Fotó: Sándor Zsuzsi
Időről időre műsorára tűzi a Csíki Játékszín a múlt évadban bemutatott Pity-Palatty előadást. Az 1–4 éveseknek szóló babaszínházi produkciót legközelebb március 3-án játsszák 10 óra 30 perctől a Hunyadi László Kamarateremben.
2017. február 27., 11:402017. február 27., 11:40
Egy színészekből, képzőművészből és zenészből álló kisebb alkotócsoport verbuválódott össze, hogy létrehozzanak egy babaszínházi produkciót, az ötletet felkarolta a Csíki Játékszín, műsorára tűzte és helyet biztosít az előadásnak.
„Gyerekfoglalkozásokat tartok Kerekítő néven, és ezzel az 1–4 éves korosztállyal vagyok kapcsolatban nap mint nap. Magyarországon már nagyon sok színházban játszanak a 0–4 éves korosztálynak szóló előadást, és rábukkantam egy, a budapesti Kolibri Színház igazgatójával, Novák Jánossal készült interjúra, amelyben nagyon szépen beszélt erről a fajta előadásról, és úgy gondoltam, hogy itt is működne egy ilyen. Megkerestem a Csíki Játékszínnél Budaházi Attila dramaturgot, ő adott anyagokat és tanácsokat, hogy miből kellene kiindulni, mire kell odafigyelni, és hogyan lehetne felépíteni az előadást. Majd Dálnoky Csillát is megkerestem – együtt végeztük a színművészeti főiskolát – és ő nyitott volt, hogy csatlakozzon a projekthez, mint társrendező. Keresztes Szabolcsot is felkértük, ő lett a partnerem az előadásban, a díszlet-jelmezt pedig Bíró Zsuzsa készítette. Van még egy zenész is, Balázs Orsolya, aki hangutánzásokkal és rövid gyerekdalokkal teszi színesebbé az egészet” – magyarázta Sipos Tünde, az előadás kitalálója.
Mint mondta, nem volt egyszerű dolguk, mivel ennek a korosztálynak a figyelmét folyamatosan fenn kell tartani valamivel. Maga a próbafolyamat is éppen ezért inkább egy műhelymunka volt. Az ilyen típusú előadásokban nem a szöveg dominál, hangsúlyosabbak a fény, a hang játékai, a textúrák. Egy több szálon futó – de akár egyszerűbb - történetet ennek a korosztálynak még nem lehet elmesélni, a cél inkább az, hogy beavassák őket a színház világába. Az előadást is úgy építették fel, hogy huszonöt perc játékidő, húsz perc szabad játék a gyerekeknek a játéktérben, amikor kipróbálhatnak, megtapogathatnak ott mindent, majd újabb húsz perc levezető játék közösen.
„Az ilyen előadásoknak az az egyik céljuk, hogy már kicsi korban elkezdődjön a színházba járás. Egyfajta beavatás ez. Ezekben az előadásokban – a nézők életkoruk miatt – nincs klasszikus értelemben vett dramaturgia, mint a többi mesejátékban, nem történetközpontú, hanem inkább ahhoz hasonlít, amikor a szülő játszik a gyermekével. Inkább asszociációra épül, mint kerettörténetre, vagy lineáris dramaturgiára. A munkamódszertől függ, hogy egy kanavász van, amit felöltöztetünk, vagy éppen miből épül ki aztán a produkció. Sok ilyen jellegű előadást néztünk, hogy lássuk, mások hogyan csinálják, és azt tapasztaltuk mindenikben, hogy egyikben sem egy konkrét történet van, hanem szabad asszociációk tömkelege. Kifejezetten ennek a korosztálynak a sajátosságait megfigyelve tették le ennek a műfajnak az alapjait” – magyarázta Dálnoky Csilla.
Sipos Tünde úgy véli, egy élménydús családi program lehet a Pity-Palatty. „Az érzelmi és művészeti nevelésnek a bölcsődéje ez a fajta előadás. Számomra, mint színész, nagy kihívás volt. Nehéz volt megtalálni azt az utat, ahol még nem megyünk át a blődség felé, és megvan a kereksége, az egysége az egésznek”. Dálnoky Csilla hozzátette, az is segített az előadás elkészítésekor, hogy mindannyiuknak kicsi gyerekeik vannak, ismerik tehát, hogy ez a korosztály mit fogad be, mi érdekli őket, mit tartanak viccesnek.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!