barabási Albert László által a szerkesztőségünkbe eljuttatott nekrológban.
1981-ben a Művészeti Népiskola igazgatója, majd 1983-ban a Hargita Megyei Múzeumhálózat (ma a Csíki Székely Múzeum) muzeográfusa és igazgatója lett. Ő volt a kurátora annak a fotótörténeti kiállításnak, amely átfogta a Hargita megyei fényképészet történetét az 1800-as évektől napjainkig. Az Új Életben és A Hétben megjelenő néprajzi cikkei lassan aláásták a hivatalos szervek bizalmát vele szemben. 1988-ban leváltották, és mivel senki sem merte alkalmazni, néhány hónapot autóbusz-vonalellenőrként dolgozott. A hatalom, hogy megszabaduljon tőle, turistaútlevelet adott, és rövidesen már Budapesten dolgozott a Belvedere képzőművészeti folyóirat főmunkatársaként. Később egy nemzetközi áruközvetítő vállalat kereskedelmi igazgatója lett.
1990 decemberében telepedett haza Csíksomlyóra vállalkozóként. Itt adta ki a Balánbánya története című ipari monográfiáját. 1998 után teljesen az írásnak szentelte idejét, ekkor kezdődött legtermékenyebb szerzői korszaka. 2006 és 2012 között évente két könyvet írt és jelentetett meg. Elsőként a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület kiadásában jelent meg a Csillagösvényen című történelmi kisregénye, amelyet a székely történelemről írt trilógiája (Hol vagytok székelyek?; Székely-magyar történelem Attilától máig; A székely rendtartás) követett. Ezután a világtörténelemről írt trilógiája következett (Az emberiség története, I. kötet: Ősi titkok avagy a mi történelmünk?; Az emberiség története, II. kötet: Ádám ősei; Az emberiség története III. kötet: Változó világ).
Több szakmai társaság és a Székely Szellemi Egyesület vezetőségi tagja volt. Munkáit a szélesebb körű magyar közönséggel Varga Csaba filmrendező ismertette meg a Fríg kiadó segítségével.
Temetése július 18-án lesz Csíkszeredában, a Kalász-negyedi temetőben.
Az európai őshonos nemzeti kisebbségek 21. századi kihívásairól, identitásuk és anyanyelvük megőrzésének lehetőségeiről tart előadást Kalmár Ferenc november 20-án, pénteken 18 órától Csíkszeredában, a Magyar Ügyek Házában.
Az elsődleges vizsgálatok már igazolták a veszettség megjelenését Csíkszentgyörgy község területén, ahol egy tehén fertőződött meg, de egy veszett rókát is találtak. Kikerült a felcsíki térségből a veszettség.
Elsősegélynyújtási képzést szerveztek a gyermekvédelemben dolgozóknak Csíkszeredában, és egy életmentő defibrillátort is adományoztak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak.
Befejezéshez közelít a Tusnádfürdőt ellátó 18 kilométeres vízvezeték építése, közben készül a városban az új víztartály, a vízkezelő állomás és laboratórium épülete, valamint a csíkszentsimoni kutaknál a vízház. A beruházást jövőben fejezik be.
A diákok körében népszerű a csíkszeredai tömegközlekedés, a Csíki Trans adatai szerint közel nyolcezer tanuló kapott ingyenes bérletet. Bár a kezdeményezés néhol már érezteti hatását, a reggeli városi dugókat egyelőre nem csökkentette számottevően.
Balesetet okozott egy jogosítvány nélkül vezető sofőr Maroshévízen, utasa megsérült, ő pedig elhagyta a helyszínt. Ráadásul az is kiderült, hogy jogosítványa sem volt.
A bíróságig jutott a Csíkszereda nyugati ki- és bejárata közelében levő Olt-híd újjáépítése érdekében kiírt közbeszerzési eljárás, miután az egyik ajánlattevő cég kifogásolta az eredményt. Ezzel csak tovább húzódik a beruházás előkészítése.
A 2026/2027-es téli idényre már felkészült a város és az Eco-Csík Kft.: 800 tonna sóval, további csúszásgátló anyagokkal és kilenc járművel biztosítják a hóeltakarítást és a síkosságmentesítést.
Önerőből nem tudják befejezni a csíkcsicsói közösségi szolgáltató központ építését, ezért az önkormányzat az Országos Beruházási Társasághoz (CNI) nyújtott be igénylést a hiányzó összeg biztosítása érdekében.
Jogosítvány nélkül és jelentős alkoholos befolyásoltság alatt vezetett autót egy 33 éves férfi november 12-én este Csíkszentsimonban, de nem jutott messzire az autóval: a rendőrök megállították.
szóljon hozzá!