Tartalmas és mutatós poszterek, illetve egy kiadvány is napvilágot látott a Pogány-havas Kistérségi Társulás Történetek a tájról és rólunk elnevezésű programja keretében.
2012. április 10., 16:222012. április 10., 16:22
2012. április 10., 19:042012. április 10., 19:04
Az egyéves projekt során a szervezők a Pogány-havas kistérségben élő 5–8. osztályos gyerekeket szólították meg, az általuk beküldött történetek egy részét foglalták egy csokorba és adták ki – tudtuk meg Demeter László biológustól, a kistérségi társulás munkatársától. „A mezőgazdasággal foglalkozó közösségek szoros kapcsolatban vannak a tájjal, sok időt töltenek a természetben. Ez manapság nagy érték, hiszen a városi emberek már csak kirándulni járnak a természetbe, ha van idejük. Szerettük volna megerősíteni a Pogány-havas kistérség 5–8. osztályos gyerekei és a környezetük természeti értékei közötti kapcsolatot. A gyerekek feladata az volt, hogy olyan, saját maguk által tapasztalt vagy másoktól hallott történeteket gyűjtsenek, amelyek lakóhelyük környékén valamilyen földrajzi helyhez kötődnek” – magyarázta a projekt alapötletét Demeter.
A pályázatra mintegy kétszáz gyermek több mint háromszáz történetet gyűjtött, a most megjelent Történetek a természetről és rólunk című kötetben ezek közül nyolcvan jelenik meg. A történeteket a Nagy István Művészeti Szakközépiskola diákjai illusztrálták, a borító pedig a kistérségi társulás munkatársa, Péter Gabriella munkáját dicséri. A program során kirándulásokat is szerveztek a gyerekekkel, egy-egy helyi természeti értéket látogattak meg, illetve iskolán belül foglalkozásokat is tartottak. „Mindegyik részt vevő községről született egy poszter, amely rövid helyismertetőt és egy-két történetet tartalmaz. A jellegzetes helyi fajokat fotókkal, illetve a gyerekek rajzaival illusztráltuk. A posztereket a részt vevő iskoláknak ajándékozzuk, reméljük, fel tudják használni, hiszen az a célunk, hogy az a rengeteg helyi, természeti érték, amelyekkel a falvak büszkélkednek, bekerüljön az oktatásba” – fűzte hozzá. Mi is igyekeztünk a gyerekektől tanulni – jegyezte meg –, a szalamandra például Gyimesbükkön a leggyakoribb, az ottani népi neve pedig, tarkabicska.
„Reméltük, hogy ilyen pozitív fogadtatása lesz a projektnek, örülünk, hogy ilyen sok színes anyagot sikerült összeállítani, és együtt lépni a gyerekekkel a természeti kincseink megismerése felé” – tette hozzá Demeter László.
A programot a Polgár-Társ Alapítvány, a Tusnád Ásványvíz Rt., a Barbara Knowles Alapítvány és az Európai Természetvédelmi és Gazdálkodási Fórum támogatta.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!