Fotó: Kristó Róbert
Történelmi pillanathoz érkezett a hatvanas évek végén alakult Csíkszeredai Unitárius Anyaegyházközség: a július elején esedékes szenteléssel a hívek több mint három évtizedes álma teljesül. Az imaház helyett immár saját templomban szólíthatják meg Istent, hallgathatják az igét.
2012. június 19., 16:152012. június 19., 16:15
2012. június 20., 08:112012. június 20., 08:11
A Szász Endre utcai imaház udvarán, illetve az itt található új épület belsejében is munkások dolgoztak ott jártunkkor. Solymosi Alpár lelkipásztor szerint az utolsó simításokat végzik, három hét alatt be is fejezik. Mint említette, a közösség életének legnagyobb ünnepére a templom belső bútorzatának legfontosabb részei is elkészülnek, így helyére kerül a szószék, az Úr asztala, a papi pad. „A további padsorok helyét egyelőre székekkel töltjük ki” – magyarázta az egyik kisebb hiányosságot a lelkész, hozzátéve, ettől eltekintve nagyon jól be lehet lakni az épületet.
„Olyan szempontból értünk egy út végére, hogy ezentúl új hajlékban szólíthatjuk meg Istent vasárnapról vasárnapra, ünnepről ünnepre” – nyomatékosított Solymosi, hozzátéve, a legnagyobb megelégedettséget az adja számára, amikor látja a hívek tekintetében az új hajlék létrejöttének örömét, boldogságát. A lelkész kihangsúlyozta, az sem tud csorbát ejteni a pillanat jelentőségén és ünnepélyességén, hogy a templomtorony felépítése és a harang elkészítése még hátravan, és nem tudni, ezek mikor valósulhatnak meg.
„Nem kell az utolsó csavar is a helyén legyen ahhoz, hogy élettel, imával, lélekkel és szeretettel töltsük meg az új hajlékot” – jelentette ki az egyházközség vezetője. Véleménye szerint az is nagyon fontos tényezője a megvalósításnak, hogy maguk a hívek is jelentősen kivették részüket ebből, hiszen az anyagi hozzájárulás mellett önkéntes munkát végeztek, így még inkább magukénak érezhetik a templomot.
Minden pici elem üzenetet közvetít
Szándékunk az, hogy építészetileg is lélekkel töltsük meg a hajlékot – fejtette ki Solymosi Alpár. Példaként elmondta, a folytonosság jelképeként a régi imaház néhány bútorzati eleme is felfedezhető lesz az új templomban. „Ezzel azt szeretnénk közvetíteni, hogy nem lezárunk egy régi kort, hanem továbbra is hűek maradunk ahhoz a lelkiséghez, amely eddig jellemzett minket” – fogalmazott a lelkész. Mindezek mellett az épület belsejében olyan további szimbólumokat is használnak, amelyeket a jövőbe tekintő üzenetként is értelmezni lehet. „Mindenképpen összhangra törekszünk, és arra, hogy ennek az épületnek a maga egyszerűségében is üzenete legyen” – említette Solymosi.
A megvalósítás hosszú útja
A közösség számára már 1995-ben teljesülni látszott az otthonteremtés vágya, hiszen az akkori önkormányzat a város központi részén biztosított telket az egyháznak templomépítés céljából. Simén Domokos lelkipásztornak – akinek nevéhez fűződik többek között az egyházközség megszervezése is – a hívekkel együtt sikerült összegyűjtenie az építkezés elkezdéséhez szükséges pénzösszeget, ám az akkori bizonytalan gazdasági helyzet váratlan akadályokat gördített a megvalósítás útjába: csődbe ment a pénzintézet, amelynél letétbe helyezték az adományokat, így a pénznek is nyoma veszett.
Az építendő templom sorsa végleg megpecsételődni látszott, ugyanis amikor ismét összeálltak az anyagi feltételek az építkezés megkezdéséhez, az egyház számára adományozott telket a régi tulajdonosok visszaigényelték, és vissza is kapták. Ekkor született az a döntés, hogy a Szász Endre utcai imaház udvarán építik fel Isten házát. Ennek feltételeként új terveket kellett készíteni, hiszen a telek nagysága nagymértékben meghatározta, hogy milyen formát ölthet a majdani templom. Tövissy Zsolt eleget is tett az egyházközség kérésének, a 400 férőhelyes épület tervének elkészülte után, 2004-ben hozzá is fogtak az építéshez, melyre az első években az államtól, a megyei és helyi önkormányzattól, illetve vállalkozóktól, adakozóktól is érkezett finanszírozás. A beruházás jelentős részét viszont az egyesült államokbeli testvéregyház támogatta.
Mindenki meghozza a saját kis áldozatát
Az unitárius lelkész szerint a gyülekezeti élet egyik fénypontja, hogy lehetőségeihez mérten mindenki kivette részét a templomépítésből. Elmondása szerint az, hogy a meghirdetett közmunkákon sokan részt vettek, különleges lelkiséget ad az egész folyamatnak. Solymósi Alpár ugyanakkor felhívta az érdeklődők figyelmét, hogy a szentelésig van még mit tenni a templom körül. Így péntekenként 17 órától, felekezettől függetlenül, szívesen látnak minden olyan személyt, aki része szeretne lenni egy történelmi egyház három évtizedes álma megvalósulásának.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!