A vadkárok azonnali kifizetését kérte Tánczos Barna

A vadkárok kifizetésére szólította fel a környezetvédelmi minisztert az elmúlt héten parlamenti interpellációjában Tánczos Barna. Szerinte megengedhetetlen az a hozzáállás, ahogy a minisztérium kezeli ezt az ügyet.

„A minisztériumot nem érdekli”

„Több mint száz jóváhagyott dosszié van csak Hargita megyéből, amelyeket nem fizetett ki a minisztérium, több mint százharminc az olyan dokumentáció, amelyről nem mondott még véleményt az Erdészeti és Vadállományi Felügyelőség (ITRSV), és több tucatnyi az olyan visszautasítás, amelyeket nem közöltek az érintetteknek, ellehetetlenítve a gazdákat a fellebbezési jog gyakorlásában” – mondta el kérdésünkre a szenátor. Hozzátette, a minisztériumot ez nem érdekli, a rendelkezésre álló pénzt egyébre költik. Azonnali intézkedést kért, illetve azt is, hogy a vonatkozó kormányhatározatot módosítsák, és a bürokráciát számolják fel.

Medve- és vaddisznótenyésztők?

A szenátor kijelentette, ha nem intézkednek, az elkövetkező hetekben benyújt egy új, a vadkárok rendezésére vonatkozó javaslatot törvénytervezet formájában, amely egyrészt egyszerűsítené az eljárást, de része lesz az emberi életben és egészségben okozott kár is. „Megengedhetetlen, hogy a kukoricát, a zabot, a borsót és a medvét fontosabbnak tartsuk kár szempontjából, mint az emberi életet. A túlzott medvevédelem oda vezetett, hogy tavalyhoz képest országos szinten több mint ezerrel szaporodott az országban a medvék száma. 10 ezer 460 medve van az országban hivatalos források szerint, valamivel több mint hatezres létszámnak a fenntartását vállalta Románia az uniós csatlakozáskor. A túlzott védelem miatt a létszám megnőtt, és oda jutottunk, hogy a gazdák ma nem szarvasmarha- vagy juhtenyésztők, hanem medve- és vaddisznótenyésztők” – értékelt.

Külön trófeakvótát szeretnének

Szerinte át kell gondolni a vadállomány kezelési rendszerét, és kollégáival azt fogják javasolni, hogy válasszák külön a trófeakvótát a vadállomány kezelési kvótától, adjanak külön trófeakeretet a vadászegyesületeknek, és külön keretet vadállomány kezelésére, amely megenged olyan kilövéseket, amelyek nem tróféák. „Teljesen abnormális rendszer alakult ki azáltal, hogy a trófea kilövésére nincs keret, az állománykezelési kilövési keret a vadászegyesületeknél átalakul trófeakvótává, és akkor lőhetik ki a medvét, ha azért pénzt kapnak, ha a medve nagy. Ezáltal véleményem szerint nem megfelelő létszámban lőnek ki medvét, és a legszebb példányok esnek el, viszont a gyengéje ott marad” – magyarázta.

Ugyanakkor szükségesnek tartja a megoldást a gazdák szempontjából is, például növénykultúra-változtatási támogatás bevezetésével, mert egyes kultúrák, akarva-akaratlanul, vonzzák a medvéket. „Amíg kukoricát vetünk, addig a medvét a kukoricásból kiirtani nem lehet. Végzünk egy elemzést arról, hogy van-e összefüggés a kultúrák változása és a medveállomány változása között, megpróbáljuk kimutatni, hogy ahol évről évre növekszik a kukoricával beültetett terület, ott szaporodnak a medvekárok, nő az állomány és egyre több az emberi áldozat is” – mondta a szenátor.

Megszokják az ember jelenlétét

Kérdésünkre, hogy milyen a támogatottsága egy ilyen kezdeményezésnek, úgy válaszolt, nem tudja, hogy ehhez a javaslathoz miképp lehet a környezetvédők támogatását megszerezni. „Az az abszurditás, hogy akik medvelesből vagy tömbházból, a számítógép elől nézik a kis kamerákon a medvéket, azok védik a legjobbak, azok hátrányára, akik mindennap ott élnek, abban a környezetben, ahol a medve is” – magyarázta. Szerinte az a legnagyobb veszély, hogy a medvék annyira megszokják az ember jelenlétét, hogy nem ijednek meg, nem lehet elriasztani őket, sem riasztólövésekkel, sem karbidágyúval vagy petárdával. „Eddig júliusban-augusztusban jelentek meg a medvék lent a medencében, de két hete már megjelentek Felcsíkon, kutyákat, haszonállatokat öltek meg, folyamatosan a lakott területek közelében vannak” – hívta fel a figyelmet.