
Fotó: Veres Nándor
A romániai vasútállomások állapota a közvélekedés szerint bőven hagy kívánni valót maga után, ennek ellenőrzését vállalva indultunk terepszemlére a héten Csíkszéken. Összesen tizennégy állomást látogattunk meg, az összkép valóban elkeserítő.
2016. augusztus 18., 10:562016. augusztus 18., 10:56
2016. augusztus 18., 11:172016. augusztus 18., 11:17
Északról déli irányba indultunk. A kiindulópont Csíkszentdomokos volt, ahol két vasútállomás is található. A felső megálló, amely románul a P.O. Sândominic néven ismert, jóindulattal is csak elfogadható állapotúnak nevezhető: mindössze egy tábla és két fedett árnyékoló árulkodik a megálló létéről, de ezek is nagyon elhanyagolt állapotban vannak. A másik, Izvorul Oltului néven nyilvántartott csíkszentdomokosi megállóra sem lehetnek büszkék a helybéliek. Ez egy nagyobb létesítmény, amely váróteremmel és illemhellyel is rendelkezik, de mindkettő állapota távol áll a megfelelőtől. A váróterem koszos, omladozik a fal, a székek töröttek, továbbá a kinti tér állapota is siralmas. A WC-k sem mostanában voltak kitakarítva, a förtelmes szag mellett rengeteg szeméttel találkozhat az a személy, aki bemerészkedik akár a férfi, akár a női szárnyba.
Csíkszenttamáson egy táblából és egy fedett árnyékolóból áll a vasúti megálló, utóbbi viszont nem a vasúti sín irányába, hanem a közút fele néz. Nem lehet jegyet váltani, az összetört padon várakozó idős helybéli utas szerint öt-hat éve végeztek utoljára javításokat az állomáson.
A csíkkarcfalvi vasútállomás kívülről jobb állapotúnak tűnik: ez mindössze annyit jelent, hogy nincs tele szeméttel. A régen váróteremként szolgáló épület most is ott áll, a helyiek elmondása szerint azonban már tíz éve nem működik. Nem lehet jegyet vásárolni, az épület nagyon elhanyagolt állapotban van, omladoznak a falai, az ablaküvegeket fémlemezekkel pótolták, csupán egy régi, 2007-es menetrend jelzi, hogy régen milyen szerepet töltött be a létesítmény. Illemhelyek itt is találhatók, de szemetesek, koszosak, büdösek, főleg a férfiak számára kialakított rész.
Csíkdánfalván első ránézésre barátságos vasútállomás fogadja az utazni vágyókat. Kívülről szép, tiszta, rendezett, sok színes virág köszönti a látogatókat. A váróterembe belépve azonban gyorsan összeomlik az idilli kép: a terem falai rongáltak, összevissza vannak firkálva. A sorompókezelő szerint már tíz éve nem volt semmilyen felújítás, nem meszeltek, pedig nagyon nagy szükség lenne rá. Nem található utasok számára kialakított illemhely sem.
Nagyon rossz állapotban van a csíkmadarasi vasútállomás is. Bár elég nagy váróteremmel rendelkezik, és külön helyiségben működik a jegypénztár, állapotuk bőven hagy kívánnivalót maga mögött. A falak tele vannak rajzolva-írva, látszik, hogy nagyon rég meszeltek, és tele van szeméttel. Egy temesvári utas ottjártunkkor többször is kifejtette, hogy szerinte borzalmas állapotban van az állomás, kívülről is ütött-kopott, omladoznak a falai és úgy néz ki, mintha a világháború idején lennénk. A helybéliek szerint nagyon rég nem volt javítás, az 1989-es forradalom után talán egy meszelést elvégeztek, de másra nem emlékeznek. Hozzátették, nagyon nagy szükség lenne már egy felújításra. Itt is található illemhely, de állapota a megfelelőtől nagyon távol áll.
