Az időjárás nyomában

A csíkszeredai meteorológiai állomást főként télen keresik el az újságírók, fotósok, tévéstábok, eddig ugyanis inkább a hideg évszakban regisztráltak olyan hőmérsékleti értékeket, amelyek újságokba, tévés beszámolókba kívánkoznak. A lassan véget érő idei nyáron azonban egymás után dőltek meg a melegrekordok is. Miután az új, múlt héten regisztrált augusztusi melegrekord nyomán felmerült, hogy a folyó hó 6-án mért 35,8 Celsius-fok talán a mindenkori, hivatalosan mért hőmérsékleti értékek legmagasabbja is Csíkszeredában, úgy döntöttünk, hogy egy hosszabb látogatást teszünk a helybeli meteorológiai állomáson, és ismerkedünk kissé ezzel a szakmával, amelynek eredményei, a hőmérsékletek regisztrálása, az előrejelzések megalkotása egyre fontosabb szerepet tölt be az életünkben.

A város Székelyudvarhely felőli kijáratától nem messze, az Olt partján álló meteorológiai állomáson Tankó Károly ügyeletes meteorológus fogadott, és az iroda falára kifüggesztett táblázatból hamar kiderült az is, hogy a múlt heti melegrekord nemcsak a mindenkori augusztusi legmagasabb hőmérsékletet jelenti, hanem a hivatalos körülmények között eddig regisztrált adatok között is a legmagasabb, az eddigi csíkszeredai abszolút melegrekord ugyanis az 1953 júliusában mért 35,5 Celsius-fok volt. A meteorológiai állomáson 13 éve dolgozó Tankó Károly is úgy érezte, ez volt az eddigi legmelegebb nyár, nemcsak az új abszolút rekord miatt, hanem mert több napon meghaladta a 30 Celsius-fokot a hőmérséklet. Az előző melegrekordot egyébként nem a jelenlegi meteorológiai állomáson mérték, mint Tankó Károly elmondta, bár már egy évvel korábban elkezdték a hivatalos méréséket, az állomás jelenlegi helyén 1954-től működik. Az iroda falán a melegrekord mellett egyébként ott van a hideg is, Csíkszeredában 1985-ben volt a leghidegebb, akkor –38,4 Celsius-fokot mértek. Az állomás „nagykönyvéből”, egy piros, bőrkötésű naplóból megtudjuk, hogy Csíkszeredában 1873-tól már végeztek meteorológiai megfigyeléseket, a csíksomlyói római katolikus gimnáziumban.   

Emberek és műszerek

A megfigyelőállomás legfontosabb feladata, hogy rögzítse az adatokat – szögezte le Tankó Károly. A csíkszeredai állomáson négy meteorológus dolgozik, 12 óránként váltják egymást. 2003 óta automata mérésék is zajlanak, egy napelemmel működő külső megfigyelőrendszer rögzíti és jeleníti meg az irodában a hőmérsékletre, nedvességre, szélirányra, légnyomásra, talajhőmérsékletre vonatkozó adatokat. Emellett a meteorológusok is leolvassák időről időre az automata rendszer mellett továbbra is álló műszereket, minden órában megfigyeléseket végeznek, és továbbítják az adatokat a szebeni központba.

A meteorológiai állomás területén a szakemberek mérik a levegő hőmérsékletét, a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérsékleti értéket, a talaj hőmérsékletét, a szélerősséget, rögzítik a szélirányt, mérik a csapadékmennyiséget, az ónos eső és a zúzmara vastagságát, figyelik a felhők típusát, magasságát, a levegő páratartalmát, a ködöt.

Ha az automata központ által végzett mérések pontosabbak is – hisz ott semmi nincs az emberi megítélésre bízva –, a kézi mérések sokkal érdekesebbek, hisz például csak a levegő hőmérsékletét három különböző hőmérővel mérik, egyikről az aktuális, másikról a korábbi legmagasabb, a harmadikról pedig a korábbi legalacsonyabb hőmérsékleti értéket lehet leolvasni. Nagyon látványos ugyanakkor a heliográf, amellyel az egy nap alatti napos időszakok hosszát lehet lemérni, a tömör üveggömb összegyűjti a napsugarakat, és egy különleges papírba égeti bele a nap útját.     

