„A közbirtokosság a tagságé”

2103,7 hektár erdővel és 432,25 hektár legelővel rendelkezik a Tusnád Közbirtokosság. Az összterületből 2535,27 hektár van a tulajdonukban, 111,21 hektár legelő esetében már megtörtént a tulajdonba helyezés, most van folyamatban a birtokbavétel. A legelők kétharmada beerdősödött terület, támogatást egyharmada után tudtak kérni. „Már korábban beerdősödött, nem is tettük támogatás alá azokat a területeket, mert a fenyő annyira felnőtte, hogy úgy döntöttünk, nem pucoljuk ki, hiszen az erdőállag hosszú távon jobb, mint ha kitakarítottuk volna és legelőként használnánk” – magyarázta Rafain Zoltán.

Négy közbirtokosság közös területe

A területek Tusnádfürdő két oldalán találhatók, felnyúlnak Nagytusnádig. Lefelé a Vargyas patakától Kovászna megye határáig érnek, „visszakanyarodik” Újtusnádig, a Gátié dűlőig. A Tusnád Közbirtokosságnak vannak még követelései Tusnádfürdő területeiből, hiszen korábban a fürdőváros jórészt a közbirtokosság területén jött létre. „Amikor az arányosítási jogok megvoltak, akkor szétosztódtak a tusnádi, lázárfalvi, verebesi, kozmási közbirtokosságok között a területek. A négy falu nem tudott megegyezni, ezért úgy döntöttek, hogy 105 hektárt meghagynak a falu közbirtokosságának a tulajdonában, ezen a területen jött létre Tusnádfürdő. Amikor megtörtént az arányosítás, valamikor az 1800-as évek vége felé, akkor a négy falu közbirtokossága kötött egy száz évre szóló szerződést az úgynevezett fürdőtársulással, amelyben az áll, hogy a társulás fejleszthet Tusnádfürdőn. Építhet, bérbe adhat területeket, és a száz év lejárta után a fürdőtársulás ingó, ingatlan vagyona visszakerül a négy falu közbirtokosságának a tulajdonába. Ez még mindig várat magára, hiszen Tusnádfürdőtől még semmit nem kaptunk vissza, válaszra sem méltatták a visszaigénylési beadványainkat” – avatott be az elnök. A négy falu közbirtokossága 2000-ben létrehozott egy közös közbirtokosságot, a Csukás négyest, amely terület hiányában nem fejt ki tevékenységet. „Sajnos sok terület időközben gazdát cserélt a 28-as törvény nyomán, viszont a polgármesteri hivataltól elvárnánk a kártérítést, vagy azt, hogy valamilyen formában kezeljük ezt a helyzetet. Azért nem pereltünk vagy léptünk fel keményebben ez ügyben, mert egy jogi hercehurcával le lehetne állítani Tusnádfürdő fejlődését, amely senkinek nem használna. Mert Tusnádfürdőnek olyan turisztikai vonzásköre van, amely nemcsak Romániában, hanem Európa-szinten ismert.”

8000 köbméter fa kitermelése

A közbirtokosság üzemtervében 8000 köbméter fa kitermelése engedélyezett évente, ebből 4-5 ezret szoktak kitermelni. Az erdős területekből több mint kilencszáz hektár védett terület, ott végvágásokat nem hajthatnak végre. „Erre volt törvény, hogy külön támogatást kellene adjon a minisztérium, de ezt nem tették meg. Nemrég írtunk alá szerződést egy ügyvédi irodával arra vonatkozólag, hogy perbe hívjuk a minisztériumot és kérjük a törvény által megállapított támogatásokat.” Az elnök elmondta, saját kitermelőcsoporttal rendelkeznek, nagy hangsúlyt fektetnek az erdőgazdálkodásra. Sajnos az utóbbi két évben nagymértékű volt a fák kiszáradását okozó bogártámadás. A szabályzatba foglaltaknál többet ültettek, tavaly egy pályázaton keresztül több mint ötvenezer csemetét, idén közel huszonkilencezret.  

735 tag, 5301 jog

A tusnádi közbirtokosságnak 735 tagja van összesen 5301 joggal. A legtöbb, amit egy tag birtokol, 30 jog. Jogtulajdonos csak öröklődéssel lehet valaki. Itt egy jog ötven ár. „Azért is állapítottuk így meg, mert régebb holdban történt ez, s az állt az ötven hektárhoz a legközelebb, mert 56 ár egy hold. Hála Istennek, hogy csak öröklődéssel lehet tag valaki, hanem ezt a zárt kört rég felborították volna azok, akiknek pénzük van. Mert a közbirtokosságok oszthatatlan tulajdonok. Van a megyében példa arra, hogy felborultak bizonyos esetben ezek a kérdések. Remélem, nem lesz egy általános gyakorlat Székelyföldön. Nálunk is átírható a jog még a tag éltében, de teljes jogúvá akkor válik a közbirtokossági tag, amikor a szülők eltávoztak az élők sorából, mert az örökösödési jog akkor teljesedik ki. Közbirtokossági tag csak közbirtokossági tagot hatalmazhat fel az alapszabályzat értelmében, hogy képviselje, ez nem lehet például gyereke, viszont a feleség már igen, vagy pedig a szomszéd, aki szintén közbirtokossági tag.”