Csíkrákoson sehol sincs feltüntetve magyar nyelven a megálló neve. Két árnyékolóból áll a megálló, az ott várakozó utasok szerint idén, a csíksomlyói búcsú előtt helyezték ki azokat, de egyiknek már nincs meg a teteje. Nincs váróterem, nincs jegypénztár, nincs illemhely, van viszont kosz és szemét bőven.
A madéfalvi vasútállomás kellemes meglepetés volt, a meglátogatott tizennégy állomás közül itt a legjobbak a körülmények. A tágas váróteremben frissen meszelt falak, jó állapotú székek és tisztaság fogadott. A kinti tér is rendezett, tiszta, sőt, még egy vízcsap is helyet kapott. A legnagyobb pozitívuma mindezek mellett az illemhely: nem a megszokott vasútállomási, egy lyukból álló WC-t találtunk itt, hanem egy benti, angolvécével, kézmosásra alkalmas kagylóval és tükörrel felszerelt tiszta illemhelyet.
A csíkszeredai vasútállomás a dánfalvi szöges ellentéte. Kívülről egy omladozó, elhanyagolt, összetörött székekkel ellátott koszos épület fogadja az utasokat, belül azonban teljesen más a helyzet. Tisztaság és frissen festett falak, tágas hely és jó állapotú illemhely várja a belépőket, utóbbi használata ingyenes. Egy csíkmadarasi ingázó szerint az állomás ronda, elhanyagolt. „Szégyen a CFR-nek, belül még elmegy, de kívülről kritikán aluli″ – tette hozzá.
Csíkszentkirályon egy kicsi, ülőhelyek nélküli váróterem fogadja az utazni vágyókat, a falak itt koszosak, firkáltak, szemetes a hely, viszont van lehetőség jegyet vásárolni. A vasútállomás egyik alkalmazottja szerint tavaly nyáron végeztek javításokat, a tetőszerkezet felújításával foglalkoztak. A külső tér sokkal jobb helyzetben van, nincs szemét, és virágok teszik szebbé a környezetet. A már megszokott külső illemhely épülete itt is áll, azonban be van zárva, nem használható.
Csíkszentimrén is az előbbi helyszínhez hasonlóan szűkös, székek nélküli váróterembe léptünk be, itt viszont a helyiek szerint már 15 éve nem lehet jegyet vásárolni. Kívülről szép, virágos, rendezett és tiszta a terület, továbbá a kényelmet szolgálva egy pad is helyett kapott a váróterem előtt. A létesítmény ajtaján egy „Otthon is a szobádba pisilsz???″ feliratú falragasz hívja fel a figyelmet a tisztaság megőrzésének fontosságára. Illemhellyel is ellátták a megállót, a férfiak és nők számára kialakított helyiségben az ürülék mennyisége és szaga nagyon kiábrándító.
A csíkszentsimoni vasútállomás kívül-belül gondozott, nem szemetes, a padok és székek jó állapotban vannak, továbbá a váróterem falait nemrég festették újra. Az állomás egyik munkatársa elmondta, pár éve önszorgalomból, saját pénzből végeztek felújítást. Az illemhely itt is visszataszító, koszos és büdös.
Csíkverebesen ember legyen a talpán, aki egyből megismeri a vasútállomást, azaz a vasúti megállót. A derékig érő növényzetben alig lehet észrevenni a táblát, a megállóban mindössze egy ülőalkalmatosság nélküli árnyékoló található. Nincs jegypénztár, és illemhely sem található.
A tusnádi vasútállomás kívülről egy szép, rendezett, tiszta állomás képét mutatja. A váróterem és a jegypénztár épülete belülről már más állapotot idéz, ütött-kopott székek, omladozó fal és szemét fogadja a belépőket. Az illemhelyben itt sem kellett „csalódnunk”: szemetes, kellemetlen szagú, ráadásul a hivatásszerűen kialakított lyuk mellett egy másik gödör is található, amely veszélyes is lehet az éjszakai látogatók számára. A helyiek szerint egy éve felújították a tetőszerkezetet, de csúnyák a feliratok a falakon, nagy szükség lenne egy meszelésre.
