A román-magyar viszonyt próbálták elemezni

Nagyon jónak ítélte a magyarokkal való viszonyukat a Hargita megyében élő románok többsége – ez derült ki egy, mindössze 207 személy megkérdezésével történt telefonos felmérésből. Hargita Megye Tanácsa elemző csoportjának nem reprezentatív vizsgálatát hétfőn mutatták be.

Barabás Hajnal

2016. február 29., 17:052016. február 29., 17:05

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondása szerint 2013-ban is végeztek hasonló kutatást, amelyet most megismételtek. Arra voltak kíváncsiak, hogy a megyében élő románok hogyan ítélik meg a magyarokkal való együttélési viszonyukat. Ennek kapcsán hozzátette, kidolgoztak egy úgynevezett együttélési kódexet, amelyet a soros havi ülésükön hétfőn tűztek napirendre. Ennek a kódexnek a gyakorlatba ültetéséhez együttműködnek a román kormánnyal, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel, valamint a Hargita Megyéért Egyesülettel.

Dobos Erika, az elemző csoport munkatársa mutatta be a február 12-25. között zajlott felmérésük eredményét. A vizsgálatuk nem reprezentatív, egy 1000-es telefonos adatbázisból elérhető alanyokra támaszkodó kutatást végeztek, összesen 207 román nemzetiségű személyt kérdeztek meg Hargita megyéből.

Mivel a bemutatón több újságíró megjegyezte, hogy kevés megkérdezett személy alapján vontak le következtetést, Borboly Csaba válaszában kifejtette, hogy az együttélési kódex keretében végezni fognak majd egy részletesebb szociológiai felmérést a témában.

Többek között megkérdezték azt, hogy hogyan ítélik meg a magyar-román viszonyt. Mint kiderült, a válaszadók 48,8 százaléka nagyon jónak, 45,9 százalékuk pedig jónak ítélte meg a magyarokkal való kapcsolatát. Mindössze 0,5 százalékuk gondolta, hogy feszült ez a viszony. A két nemzet viszonyának problémái közé sorolták többek között a kommunikációs és politikai problémákat, a kulturális, történelmi, vallási és etnikai eltérésekből adódó problémákat, valamint a hibás információkból, uszításokból fakadó problémákat. Arra a kérdésre, hogy ki szítja a feszültséget a két népcsoport között, legtöbbjük azt válaszolta, hogy a bukaresti, illetve a megyei politikusok, valamint a fővárosi sajtó.