Autonómia huszonöt éven belül, vagy vége mindennek

Székelyföld számára az autonómia elnyerése az egyetlen esély arra, hogy ne váljon skanzenné. De ha mindez 25–30 éven belül nem történik meg, akkor már késő lesz, vallja Csutak István, az RMDSZ szakpolitikusa.

Kozán István

2013. május 11., 17:472013. május 11., 17:47

2013. május 11., 18:312013. május 11., 18:31

Úgy tűnik, egyáltalán nem érdekli saját jövője a csíkszeredaiakat: a pénteki, Autonómia vagy regionalizmus? című, Veress Dávid városi önkormányzati képviselő által szervezett városházi előadásra mindössze egy tucatnyian gyűltek össze.

Az utolsó esély

„Székelyföld számára az egyedüli esély, hogy ne egy skanzen, ne egy emlékhely legyen, az az autonómia” – rögtön előadása legelején megkongatta a vészharangot Csutak István, aki szerint amennyiben 25–30 esztendőn belül nem lesz autonómia Székelyföldön, azután már fölöslegessé válik. „A demográfiai előrejelzések szerint ugyanis még ennyi ideig lesz olyan többségben a magyarság Székelyföldön, amely ha együtt mozog, akkor nagy döntéseket tud meghozni.”

Felkészületlen térség

Csutak szerint azt is látni kell, hogy Hargita és Kovászna megye, illetve Maros megye magyarlakta vidéke jelenleg nincs felkészülve az autonómiára. „Most még csak a sárdobálásra vagyunk képesek, intézményeink fenntartására viszont még nem. Munkával és tanulással lehet felkészülni, azelőtt viszont fel kell tárni a székelyföldi oktatásban, egészségügyben, iparban rejlő lehetőségeket.”

Csak akkor lesz fenntartható az autonóm Székelyföld – állítja Csutak –, ha a benne élő közösségek életkörülményei az autonómiától javulni fognak. A mostaninál „vastagabbnak kell lennie a bukszának, mert többet kell adóznunk, hogy eltarthassuk saját intézményeinket, rendőreinket, besúgóinkat”.

Az országos viszonylatban igencsak alacsony hargitai átlagbérek kapcsán az előadó azt mondta, ha nem lesz autonómia, a gazdasági előrejelzések szerint a megyeiek átlagbére tovább fog csökkeni, legalábbis az országos átlaghoz viszonyítva. „A turizmus sem ment meg, mert az elmúlt esztendők adatai azt mutatják, hogy a két székely megyében kisebb arányban érkeztek külföldi vendégek, mint az ország más régióiba. Sőt a szálláshelyeink száma is lassabban növekedett, mint az országban átlagosan.” A megállapításait kimutatásokkal támasztotta alá az előadó.