Csíkszentimrei Közbirtokosság: 1902 hektár erdő és 789 hektár legelő

„Fő célunk, hogy az alapszabályzat és a közgyűlés határozatainak, illetve az érvényben levő jogszabály előírásainak megfelelően kezeljük, karbantartsuk, kitermeljük, feldolgozzuk és értékesítsük a ránk bízott közbirtokossági vagyont” – mutatott rá Jakab Imre, a közbirtokosság elnöke beszélgetésünk elején.
A Csíkszentimrei Közbirtokosság 1902 hektár erdővel és 789 hektár legelővel rendelkezik. Ebből Kovászna megyében 155 hektár erdő és 65 hektár legelő található, ezek vásárolt területek. Az elnök úgy véli, hosszú távon tudnak gazdálkodni, mivel minden korosztályú erdejük van.

„1900-ban arányosították a birtokossági jogokat, addig egyformán voltak elosztva a jogok minden portán. Ekkor kinek mennyi telekkönyvi belső birtoka volt, ahhoz mérten kapott közbirtokossági részt a csíkszeredai törvényszék végzése alapján. Akinek nem volt telekkönyvi birtoka, az ahhoz mérten kapott, hogy mennyi területet bérelt. Aki ebből ki akart lépni, megtehette, így 1200 hektár szakadt le, ebből lettek a jelenlegi csíkszentimrei magánerdők. Megvannak a határozatok, amelyekben felosztották a területeket, ki mennyit kapott, nevekre leosztva. Megmaradtak a telekkönyvi táblázatok, amelyeken minden tag fel van tüntetve: ha örökölt, akkor honnan. Az is szerepel, hogy jogonként kinek mennyi volt, akár családfákat is össze lehet írni belőle. Vissza lehetett mindent következtetni egészen 1948-ig.”

Nehezen visszakapott területek

Hiába voltak meg a régi telekkönyvi táblázataik, a területek visszaigénylése nehezen ment, a telekkönyvben szereplő 3000 hektárból 2691 hektárt sikerült visszaszerezni, 59 hektár még hiányzik, a többi leszakadt terület. „Ez annak tudható be, hogy a község 1968-ban megszűnt, így nemcsak a megye határa van elhúzódva, mert ahány térképet nézünk, mindenhol máshol van meghúzva a határ. Hargita és Kovászna megye között is határproblémák vannak, de már az 1800-as években voltak perek ez ügyben. Ugyanakkor vannak területeink, amelyek Csíkszentsimon és Csíkszentkirály adminisztratív területéhez tartoznak. Csíkszentkirály felé lerendeződtek a dolgok, Csíkszentsimon felé még nem. Erdővidéken szintén rendben vagyunk, Bibarcfalván nem írta alá a polgármester a kiegyezést. Nehézséget okozott az is, hogy a 18-as törvény nyomán 48 hektár területet igényeltek vissza a tulajdonosok a közbirtokosság területéből. Az 1-es törvénnyel pedig, mivel csoportosulásokat hoztak létre a könnyebb erdőgazdálkodás érdekében, nem mindig az eredeti helyükre mérődtek vissza a tulajdonok. Két erdészeti hivatal őrzi a területeinket, egyik a csíkszeredai, a másik a baróti erdészet.” Az elnök értékként említette a vásárolt területek 1914-ből való üzemtervét.

A közbirtokosságnak 709 tagja van jelenleg, összesen 2740 szavazati joggal. Egy hektárig mindenki egy szavazati joggal bír, annál nagyobb terület esetén ha 1,50 alatt van, lefelé kerekítődik, ha több, felfelé. A legkisebb terület, amivel egy tag rendelkezik, 0,03 hektár, a legtöbb jog, amit egy tag birtokol, 33 jog. Egy szavazati joggal 229 személy rendelkezik, az összjogok 65 százaléka van a faluban, a többi szerte a nagyvilágban. „A kiindulópont az volt, hogy egy hektár egy jognak felel meg. Amikor a területek tulajdonba helyeződtek, hiányoztak belőlük a telekkönyvhöz képest. Ezért egy hektár legelő 75 árnak, egy hektár erdő 99 árnak felel meg. Amikor visszakapjuk a területeinket, akkor visszaosztódik.” Az újraalakulástól 119 jogot adtak el a tagok, az árak 500 és 1100 lej között voltak.

Cég működik a közbirtokosság mellett

A vezetőtanács kilenc személyből tevődik össze, van egy elnök, nyolc tanácsos, amelyből megválasztanak egy alelnököt. A vezetőtanácsból három személy alkalmazott, az elnök, az alelnök és az erdőgazda. A közbirtokosságnál kilenc személy van alkalmazva, és a közbirtokosság cégénél öt személy dolgozik. A vezetőség mind a két cégnél ugyanaz. A közbirtokosságnak is, a cégnek is kitermelő csoportja van, a cég fafeldolgozással is tevékenykedik. Arra törekednek, hogy ne lábon álló fát értékesítsenek, hanem kitermelik, feldolgozzák és így előnyösebben értékesítik. Ugyanakkor munkahelyeket is tudnak biztosítani a helybélieknek.  

Az alkalmazottakkal és a helyi napszámosokkal erdőgazdálkodási munkálatokat, ültetéseket, a csemeték gondozását végzik. Ebben az évben 11,70 hektár teljes ültetést, valamint 32,5 hektáron kiegészítő ültetést végeztek.

