Átörökített tudás a prímástalálkozón

„Én emlékszem arra az éjszakára is, amikor pályázatokat írtunk Füleki Zolival és Kozák Berci kollégámmal a Szakszervezetek Művelődési Házában, és az fogalmazódott meg mindhármunkban, hogy rengeteg idős, kiváló zenészt ismerünk, akiknek nincs megmutatkozási fórumuk. Merthogy a közönség másfajta zenékre jár mulatni, és mellőzik ezeket a falusi zenészeket” – emlékezett vissza András Mihály, a találkozót szervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. „Nemcsak mi gondoltuk akkor így, hanem nagyon sokan, így virágzásnak is indult, és egyre többen kezdték meghívni, foglalkoztatni ezeket a zenészeket.” Az igazgató elmondta, nagyon sok folklórgyűjtés készült azóta, amit lehet, próbálnak menteni hangfelvételen, kottákon. Emellett viszont nagyon fontos, hogy az adatközlőkkel személyesen is találkozhat a közönség. 

„Az első találkozókra annyi idős zenészt meghívtunk, hogy alig jutott műsoridő mindenkire. Nem tudtuk felmérni a megadatott óriási lehetőséget. Tizenöt év után eljött az az idő, amikor nagyon meg kell gondoljuk, hogy kit tudunk elhívni a prímások találkozójára adatközlőnek. Ki lesz az a néhány zenész, aki a műsoridőt kitölti, és még újdonságként hat a közönségnek. Sajnos nagyon sokan nincsenek már közöttünk. Az élet rendje ez, és örülünk azoknak, akik itt lehetnek, akik segítik, hogy ez a tudás tovább éljen, folytatódjon. A mi feladatunk és felelősségünk is, a most működő, élő intézményeké és azoké a szülőké, akik ezt a tudást át kell örökítsék. Gyermekeinket nevelve lehetőséget kell adjunk nekik, irányt kell mutatnunk. Izgalmas feladat, és remélem, hogy mindig lesznek adatközlő zenészek, mert nem életszerű az, hogy ez a falusi kultúra városon éljen csak, hivatásos és műkedvelő együttesekben, különböző intézményekben működő zenészek által létezzen. A nagy szomorúság mellett, hogy eltemettünk óriási muzsikusokat, ott az öröm is, hogy ennek a tudásnak van élő folytatása. Amikor először gondoltunk arra, hogy megszervezzük a prímástalálkozót, úgy gondoltuk, hogy mindent hangfelvételre kell venni, archívumba gyűjteni, mert ha ezek a zenészek már nem lesznek, akkor ez a tudás elveszett. És hála Istennek, az élet másképp hozta, tovább él mégis ez a tudás. Ezt megnézhetjük a mostani találkozón is” – mutatott rá András Mihály.  

 „Eltemettük „Netti” Sanyi bácsit, akit még az utolsó napjaiban is hallottam muzsikálni. Nagyon szép élete volt, már nincs közöttünk, de itt van a fia a prímástalálkozón. A palatkai bandából, a Kodoba családból többen meghaltak, akik nekünk muzsikáltak az első találkozón, de itt vannak a gyerekeik, az utánpótlás. És olyan jól muzsikálnak, mint a szüleik, nem halványult, nem romlott ennek a muzsikának a minősége. Gyimesből itt lesznek még a nagy öregekből, de tudjuk, hogy vannak kiváló fiatal gyimesi zenészek is. Van utánpótlás. Eltemettük Sinka Sanyi bácsi felcsíki zenészt, de itt lesznek azok a fiatalok, akik ezt a felcsíki muzsikát továbbviszik. Nagy veszteségek voltak, nem is reméltük azt, hogy ilyen esélyt kap ez a zene, és ilyen szinten újjászületik. Ahol nem született meg az utánpótlás apáról fiúra, ott megszületett az unokák szintjén, ők előhozták valahonnan nagyon mélyről, úgy, hogy még volt élő kapcsolatuk az adatközlőkkel.”

A péntek este 7 órától kezdődő gálaműsoron muzsikál zenekarával Székről Filep „Pali” Márton, Kalotaszegről az ifjú Fodor „Netti” Sándor, Palatkáról Kodoba Florin, Székelyszenterzsébetről Kóré Géza, Gyimesből Timár Viktor, Csíkszentdomokosról Duduj Rozália.

Akárcsak csütörtökön, az előadás után táncházat tartanak, ahol hajnalig lehet ropni a táncot a fellépő zenészek muzsikájára.