Az új generációs és régi műszerek kettőssége egyébként bent, az állomásépületében is megfigyelhető, a modern, műholdképeket szintén megjelenítő nagy képernyő mellett ott lóg a falon az 1954-ben elhelyezett barométer is, a számítógépes adatbázis mellett pedig régi, lepedőnyi táblázatok egyaránt rögzítik a hőmérsékleteket.  

Tudnivalók, érdekességek

Megérkezésünk után Tankó Károly sietett leszögezni, milyen körülmények esetén jelenthetjük ki, hogy köd van, és hogy mi is az az ónos eső. A szakember sokszor hallotta már tévesen használni ezt a két fogalmat, azért tartotta fontosnak gyorsan tisztázni ezeket. Hangsúlyozta, ködről csak akkor beszélhetünk, ha ezer méter alá csökken a látótávolság. Az állomáson egy 1954-ben megrajzolt térkép mutatja a referenciapontokat, amelyek segítségével a meteorológusok megállapítják, mekkora a látótávolság. A referenciapontok között van jegenyefa és víztorony is, ezek a térkép megrajzolása óta helyükön maradtak. Ha a meteorológus az állomás udvaráról látja a távolban a jegenyéket, akkor nincs köd. Amint Tankó Károly hozzáteszi, ha nincs köd, akkor van pára, az Olt partjához közeli állomáson gyakran párás a levegő.

Azt is leszögezi, ónos esőről kizárólag akkor beszélhetünk, amikor speciális légköri viszonyok következtében a talajjal érintkező eső fagy meg.

A meteorológus egyébként a felhők megfigyelését tartja a legnehezebb feladatának. Meg kell ítélniük, hogy milyen jellegűek, magasságúak azok, és ezt a megfigyelést éjszaka, sötétben is el kell végezni. Hogy egyáltalán lássanak valamit éjszaka, a megfigyelési idő előtt tíz perccel kijönnek, szoktatják a szemüket a sötéthez – meséli Tankó Károly.

A hivatalos hőmérsékleti adatokkal kapcsolatosan gyakori megjegyzés, hogy „nálunk otthon többet mutatott a hőmérő”. Amint Tankó Károly megmutatta, a meteorológiai állomáson egy fű fölött, két méter magasban elhelyezett, fehérre festett, rácsos fadobozban vannak a hőmérők – ezek azok a standard körülmények, amelyek között mindenhol rögzítik a hőmérsékleti értékeket, amelyek így mérve számítanak hivatalosnak. Ugyanezen dobozban vannak a legalacsonyabb és a legmagasabb értékeket rögzítő hőmérők, egyikben higany, másikban alkoholos szerkezet őrzi meg az adatokat a megszabott időközönként azokat leolvasó meteorológusnak. A talajhőmérsékletet is három, a jelenlegi, a korábbi legmagasabb és a legalacsonyabb értékeket rögzítő hőmérő méri, felásott, felgereblyézett földterületen, télen pedig a hó tetején.

Talajszint alatt, különböző mélységekben mérik a nedvesség szintjét. Nedvességből és csapadékból nem sok volt idén nyáron, a csapadékmérő automata műszer alján – ilyenkor általában Tankó Károly elmondása szerint félig telt vízzel a tárló – most épp csak egy vékony vízréteget láttunk. A kézi mérésre a csapadékot kifüggesztett tartályokból gyűjtik össze, a meteorológus pedig egy speciális mérőpohár segítségével meg tudja állapítani, hogy a leesett mennyiség négyzetméterenként hány litert jelent. Az összegyűlt eső összetételét egyébként ellenőrzik is, a környezetvédelmi hivatal időről időre elviszi az összegyűlt csapadékot elemzésre.

Amint Tankó Károlytól megtudtuk, Csíkszeredában idén június volt a legnaposabb hónap, a heliográf szerint átlagosan napi 14,6 óra napsütés volt ebben a hónapban. A legkevésbé napos hónap általában november, előfordult olyan november is Csíkszeredában, hogy egyáltalán nem törtek át mérhető erősséggel a napsugarak a felhőn, ködön.