A tusnádfürdői vasútállomáson fejeztük be a túránkat. A fürdőváros állomása az egyik legszebb és legtágasabb. Szépen kialakított terét tisztán tartják, a váróterembe lépve pedig nem kellett csalódnunk, hiszen ott is tisztaság, növények és szép, feliratok nélküli falak fogadtak. A csalódás akkor ért, mikor a hátsó terembe érkeztünk, ahol a csomagmegőrző és az illemhely kapott helyet. Itt a falak már össze vannak firkálva, a benti vécék pedig nagyon rossz állapotban vannak: leszakadt ajtókkal, szeméttel és kellemetlen szagokkal szembesültünk. A helyiek szerint évek óta nem végeztek felújítást, leghamarabb a törött székeket kellene megjavítani.
A csíkmadarasi és az egyik csíkszentdomokosi állomás kivételével mindegyik vasútállomáson megfigyelhető, hogy a vasúti sínek közötti részeket benőtte a gaz, ennek egy része parlagfű. Magyarországon ez az egyik legismertebb gyomnövény, onnan hozzák át a vonatok a magvakat, hiszen leggyakrabban szállítási útvonalak mentén, elsősorban útszéleken és vasúti töltéseken terjed. A Wikipédia internetes enciklopédia szerint a parlagfű mezőgazdasági és egészségügyi kártétele rendkívül jelentős: növénytermesztésben jókora többletköltségeket, termésveszteséget, a humánegészségügyben pedig erőteljes allergiás tüneteket idézhet elő az arra érzékenyeknél.
Több mint 50 millió lejes támogatásban részesül Csíkszereda a Brassói utat a Baromtér utcával összekötő gyalogos és kerékpáros vasúti felüljáró megépítésére. A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökséggel aláírták a finanszírozási szerződést.
Új kijelző segíti a betegek és hozzátartozóik tájékoztatását a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sürgősségi betegellátó egységében. A képernyőn folyamatosan követhető, hogy éppen hol tart a páciens ellátása.
Pszichoaktív szer hatása alatt vezetett a gyanú szerint egy csíkszentsimoni nő Csíkszentkirályon. A droggyorsteszt eredményét a későbbi toxikológiai vizsgálat is megerősítette.
Befejezéshez közelít az első tízszintes toronyház építése a csíkszeredai Fortuna Residence lakóparkban, a Csíki Nest bevásárlóközpont szomszédságában, ugyanakkor a második hasonló tömbház alapozását is elkezdték.
Szeptember 8-tól ismét elindulnak a Lábbusz-járatok Csíkszeredában.
Két autó ütközött össze kedden a Csíkpálfalva községhez tartozó Csíkdelnén. A balesetben egy ember könnyebben megsérült.
Noha gondok voltak a vízszolgáltatással, és a városi víztartályok kiürültek, a probléma ideiglenes, a csíkszentsimoni kútnál a vízhozam megfelelő, és nem fenyegeti vízhiány Tusnádfürdőt.
Valószínűleg a második világháborúból származhat az a 100 mm-es kaliberű lövedék, amit hétfőn találtak egy csíkszeredai vállalkozás udvarán – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Víz nélkül maradt Tusnádfürdő vasárnap este, miután az elmúlt napokban jelentősen lecsökkent a várost ellátó kút vízhozama. A szolgáltató hétfőn tartályokban szállít vizet a lakosságnak.
Szeptemberben több napon is lőgyakorlatokat tartanak a csíkszeredai katonai lőtéren. A lakosságot arra kérik, hogy az érintett időszakokban kerüljék el a gyakorlótér környékét.
szóljon hozzá!