A Csíkszentimrei Közbirtokosságnál egy erdőjogra egy köbméter műfát adnak. Aki ezt nem igényli, 160 lejt kap. „Az üzemterv mondja meg, hogy miből gazdálkodhatunk. Jelenleg ötezer köbméter fővágásra lehet számítani és 1900 hektáron gyérítéses vágásra. A klímaváltozás nagyon megváltoztatta a gazdálkodást, már nem aszerint van, ahogy az üzemterv leírja: az utóbbi időkben, mivel a fenyő nem ereszti a gyökerét mélyen, rengeteg a száradás. A klíma miatt lassan a fenyő el fog tűnni, helyette olyan fák jelennek meg, amelyek a gyökerüket mélyen tudják engedni, azok tudják túlvészelni. Ugyanakkor gyakoriak a bogártámadások. Sok az egészségügyi vágásunk, most háromezer köbméter körüli. Hamar járatot készít a fában a bogár, így csökken a fa értéke. A fűrészüzemet ezért is működtetjük, mert jobban tudjuk értékesíteni a fát, ha kivágjuk és fűrészáruként adjuk el. Ha lábon álló fát adnánk, aprópénzt kapnánk érte” – magyarázta az elnök. A tagok fele szokott fát igényelni, fele pedig pénzt. Ezenkívül pénzbeli osztalékként a közgyűlés 111 lejt határozott meg jogonként.

Sok állat, kevés legelő

Nagy gondot okoz, hogy a közbirtokosságnak kevés a legelős területe. A közel nyolcszáz hektárból négyszáz hektár beerdősödött terület, a fennmaradó négyszáz hektár legelő pedig nem elég a falu állatainak. A közgyűlés ezért úgy döntött, hogy ezen a területen a hazajáró csorda legel. „Rengeteg szarvasmarha és juh van a faluban, ami jó is, csak sajnos nincs terület. Gondot okoz, hogy az állattartó gazdák legelőt kell keressenek máshol, el kell vigyék az állatokat. Ezeket későn viszik el, van, hogy hamarabb hozzák haza, mint amennyit a legeltetési idő tart. A juh és a szarvasmarha nem tud egy helyen meglenni, ezen a kicsi területen nem tudjuk beosztani. Ez a legnagyobb gondunk.”

Tűzeset két évben is

Idén Büdösfürdőhöz közel három helyen is meggyúlt az erdő, mintegy három és fél hektár égett le. A nagy szárazság miatt ilyenkor egy eldobott cigarettacsikk miatt is keletkezhet tűz. Mivel távolabbi területekről van szó, vizet kellett kihordani, ciszternákat vásárolni, fizetni az embereket, a költségek tízezer lej körüliek. A tettesek ismeretlenek, akárcsak a 2012-es erdőtűz esetén, amikor két helyen gyújtották meg a közbirtokosság erdejét. Két hónapon keresztül oltották a tüzet, az oltás, kitakarítás, csemeteültetés költségei közel hetvenhatezer lejbe kerültek.

A Csíkszentimrei Közbirtokosság támogatta a templom és a papilak újrafedését, a központi fűtés beszerelését, a ravatalozó építését és a hűtőberendezés megvásárlását, jelenleg a kántori lak javítását segíti. Kórustalálkozók szervezését, a sportegyesületeket, a fúvószenekart, az ifjúsági, kulturális tevékenységek is támogatják. Büdösfürdőn szabadtéri színpadot építettek, az ottani rendezvényeket, a falunapok megszervezését segítik. Jó a viszonyuk a helyi iskolával, a diákok segítettek már csemeteültetésben is, a közbirtokosság a kirándulásaik kiadásaiba pótol. A közbirtokosság javíttatja minden évben az Olt-hídját, a patakon keresztül hidakat épített, utakat javítottak. Vásároltak erdőkitermelési gépeket, exkavátort, szalagfűrészt, körfűrészeket. Mivel nem volt székhelyük, 2004-ben megvásárolták a volt SMA területét, székházat alakítottak ki, feljavították a műhelyeket. Ugyanekkor indították el a fűrészüzemet és a kitermelő csoportot is. Az erdészeti hivataltól visszavásárolták a Vermet patakában a medvelest, azt szeretnék felújítani. „ Csíkszentimrén lényegében a közbirtokosság a legnagyobb közösség. Szeretnénk minél több embert foglalkoztatni, hogy itthon munkahely teremtődjön és tovább fejlődjön a falu” – hangsúlyozta az elnök.

A falu hangja:
Pál Gábor: Részemről eléggé jól csinálják. Tag vagyok, van egy kis jogunk, közben még pénzt is kapunk.
Kencse Ida: Jól működnek. Pénzt adnak, fát is kapunk, ez a lényeg. Van jogunk.
Gergely Vilma: Meg vagyunk elégedve, ennél többet nem tudok mondani. Adnak pénzt, fát, gyűléskor megkínálnak. Aztán, hogy más hogy vélekedik, nem tudom. De nem hiszem, hogy másnak is lenne kifogása, mert szerintem nincs, ahogy legyen, nincs ok.
Czikó Zoltán: A fát kitermelik, adnak a tagságnak is. Nekik van gatterük, ott feldolgozzák a fát. Működik, még idáig ment. Nekem is van két jogom. Sokan vagyunk tagok. Adnak tűzifát is.