Fotó: Veres Nándor
Több évtizedes eredményes orvosi pályát tudhat maga mögött Csedő Csaba István, miközben tizenegy éven át, 1993 és 2004 között polgármesterként is vezette Csíkszeredát. Vidéki körorvosként, kórházigazgatóként, városvezetőként is fontosnak tartotta, hogy megismerje az emberek problémáit.
2015. november 12., 12:082015. november 12., 12:08
Régi csíkszeredai családban született 1943-ban, a „kis magyar világban”, édesapja, nagyapja is jogász volt, édesanyja testnevelő tanár. A mostani Márton Áron Főgimnáziumban végezte tanulmányait.
„Kiváló tanáraim voltak, akiktől nagyon sokan lehetett tanulni. Mindig Nagy Géza tanár urat szoktam emlegetni, aki megszerettette velünk a földrajzot, és volt egy kis meteorológiai állomás a gimnázium város felőli részén, azt rám bízta, én pedig éveken át rendeztem azt nagy szeretettel és élvezettel. Pethő tanárnő magyar irodalmat, irodalomtörténetet tanított, de úgy tanította, hogy a magyar történelem is benne volt” – mesélte.
Édesapját, aki a magyar közigazgatás idején törvényszéki ügyész volt, a negyvenes évek végén meghurcolták, kényszermunkára küldték, mert úgy ítélték meg, hogy ellenséges magatartást tanúsított a népi demokrácia iránt. „Visszaemlékszem 1956-ra, hallgattuk a híreket, nagy feszültség, majd szomorúság volt, aztán novemberben, mondta az apám, hogy ha azt akarjátok hogy megint ne vigyenek el, egy szót se sehol” – elevenítette fel. Diákkorában versenyszerűen sportolt, jégkorongozni is kezdett, majd átállt gyorskorcsolyára, ahol bátyja országos bajnok volt, ő pedig tartományi bajnokságot nyert. Tagja volt a vívócsapatnak, de sízett is. Emellett úszott, kézilabdázott, teniszezett, még az egyetem vízilabda-csapatában is szerepelt.
Bár a családban nem volt orvos, ő mégis erre készült, és érettségi után a marosvásárhelyi orvostudományi egyetemre felvételizett, ahová a két éves katonai szolgálat után sikerült bejutnia. „Európai hírű tanáraim voltak az egyetemen. Mi még magyar tagozaton végeztünk, a szomorú az, hogy a csoporttársaim közül öten maradtunk magyarok, a többiek átmentek az időközben beindult román tagozatra – s akkor most harcolunk a magyar tagozatért. Vajon, nem vagyunk hibásak valahol ezért? Az egyetemen volt életem egyik legszebb időszaka, a feleségemet is ott ismertem meg, ő a gyermekgyógyászaton volt” – emlékezett. Az egyetem elvégzése után a moldvai csángók között, Külsőrekecsinben kezdtek el mindketten dolgozni.
Moldva után Tusnádon töltött el körorvosként 18 esztendőt. Csedő Csaba Istvánt nem sokkal utána megválasztottak a csíkszeredai megyei kórház igazgató főorvosának. „A kórházat is nagyon szerettem, és szerencsés időszakban is voltam ott, mert sok adományt hoztunk. Többször mentem Svájcba, ahol egy egész kórházat leszereltünk, amit lehetett, hoztunk, tizenegy kamionba csomagoltak. Sok magyar barátunk segített, akik részben \'56-os menekültek voltak. A műtős lámpák, ágyak még ma is megvannak” – mondta.
1993-ban, amikor lemondott az akkori polgármester, felkérték a város vezetésére. „Már önkormányzati képviselő voltam. Gondolkoztam sokat, édesanyám azt mondta, amikor szóba került: Fiam, neked van tisztességes szakmád, az neked fog hiányozni. Tényleg hiányzott. Majdnem három évig bejártam a sürgősségre, és az ügyeleteimet megcsináltam.”
Mint elmondta, abban az időszakban a városnak és intézményeinek működtetése volt az elsődleges feladat. „Az első pályázat, amit nyertünk, az éjszakai menedékhely kialakítására vonatkozott, ez meg is történt a Gyermek sétányon. A 2000-es évekre elkészült a város tízéves fejlesztési terve, az Agenda 21, ez ma is megvan, sok fejlesztési elképzelés megvalósult belőle” – ismertette.
Bővítették a földgáz-hálózatot, ebben az időszakban alakult át sétálóutcává a Petőfi Sándor utca alsó része, létrejött a Csíki Játékszín, és elkezdték építeni a sportcsarnokot is. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek köszönhetően elkezdődött a távoktatás, ezt követte a Babeş-Bolyai Tudományegyetem informatika karának létrehozása. „A Sapientia egyetem gondolata ezek után jelent meg, és vált valósággá, köszönhetően Orbán Viktornak, és az első Orbán-kormánynak. Sok munka volt ebben is, az épület megvásárlása, előkészítése. Egy dolog, amit nem tudtam megcsinálni, és nagy lelki fájdalmam, az öregek otthona. Letettük az alapkövet, és a hely jó lett volna, de nem volt támogatás. Templomok épültek, nem is egy, egyik helyett legalább lehetett volna egy idős otthont építeni” – vélekedett.
Csedő Csaba István arról is ismert, hogy első megválasztása után még kétszer nagy fölénnyel függetlenként nyert polgármesteri mandátumot. „Orvosként soha nem tudtam, mi az emberi gonoszság, aztán városvezetőként megtanultam. Ezért is mondtam mindig a választásokkor: Álljatok mellém, ne mögém. Egy óriási élmény volt ez, nagy felelősség, mert a lakosság 80 százaléka támogatott. Ha jött valaki hozzám, nem küldtem el. Mikor eljöttem, átadtam a kulcsot, és azt mondtam, vigyázzatok, innen egyszer úgy is el kell menni, de úgy menjetek el, hogy szembe tudjatok nézni magatokkal, s az emberekkel” – fejtette ki.
A teljes riport a Csíki Hírlap november 12-én, csütörtökön megjelent lapszámában olvasható.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!