Fotó: Veres Nándor
Immár tizenhetedik éve hallható napi rendszerességgel Günther Ottó hangja az éterben. A csíkszeredai Fun Fm Rádió műsorvezetője, programigazgatója a rádiós műsorvezetésről mesélt a különböző szakmákat bemutató rovatunknak.
2015. január 22., 12:282015. január 22., 12:28
Günther Ottó 1998-ban, a középiskola elvégzése után kezdett rádiózni. Ez megelőzően – mint meséli – volt rövid ideig munkanélküli, majd egy csíkszeredai óvodában kisegítő pedagógus. „Amikor meghirdették a Radio 21-nél a versenyvizsgát, bár nagyon szerettem az óvodai munkát, gondoltam, elmegyek, megnézem, milyen. Felvettek” – emlékezik vissza. „Az akkori Radio 21 hatalmas apparátussal dolgozott, voltak hírszerkesztők, bemondók, riporterek, nappali és éjszakai műsorvezetők, valamint produkciós. Akkor a rádiós szakmának is volt súlya. Mi voltunk A lemezlovasok, mi diktáltuk a trendet, mi hoztuk az új zenét.”
„Eddig csak két rádiónál dolgoztam. A Radio 21-nél már süllyedt a hajó amikor az akkori főszerkesztő, Flaviu Ştirbu kapott egy újabb felkérést, és csináltunk egy új rádiót, az volt a Fun Fm Rádió őse, ami akkor Marosfőn indult. Egy ideig onnan sugároztunk, aztán sikerült behozni a stúdiót Csíkszeredába. Ennek már lassan tíz éve.” Ottó évek óta a rádió reggeli műsorát, a Kotyogót vezeti, „rutinszerűen ébred minden reggel fél hétkor”, híradót szerkeszt és mond be.
„Nekem is vannak rossz napjaim, amikor azt mondom: elegem van a közéletből, mert bármennyire is hangzik ez fellengzősen, részesei lettünk a város mindennapjainak, hangunkat, személyiségünket adjuk” – mondja Ottó. Ezért, ha lehetősége adódik, új kihívásokat keres, és talál is. Ilyenek az elmúlt években egyre gyakoribbá váló nagyszínpadi munkák, konferálások.
Megjegyzi, bármennyire is rutinná vált számára ez a munka, minden napra készülnie kell. Már csak azért is, mert ha hiba csúszik a mondandóba, a hallgatók azonnal reagálnak. De ez így van rendjén – fűzi hozzá –, ha téved, azonnal érkezik a helyreigazítás, kötekedés, attól függ, ki milyen hangulatban van. De arra is van példa, hogy egy hír kapcsán részletek után érdeklődnek, ezt szereti a legjobban. „Megszoktuk egymást a hallgatókkal. Vannak olyanok, akiket már majdnem barátként kezelünk, köszönünk az utcán, beszélgetünk. Tizenhét év alatt sok minden történik. Jólesik, amikor kedveskednek, gondolnak ránk” – mondja.
„A mi munkánk attól szép, hogy egyik nap sem hasonlít a másikra, műsorvezetés közben is folyamatos a változás. Van, aki azt gondolja, hogy ott ül az ember a szerkesztőségben egy mikrofon mögött, és senkivel sem találkozik, de ez nem így van. Szeretem ezt a munkát, mindig tud valami újat hozni, amikor már-már belefásultam, történik valami ,ami felpezsdíti.” Meddig lehet még rádiózni – kérdezem, és kiderül, nem én vagyok az első, aki kíváncsi a válaszára.
„Az elején sokan megkérdezték, főleg a családom, hogy nem kellene-e valami becsületesebb állást keresni. Most már a szüleim is megszokták, de ahhoz is hozzászoktak, hogy megállítják őket az utcán és mesélnek nekik rólam. Azt hiszem, most már büszkék is rám!” Még szeretne rádiózni egy jó ideig, hiszen ez a munka folyamatosan kihívások elé állítja. „Nagy csapatban érdemes igazán dolgozni, amikor pezseg az élet. Ez most egy szunnyadó kisvárosi rádiózás, de bízom benne, hogy lesz még olyan, mint régen volt, és sok emberrel sok jó műsort tudunk csinálni.”
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!