Négy erdélyi magyar katona Jászapátin történt tragédiájáról tartottak vetítéssel egybekötött előadást péntek este a csíkszeredai városháza gyűléstermében a Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elnevezésű előadássorozat keretében.
2012. november 24., 16:532012. november 24., 16:53
2012. november 25., 13:062012. november 25., 13:06
Az 1944 novemberében Jászság második legnagyobb városában lezajlott szomorú eseményről az Innen és Túl Projektcsoport tagjai számoltak be a szép számban megjelent érdeklődőknek. Az előadáson ott volt az egyik elesett katona Csíkszeredában élő lánya, Munzlinger Ilona is, akinek a csoport négy jelenlévő tagja – Járvás Judit, Simon Nadinka, Rizmajer Borbála és Tóth Gábor – egy könyvet és egy kéziratot adott át, melyekben dokumentálva találhatók az akkori események. A Vallomások a második világháborúról Jászapátin és Jásziványon (Hevesiványon) című könyvet a helyszínen meg is lehetett vásárolni.
Az Innen és Túl Projektcsoport tagjai a megrázó történetet az akkor tizenkét éves Nyitrai László szemtanú elmeséléséből ismerték meg. A szemtanúval készült kisfilmet a jelenlévőknek levetítették, melyből kiderült, hogy az orosz megszállók a már lefegyverzett és önmagát megadó négy magyar katonát hidegvérrel gyilkolták meg a Jászapátin található Járvás-tanyán. Az egyik lelőtt katona szerencsés módon túlélte a mészárlást, és hadikórházba kerülhetett. Viszont egyelőre nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, ki volt a túlélő a négy közül.
Tóth Gábor előadásában kifejtette: a második világháború végén, az alföldön számos erőszakos esemény történt. A kutatócsoport célja a helyi narratív hagyomány rögzítése. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kutatás semmit nem ér, ha nem őszinte. Járvás Judit részletesen ismertette a történetet, valamint a kutatás eredményeit, és bemutatta a fellelt iratokat, leveleket. Simon Nadinka a közéleti szereplők feladatáról, a generációs hídépítésről, kutatásról, hagyományteremtésről értekezett.
A második világháborúban harcoló négy erdélyi katona iratait és leveleit Szolnokon a levéltárban találták meg. Az iratokat Jászapáti térségből küldték be, ahol a tragédia történt. A csoport tagjai úgy vélik, hogy a levéltárban megtalált iratok tulajdonosai megegyezhetnek a Nyitrai László történetében megölt katonákkal.
Hosszú nyomozás után megtalálták a Csíkszeredában élő Munzlinger Ilonát, aki a levéltárban fellelt katonakönyv tulajdonosának, Vitális Ferencnek a lánya. A kutatás sikeréhez a többi között hozzájárult Daczó Katalin helytörténész, valamint a Csíkszeredából elszármazott, Jászapátin élő Szabóné Nagy Enikő.
Az Innen és Túl Projektcsoport tagjai a nyomozást a többi katona hozzátartozóinak felkutatására folytatják, viszont pillanatnyilag elsődleges céljuk, hogy minél több emberrel megismertessék a honvédek tragédiáját, elsősorban Csíkszeredában és Jászapátin. Tevékenységük célja felhívni az emberek figyelmét, hogy még sok lezáratlan eset van a történelemben. Tovább keresik a másik három honvéd, Varga András, Kászony Jozif (Josif), valószínűleg József és Lakatos Lajos családját.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!