Sok sérült gyermek nem tanul tovább nyolcadik osztály után, pedig a speciális tanulási igényeikhez alakított oktatásnak és a közösséghez való tartozásnak jótékony hatása van – állítják a szakemberek. A csíkszeredai Szent Anna Speciális Iskola és a Szent Anna Elhelyező Központ munkatársai arra bátorítják a sérült gyerekek szüleit, hogy válasszák a továbbtanulást gyermekeik számára.
2012. július 19., 16:302012. július 19., 16:30
2012. július 19., 18:382012. július 19., 18:38
Sok olyan gyerek tanul a középiskolákban, akiknek speciális tanulási igényeik vannak, és akik emiatt nem tudják felvenni osztálytársaik ritmusát, lemaradnak és lemorzsolódnak vagy elvégzik a középiskolát, de nem sok hasznosítható tudással maradnak. Más sérült gyerekeket a szüleik nem engednek továbbtanulni, vagy azért, mert túlóvják őket, vagy mert úgy gondolják, számukra nem lesz hasznos a tanulás, ezért inkább tevékenykedjenek otthon, a gazdaságban. A továbbtanulás azonban igenis jó hatással van a sérült gyerekekre – hangsúlyozzák a csíkszeredai Szent Anna Speciális Szakiskola és a Szent Anna Elhelyező Központ munkatársai.
Kinek ajánlott a speciális oktatás?
A központban elhelyezett sérült gyerekekkel foglalkozó Zöldi Emese pszichológus, a Hargita Megyei Nevelési és Erőforrás Központ pszichológus munkatársa ismertette: a speciális igényű diákok közé sorolhatók mindazok, akik tanulási nehézségekkel küszködnek, mint például az írás, olvasás, számolás, részképességek gyengén fejlettsége, figyelem-, memóriazavar, kognitív funkciók gyengén fejlettsége vagy pedig sajátos szellemi fogyatékosság-típusokkal rendelkeznek. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye nem csak a tanulásban más, hanem biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságegyüttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki – véli a pszichológus. Kifejtette, az integráció és az inklúzió javasolt és ösztönzött az 1–4. és az 5–8. osztályokban.
„Mivel azonban középiskolai szinten a tananyag sokkal összetettebb, nagyobb szellemi teljesítményt, állóképességet, figyelmet, kitartást és harmonikusan fejlett képességeket vesz igénybe, mint amennyire fejlettek a tanulási nehézséggel és értelmi sérüléssel küzdő fiatalok, a nagyszámú lemorzsolódás miatt ezt a fajta integrálást már nem javasoljuk a felsőbb középiskolai vagy szakoktatásban” – nyilatkozta a pszichológus. A szakember szerint a felsorolt tanulási nehézségekkel küzdő diákok számára 5–8. osztály után továbbtanulására a speciális szakiskola javasolt, mivel ott kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások, beavatkozások alkalmazása történik. „Mindezek szükségesek egy sajátos nevelést igénylő tanuló számára ahhoz, hogy saját tempójában sajátíthassa el a szakmát, hogy a megalapozott tudást megtartsa, a kialakult készségeket gyakorolja, a gyengébb vagy korához viszonyítva alacsonyabb szintű részképességeket tovább tudja fejleszteni. Mindezek az egyénre szabott tantervet igénylik, és minden gyerek elfogadását és támogatását, hogy saját ritmusában fejlődhessen” – mutatott rá Zöldi Emese.
Hol és hogyan lehet továbbtanulni?
Hargita megyében a speciális szakoktatást a Csíkszeredában működő Szent Anna Speciális Szakiskola biztosítja, az oda járó gyerekeket pedig a Szent Anna Elhelyező Központ fogadja be és látja el. Az iskola igazgatója, Burus Csaba a következőképpen mutatta be intézményüket. „A Szent Anna Speciális Ipari Iskola az egyedülálló ilyen nemű tanintézmény Hargita megyében, amely támogatja, szakképzést és szakosítást nyújt a speciális tanulási nehézségekkel küszködő diákoknak. Iskolánk 57 éves fennállása óta kb. 2500 gyereknek nyújtott általános és szakképzést, ennyi rászoruló fiatalnak adott lehetőséget és segítséget annak érdekében, hogy ők is társadalmunk hasznos tagjává váljanak. Tanintézményünk, amely országosan egyedülálló azáltal, hogy többnyire magyar oktatás zajlik benne, mára egy modern, jól felszerelt iskolává nőtte ki magát. A gyerekek jól felszerelt, modern gépekkel rendelkező iskolaműhelyekben sajátíthatják el a famegmunkálás és a készruhakészítés változatos szakmáját. Persze a szakképzés mellett az általános képzésre is nagy hangsúlyt fektetünk. Az utóbbi években létrehoztunk informatika-, logopédia- és más speciális terápiás kabineteket, ahol a gyerekek egyénileg vagy kiscsoportos felzárkóztató programok keretén belül látványosan fejlődnek.
