Az utóbbi néhány évben nemcsak az ivóvízfogyasztás, hanem a vízhálózatokban keletkező veszteség mértéke is csökkent a Harvíz Rt. által kiszolgált településeken. Az előállított és eladott ivóvíz mennyisége közötti különbség viszont még elég jelentős, de visszaszorítható.
2014. május 30., 08:452014. május 30., 08:45
2014. május 30., 09:012014. május 30., 09:01
A Harvíz Rt. regionális víz- és csatornaszolgáltató vállalat az elmúlt évben az általa előállított ivóvíz 57 százalékát értékesítette azokon a településeken, amelyeken biztosítja a szolgáltatást. Az a mennyiség, amit nem számláztak 2013-ban, kevéssel meghaladja a 2 millió köbmétert – derül ki a szolgáltató összesítéséből.
Amíg a vízügytől megvásárolt nyersvízből ivóvíz lesz, a kezelés során a szűrők mosása és más folyamatok következtében műszaki veszteség is keletkezik, a különböző fogyasztásmérők eltérő adatai, a nem egyformán időzített vízóraolvasás vagy a vízlopás mind hozzájárulnak ehhez a különbséghez – tudtuk meg. A legnagyobb arányt viszont a hálózati veszteség jelenti, amely településenként változó, a víz legtöbbször a földben marad, ott folyik el.
A szolgáltatót terheli
„Ezek a veszteségek minden esetben a szolgáltatót terhelik” – hangsúlyozta Bogáti Csaba, a Harvíz Rt. igazgatója, aki adatokkal is szolgált az elmúlt években észlelt változásokról, amelyek a helyzet javulásáról tanúskodnak. Csíkszeredában például 2008-ban napi 27 ezer köbméter ivóvizet juttattak a rendszerbe, ebből viszont csak 7000-et adtak el. Most napi 8500 köbméterből 5700 az értékesített mennyiség, ez a különbség tovább csökkenhet, megközelítve a nyugaton is elfogadott 20 százalékot. A megyeszékhelyen az elmúlt évek során és jelenleg is zajló vezetékcseréknek köszönhető a javulás, de a vidéki településeken még sok a javítanivaló, az összesítés szerint van 60-70 százalékos különbség is az előállított, illetve az eladott vízmennyiség között. Szentegyháza, Csíkszentsimon, Csíkrákos vagy Csíkdelne is ezek között található, de utóbbi esetében már sikerült jelentős javulást elérni.
A fejlődés útja
A vezetékcserék mellett a hálózatok pontosabb, hatékonyabb ellenőrzése, a rendszerbe kerülő vízmennyiség rendszeres követése segíthet a veszteségek csökkentésében – tudtuk meg az igazgatótól. Csíkszeredában jelenleg tíz olyan fogyasztásmérő működik, amely nagyobb körzetekben, lakótelepeken követi a fogyasztást, és még továbbiakat szerelnek fel. A községekben szintén lesznek ilyen vízórák, amelyek rendszeres ellenőrzésével be lehet határolni a vízveszteség helyét. Az uniós támogatással történő víz- és szennyvízrendszerek felújítása, kiépítése során beszerzett eszközök is segítenek ebben.
Kevesebb víz fogy
Folyamatosan csökken az ivóvízfogyasztás Hargita megyében az utóbbi években, az igazgató szerint évente 3-4 százalékos csökkenéssel lehet számolni. Tavaly, miután a Harvíz Rt. által szolgáltatott ivóvíz ára jelentősen emelkedett, tízszázalékos fogyasztáscsökkenés történt a cég által kiszolgált településeken. Az igazgató elmondta, az uniós támogatással történő hálózatépítés, -bővítés és -felújítás nem elsősorban a fogyasztók számának és a vízfogyasztásnak a növekedését célozza, hanem Románia uniós kötelezettségvállalásának része, amelynek értelmében minden településen el kell juttatni a vezetékes vizet és a csatornázást az ott lakókhoz.
„Az uniós projekthez szükséges önrészt csak hitelből tudjuk biztosítani” – fogalmazott Bogáti. A hitel törlesztéséhez szükséges összeget pedig csak a szolgáltatás árának növelésével tudják garantálni. Július 1-től újabb, ezúttal kisebb mértékű áremelés következik, egy köbméter ivóvíz áfa nélküli ára 2,93 lejről 3,09 lejre emelkedik. „A hálózatok fejlesztése mindenki érdeke. Az uniós projekt lezárása után az összes elvégzett beruházás az eszközökkel együtt az önkormányzatok tulajdonába kerül, amelyek majd átadják üzemeltetésre a Harvíz Rt.-nek, mint önkormányzati cégnek” – magyarázta az igazgató.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
A városvezetés nem tervez lépéseket a provokatív, nacionalista plakátok ügyében Csíkszeredában. Az alpolgármester szerint nem tudni, ki áll az üzenetek mögött, de ez a kampányidőszak realitása, és talán ennél rosszabbra is számítani lehet a jövőben.
szóljon hozzá!