A gyűlölet nem szülhet irodalmat

Fekete Vince szerint Spiró titka abban rejlik, hogy sohasem veti alá magát a divatnak, ezért maradhat minden korban eleven. Hozzátette, műkritikusként meg tud tanítani látni, vagy újra meglátni. Főleg a legújabb könyveiről tárgyaltak az est folyamán: a Kémjelentés című novelláskötetéről és a Magtár című esszékötetéről. 

Többek közt arról esett szó, hogy miért fontos egy író számára a szeretet. „Az irodalom arra való, hogy az embereket megríkassa vagy megnevettesse” – vélte Spiró György. Szerinte az írók, ha nem szeretik hőseiket, nem tudnak azonosulni velük, nem tudnak a bőrükbe bújni. „Az utálat nem tud műveket létrehozni, a gyűlölet nem tud olyan hosszan tartani, hogy valamit teremthessen.”

Arról is tárgyaltak, hogy miért fontos az átirat. Spiró György „vámpírműfajnak” nevezte a színházat és a filmet, mint mondta, nem kell ezt negatív vonásnak venni, hisz ma már köztudott, hogy Shakespeare is a korban kerengő történetekből faragott színpadi remekműveket. Az irodalomban is jól jön az átirat, mert értékmegőrző, -mentő szerepe van. Egyfelől korszerűsíti, érthetőbbé teszi a szöveget, másfelől egy átirat az olvasókat ösztönözheti arra is, hogy az eredeti művet levegyék a polcról. Szerinte az újkor találmánya, a szerzői jog rengeteg akadályt gördít az átiratok útjába.

A kortárs magyar irodalom helyzetéről is beszélgettek, Spiró György szerint igaz, hogy egyre kevesebben olvasnak Magyarországon, de ez általános jelenség. A kultúratermelés és -fogyasztás mutatói szerinti rangsorolásban az anyaország még az első ötven állam között van, ezt a pozíciót meg kell őrizni, becsülni – figyelmeztetett.