Elégedetlenek az őstermelők az új szabályozással

Egyre kevesebb termelő árul a csíkszeredai zöldségpiacon – állapította meg Graur Adrian piacgondok. Az április végi versenytárgyaláson a 149 asztalból mindössze harmincat béreltek ki termelők. Bár a vonatkozó jogszabály életbe lépésével kötelezővé tették a piacfelügyeleteknek, hogy az elárusító felületek legkevesebb 40 százalékát tartsák fenn a termelők számára, a megyeszékhely piacán hiába vannak fenntartott asztalok, jó részük üresen áll.

A csíkszeredai zöldségpiac csarnokában 68 asztal, kint pedig 149 áll az árusok rendelkezésre. Mint megtudtuk a piacgondnoktól, az árusok kérésére négy asztallal bővítették idén a külső piacot a csarnok déli oldalán. Április végén szervezte meg a városháza a versenytárgyalást az asztalok bérbeadására, amelynek eredményeként többségében a kintiek keltek el: 17 viszonteladó 30 asztalt, illetve az őstermelők szintén 30-at foglaltak le. Utóbbiak többnyire a piac födött asztalsorainál kaptak helyet, ahol leginkább zöldségféléket, illetve idénye lévén, virágokat és palántákat árulnak. Nagyon sok az üres hely, főként a hátsó sorban, azt gyakorlatilag tárolóként használják a bérlők. Graur szerint a legnagyobb baj az, hogy nem jut mindenkinek hely az első sorokban, és az emberek manapság már nem nagyon járják körbe a piacot, nem vásárolnak a hátsó sorokban.

A vonatkozó jogszabály változásával a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület áprilisi ülésén módosította a zöldségpiac működési szabályzatát. A jogszabály ugyanis többek között megszabja, hogy a piacfelügyeletek különítsék el a viszonteladókat a termelő gazdáktól. Graur Adrian ezzel kapcsolatban elmondta, a zöldségtermelők számára a födött asztalsoroknál különítettek el helyet, de igény szerint, tekintettel arra, hogy tavasszal kevesebb termelő van a piacon, viszonteladóknak is adtak ki standot ezen a részen, például a facsemete-árusoknak. Arra a kérdésre, hogy miként tudja megkülönböztetni a vásárló a termelőt a viszonteladótól, a piacgondnok azt válaszolta, hogy az azonosító táblák alapján látni lehet, hogy ki árul jogi személyként, és ki termelőként. Hozzátette, az új működési szabályzat szerint fogják kérni, hogy ezeken a táblákon és a termelői bizonylaton magyarul és románul is legyenek feltüntetve az adatok.

A piacgondnokot arról is kérdeztük, mi a véleménye az új szabályozásról. Válaszában egy visszásságra világított rá. Mint magyarázta, a termelő ezentúl egy évre kapja meg a termelői bizonylatát, akkor, amikor elültette például a krumpliját, így amint a kezében van a bizonylat, már kezdheti is árulni a feltüntettet mennyiségű terményt, holott még ki sem szedte a pityókát. „Nem kellene kiadni a bizonylatot, amíg nem termelte ki a terményét, hogy a piacon ne jelenjen meg vele, mert sajnos hasonlóra már volt példa, hogy követelte az asztalt a termelők között” – mondta Graur.

„Én nem könyvelő vagyok, hanem termelő” – adott hangot nemtetszésének az új jogszabállyal kapcsolatosan a kibédi Madaras Árpád, aki 35 éve árulja a palántáit a csíkszeredai piacon. Hozzátette: a forgalmazói füzetbe be kell vezesse reggel, hogy miből hány darabot, kilót, hány köteg palántát hoz a piacra, és este, hogy ebből mennyit adott el. „Nagyon megbonyolították, feltételezzük, azért, hogy meg tudjanak adózni, de ezt lehetett volna egyszerűbben is, ha a parlamentből szóba álltak volna a termelőkkel. Ehelyett kitalálták ezt az ökörséget, ami arra volt jó, hogy megnehezítsék a termelők munkáját” – elégedetlenkedett.

Amit a jogszabályról tudni kell
A 2014. évi 145-ös számú törvény októberben lépett életbe, és úgy rendelkezik, hogy a 2001-ben elfogadott törvény alapján kiállított termelői bizonylat használható, amíg érvényes, de 180 napnál nem tovább, így május elsejétől már minden piacon kötelező módon az újfajta bizonylatokat kell kifüggeszteni a standokon. Aki ezt nem tette meg, 300 lejes pénzbírságra számíthat. A bizonylaton fel kell tüntetni a gazda nevét, hogy mekkora területen gazdálkodik, mit termel, valamint hogy hány állattal szerepel a helyi önkormányzat által vezetett mezőgazdasági regiszterben. A dokumentum a kiállítástól számított egy évig érvényes, ám félévenként meg kell hosszabbítani, továbbá rajta kell legyen a polgármester aláírása és pecsétje. A bizonylatot a magánszemélyeknek csak úgy állíthatják ki a helyi hatóságok, ha a mezőgazdasági regiszter adatai, valamint a helyszíni szemle alapján meggyőződtek: valóban megműveli a földjét, és annyi állatot tart, amennyire bizonylatot kér. A termelőknek a naponta eladott terménymennyiséget be kell jegyezniük a forgalmazói füzetbe. A vonatkozó jogszabály másik kitétele, hogy a piacfelügyeletek az elárusító felület legkevesebb 40 százalékát olyan termelőknek kell kiadják, akik termelői igazolvánnyal és forgalmazói engedéllyel rendelkeznek. Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter elmondása szerint a cél az, hogy az igazi termelőket megóvják a viszonteladók és az illegálisan forgalmazók tisztességtelen versenyétől.