A vezetőtanács itt héttagú: elnök, két alelnök, jegyző, pénztáros és két erdőgazda. Rafain Zoltán az újraalakulástól tölti be az elnöki tisztséget. A közbirtokosság vezetésének a családjában volt már „hagyománya\", nagyapja is közbirtokossági elnök volt annak idején.

A vezetőtanácsot két évvel ezelőttig háromévente választották. A legutóbbi közgyűlésen úgy döntöttek, hogy egy üzemterv idejére választják.

A szélrózsa minden irányában

A tagok nagy része nem tartózkodik itthon, a szélrózsa minden irányában élnek tagok. A közgyűléseket ennek ellenére meg tudják tartani. „Jóval a közgyűlés előtt mindenki megkapja az értesítést. Úgy szoktuk, hogy amíg a közgyűlés elkezdődne, a fúvószenekar zenél, próbálunk egy ünnepi, egy találkozó jelleget adni az eseménynek. A gyűlés után lehetőség van egy ebéd mellett szabad beszélgetésre. Nagy munka egy közgyűlés megszervezése, hogy statutárisan össze lehessen hozni, de eddig még mindig sikerült.  A fele plusz egy össze szokott jönni.”

Osztalék pénzben és tűzifában

Kevesen adnak el jogokat az utóbbi időben, az elnök szerint azoknál a közbirtokosságoknál vannak adásvételek inkább, ahol kicsi az osztalék. Ő biztatja mindig a tagokat, hogy ha nagyon nincsenek rászorulva, akkor kár eladniuk. Az elmúlt években jogonként a tusnádi közbirtokosság tagjai 200 lejt kaptak és negyven köbcenti tűzifát.

„Szokták mondani, hogy többet kellene a közösségi megvalósításokra fordítani. De sajnos a jogrendszer nem ugyanaz ma, mint annak idején, amikor a közbirtokosság építette a kultúrházat, az Olt-hidat stb. Ugyanakkor nem mi kell mindent átvállaljunk. Ha mi például az önkormányzatnak átadnánk most ezer lejt, annak a tizenhat százalékos adóját is ki kellene fizessük, hiszen ilyen a jogszabály most. Jó lenne itt is egy törvénymódosítás, hogy ha közcélra költünk el pénzt, az minimum adómentes kellene legyen.”

A Tusnád Közbirtokosság támogatta a nagytusnádi és az újtusnádi ravatalozó építését, a helyi fúvószenekart, a sportrendezvényeket, az öregek napját, a tűzeseteknél a visszaépítésre szükséges fát stb. Székházuk Újtusnád és Nagytusnád között található – a tagok is erről a két településről vannak –, ez adott otthont a helyi kultúrházak felújítása alatt többféle rendezvénynek.

Tűzesetek, falopások

Az elnök szerint nem számottevő a falopások száma a birtokosság területein. A közbirtokosság megalakulása óta két nagyobb falopás történt. „Persze, minden lopásnak minősül, amihez hozzányúlsz és nem a tied. De ha valaki elvisz egy szekér csapot, az nem számottevő. Tusnádon nem azok a feltételek vannak, mint a megye egyes más részein, ahol ez volt az egyik megélhetési forrás.  Nem jellemző a falopás. Tűzesetünk sajnos elég sok volt, hol villámcsapásból származó, hol pedig szándékos gyújtogatásból. Az egyik legnagyobb ezelőtt két évvel történt, amikor egy hosszú gazdasági épület égett le, az egész alcsíki tűzoltóságnak ki kellett vonulnia. Úgy néz ki, hogy rosszindulat okozhatta ezt az egészet.”

„Közszereplő” közbirtokosság

Úgy véli, hogy egy közbirtokosság  a település életében. „Egy olyan csapat ez, hogy a véleménye nagyon számít a településen. A szerepe sokoldalú. A legelső az, hogy azt a vagyont, amit ügykezel, a legjobb tudással és odaadással tegye. A tagság közös igényeit, amennyire csak lehet, ki tudja elégíteni. Ahol tudunk, támogatunk, de nem úgy, hogy a közbirtokosság oldja meg azokat a feladatokat is, amelyeket netán más kellene megoldjon. A tagságé a közbirtokosság, a közgyűlés  határoz. Az alapszabály szerint is az van, hogy egyetlen tag sem használhatja a saját elképzelései szerint, nem léphet fel egy elképzelés a közbirtokossággal szemben.  A közösség döntései hárulnak a közbirtokosság vezetőségeire, kötelező módon az alapszabályzat és a közgyűlés döntése szerint végre kell hajtani mindent.”