Habár a tanterv nem ad lehetőséget rá, sikerült bevezetni a művészetterápiás foglalkozásokat is, a gyerekek üvegre festenek (mandalázás), rajzolnak, zenekart és kórust hoztak létre, kiállításokat és fellépéseket rendezünk. Az osztályok 8–12-es diáklétszámmal működnek, az iskoláztatási időtartam pillanatnyilag 4 év, amelyből az utolsó kimondottan szakoktatás, szakmai gyakorlat. A gyerekek 2-es szintű szakdiplomát kapnak az iskola végeztével. A pedagógusaink tapasztalt, végzett káderek, mérnökök, tanárok, oktatómesterek, nevelők, olyan pedagógusközösség, amely minden tagja továbbképzőn vett részt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem pszichológia karán, a speciális oktatás terén. Eddigi tapasztalataink szerint a végzős diákok több mint fele sikeresen elhelyezkedett a munkaerőpiacon. Iskolánk és pedagógusközössége továbbra is készen áll segíteni ezen gyerekek fejlődését. Megkérem a szülőket, pedagógusokat, igazgatókollégákat, tegyünk meg mindent, hogy ezek a gyerekek továbbra is tartozzanak egy közösséghez, iskoláztassuk őket, segítsük, és adjunk meg nekik minden esélyt, hogy az ő fejlődésük is felívelő legyen!“
A speciális szakoktatásban részt vevő diákok ingyenes juttatásokat kapnak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságtól. Minden gyerek, illetve fiatal, aki a csíkszeredai Szent Anna Speciális Ipari Szakiskola diákja, az oktatás ideje alatt a csíkszeredai Szent Anna Elhelyező Központban zsebpénzt, napi ingyenes étkeztetést, tanszert, ruházatot kap, a távolabbról érkezők pedig ingyenes szálláslehetőséget vehetnek igénybe – tájékoztatott Antal Dászkel Ildikó, az elhelyező központ vezetője. Közölte, orvosi ellátást, pszichopedagógiai, pszichológiai, kinetoterápiás szociális szolgáltatásokat, illetve szabaidős foglalkoztatásokat is biztosítanak. Jelenleg 65 gyereket gondoznak a központban. „Az elhelyező központunk bentlakásos jelleggel működik, viszont folyamatban van egy nagyméretű projekt megvalósítása, melynek célja, hogy családi házak és egy rehabilitációs központ épüljön a központ által gondozott sérült gyerekek részére” – mondta Antal Dászkel Ildikó. „Bár a sérült gyerekek szülei hajlamosak túlóvni gyermekeiket, vagy adott esetben értelmetlennek tartják a további iskoláztatásukat, tapasztalataink azt mutatják, hogy a speciális szakiskola, valamint az elhelyező központ közösségéhez tartozás fejlesztő és jótékony hatással van a gyerekekre, ezért bátorítjuk a szülőket, hogy gyerekeiknek adják meg a továbbtanulás lehetőségét” – nyilatkozta a központ vezetője.
Hogyan lehet bekerülni az iskolába?
Zöldi Emese közlése szerint a speciális szakiskolába való beiratkozáshoz az iskolai és szakmai orientációról szóló bizonyítvány szükséges, amit a Hargita Megyei Nevelési és Erőforrás Központ keretében működő Tanulási és Szakmai Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság bocsát ki. A speciális szakoktatásban való részvételnek nem feltétele a nyolcadik osztály végén szervezett országos felmérés nevű vizsga letétele. A bizonyítvány kiállításához szükséges iratokat és további útbaigazitást az iskolától kell igényelni, ahol a diák a nyolcadik osztályt végezte. Az igénylések folyamatosan benyújthatók, olyan diákjuk is van, aki tanév közben jelentkezett náluk – mondta Antal Dászkel Ildikó. A beiratkozái lehetőséggel kapcsolatosan érdeklődni lehet a Tanulási és Szakmai Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság székhelyén is, Csíkszeredában, a Mihail Sadoveanu út 54. szám alatt vagy a 0266–317048-es telefonszámon.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
szóljon hozzá!