Csiszolásra szorul a legeltetési szabályzat

Örökös problémát jelent a csíki falvakban a legeltetés kérdése. A nyájak tavasszal és főleg ősszel okoznak fejfájást a gazdáknak és helyi vezetőknek, hiszen vonulásukkal sokszor tönkreteszik a községek melletti határokat.

Felcsíkon még az idei legeltetési idény kezdete előtt kistérségi szinten dolgoztak ki egységes legeltetési szabályzatot, melytől a problémák megoldását remélték az illetékesek. Az önkormányzati határozatokba foglalt szabályzó néhány előírásával a prefektúra viszont nem értett egyet, így az on változtatni kell.

„A legeltetési szabályzatunk még csiszolásra szorul. Egy teljes körű szabályozásról így egyelőre nem beszélhetünk” – fogalmazott beszélgetésünk során Both Norbert. A dánfalvi alpolgármester elmondta, az idén márciusra kidolgozott szabályzatot az önkormányzatok annak rendje-módja szerint határozat révén fogadták el.

„A nyár folyamán kaptunk egy jelzést a prefektúrától, hogy bizonyos pontokban nem felel meg ez a szabályzó, kiigazításra szorul” – említette az illetékes. Kifejtette, a kormánybiztosi hivatal főleg a magánterületekre, legeltetési határidőkre és a közbirtokosságra vonatkozó passzusokat kifogásolta. „Voltunk egyeztetésen Jean Adrian Andrei prefektusnál, és jogászai segítségével keressük a megoldási lehetőségeket, hogy ezeket a joghézagos helyzeteket orvosolni tudjuk. A probléma az, hogy több törvény is rendelkezik e téma fölött, de gyakorlatilag egyik sem tér ki arra, hogy miként lehet a legeltetést magánterületen szabályozni” – magyarázta az alpolgármester. Kiemelte, a vetésmezőben történő legeltetés kérdésének rendezése lenne az egyik legfontosabb feladat, ám éppen ebben a tekintetben ütköznek a legnagyobb nehézségekbe. „A szántós területeken nem kellene legeltetni, de ne feledjük, ezek magánterületek. Így van egy problémánk, amit valahogy rendezni kell” – jelentette ki Both.

Nem tökéletes, de elindultunk egy úton

„Nem tökéletes a legeltetési szabályzatunk, de legalább elindultunk egy úton” – állapította meg a dánfalvi elöljáró. Hozzátette, amit elképzeltek és papírra vetettek, azt már idén próbálták betartatni. „Néhány kivétellel a nyári szezonban nem is volt gond, mert az állatok a havasi legelőkön tartózkodtak. Az igazi problémák ősszel kezdődnek, így most azon dolgozunk, hogy megelőzzük ezeket” – nyugtázta Both.

Szavait a beszélgetésen jelen levő csíkszentdomokosi alpolgármester egészítette ki. Karda Róbert szerint jelenleg az a legfontosabb, hogy megértessék az emberekkel, a legeltetési szabályzat értük és nem ellenük íródott. „A pásztornak is meg kell értenie, meg tud ő élni a saját területén, nem kell kárt tegyen a vetésben. Nem fognak éhen halni az állatok, ha nem mennek rá a szántóföldekre. Egyszerűen csak le kell szoknia arról, hogy folyamatosan más tulajdonába gázoljon. Ehhez viszont idő kell” – véli. Karda kiemelte, a kormánybiztosi hivatal részéről is azt tapasztalta, hogy a jogászok a valós megoldást keresik a kialakult helyzetre, nem akarják hátráltatni a folyamatot. „Most azon dolgozunk, hogy a szabályzatba úgy építsük be a törvényes rendelkezéseket, hogy az később ne legyen támadható. Az viszont gondot jelent, hogy egyetlen jogszabály sem mondja ki, miszerint egy adminisztratív területen a helyi önkormányzat kell szabályozza a legeltetést. De emellett is hiszem azt, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldásokat” – mondta Karda.

Újdonságokat hozott az egységes szabályzó

Mint arról korábban beszámoltunk, az év első felében elkészült legeltetési szabályzat számos kulcsfontosságú kérdést hivatott tisztázni. Így például behatárolja a legeltetési idényt: az általunk márciusban idézett  dokumentumban foglaltak szerint május 14-ig van a tavaszi legeltetés, május 14. – szeptember 29. között a nyári legeltetés, az őszi pedig szeptember 30-tól kezdődik.

Szintén újdonságként hatott, hogy a felelős pásztor bizonyos dokumentumokat kell felmutasson annak érdekében, hogy megkapja a legeltetési engedélyt. Ezt minden faluban egy, erre a célra létrehozott szakbizottságnak kell láttamoznia. Így a pásztor bérleti szerződést vagy más igazoló aktát kell bemutasson, amellyel a legelőtestet megszerezte. Ennek az iratnak a legelőtest nagyságát is tartalmaznia kell. Az elképzelés szerint minden felelős pásztor térképet is kap, amelyen be van rajzolva, hol járhat a csorda.

A legelőtestek hatékony kihasználtsága érdekében, és hogy a legeltetés optimális körülmények között történjen, az állatlétszámot is meghatározták a szabályzatban. Eszerint egy hektáron legtöbb egy számosállat (például szarvasmarha, ló) és hat kis állat legelhet.

A szabályzatban foglaltak szerint a felelős pásztornak további kötelezettségei is vannak. Ilyen például a legelőn található építmények karbantartása, a legelőtestek takarítása, itatók készítése, a legelőtestek megfelelő módon való trágyázása.

A legeltetési szabályzat az állategészségügyi szabályok szigorú betartását is megköveteli. Így például az állatoknál jelentkező betegségeket azonnal jelenteni kell a körzeti állatorvosnak, illetve minden állatot kötelező módon alá kell vetni a megelőző állatorvosi kezeléseknek. Újdonságnak számított, hogy az élelmiszer-készítéssel foglalkozó esztenai „személyzet” a háziorvos által kiállított, az egészségügyi állapotról szóló igazolással is kell rendelkezzen.

A következő hónapokban derül ki, hogy a kormánybiztosi hivatallal történő egyeztetéseket követően miként alakul át az imént ismertetett legeltetései szabályzat.

Állatvásár és gazdanap a csíkiaknak

Hagyománnyá vált, hogy Szent Mihály napja környékén állatvásárra várják a csíkiakat a dánfalvi Kubik gödörben – tájékoztatott Both Norbert dánfalvi alpolgármester. Az idei őszi állatvásárt ezúttal szeptember 28-án, szombaton tartják a felcsíki településen, amelyre az egész csíki régióból várják a gazdákat.