A fény köré gyűl a család

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Boldogság, békesség, idill – jutott eszembe, amikor a négy csillogó gyermekszempárt megláttam. Az asztal köré gyűlve, gyertyafény mellett, meghitt hangulatban beszélgettünk arról, hogy hogyan élik mindennapjaikat, és hogyan élik meg az ünnepeket.

Péter Beáta

2015. december 24., 17:462015. december 24., 17:46

2015. december 24., 17:472015. december 24., 17:47

Sötétedéskor érkezünk meg Madéfalvára, itt áll a falu szélén a mezőben a Ványolós család háza. Ők is épp akkor értek haza. „Gyújtsunk gyertyát” – kiabálják a gyerekek miközben szaladnak be a házba. „Tegnap vágtunk disznót” – mondja Ványolós András, a házigazda, rögtön májkrém és töpörtyű kerül az asztalra. Orsolya, a háziasszony tüzet gyújt a kályhában, a gyerekek is az asztal köré sereglenek. Andriska 11 éves, Istvánka 8 , Klárika 5, Lázárka nemrég töltötte be az egy évet. A család három éve költözött ki Madéfalvára, előtte Kolozsváron laktak, majd Magyarfenesen, Szentlászlón és Csíkszeredában.

„Úgy költöztünk ide, hogy a madéfalvi polgármester megkeresett azzal, hogy szeretnék, ha mi itt laknánk, hogy a kulturális életet kicsit fellendítenénk. Ő kereste nekünk ezt az egyhektáros területet, amit a komámmal közösen megvásároltunk, nekünk harminc ár van, neki hetven. A falu befogadott minket, nagyon nyitottak voltak. Általában falvakon az idegeneket egy kicsit távolságtartóan fogadják, de itt jöttek, segítettek nekünk, volt, hogy kalákáztak” – eleveníti fel a Madéfalvára való kiköltözést a családfő.

A ház elemeit Marosfőről hozták, ott bontottak le egy házat és egy csűrt, ezeket építették össze.
„Több dolog is volt, ami erre a lépésre indított. A városban kicsit kiszolgáltatottak voltunk. Tizenhat évig laktunk házbérben. Itt, mivel nincs se villany, se víz bent a házban, számlát sem kell fizessünk” – mutatott rá Orsolya.

Mindkét szülő zenetanár, a faluban gyerek- és felnőttkórust is vezetnek. Mint mondják, természetesen a fizetésként kapott pénz jól jön, de ugyanakkor egyfajta önellátó életmódra is berendezkedtek. Veteményesük van, és többféle háziállatot is tartanak: disznót, kecskét, nyulat, libát, pulykát, tyúkokat. Az állatokat többnyire András rendezi. „Van, amihez nyúlni, nem kell megvenni az üzletből, és az nagyon sokat számít. Szabadabbak vagyunk. Persze, sok dolog van vele, minden este, minden reggel, ha esik, ha havazik, kell menni és csinálni.”

Élet a gyertya körül

Ványolóséknak ugyan van egy akkumulátoruk, amelynek köszönhetően lámpafény is van a lakásban, de többnyire gyertyával világítanak, mert azt jobban szeretik. „Egy kicsit sötétebb van, de reggel jobban örülünk a fénynek, és az a tapasztalat, hogy összegyűl a család a fényforrásra. Nem egy kényelmes dolog, de nagyon jó. Ajánlom mindenkinek, próbáljon meg áram nélkül élni legalább egy hétig, mert az is  sokat megmutat az embernek” – véli András. Mint mondták, mielőtt kiköltöztek volna Madéfalvára, ők is kipróbálták, milyen egy héten keresztül villany nélkül élni. Egyetértenek abban, hogy jó tapasztalat volt.
A beszélgetés közben előkerül néhány viaszlap, a gyerekek gyertyákat készítenek belőlük. „Különösen adventkor, amikor egyre több a sötétség odakint, akkor egyre több fényt kell gyújtani idebent. Erről szól az adventi koszorú is” – mondja a családfő. Felesége hozzáteszi: „esténként gyakrabban jut idő kézműveskedni, társasjátékozni. Mert ha már nincs olyan jó fény, az ember korábban abbahagyja a házimunkát, ugyanakkor jobb, ha estére egy kicsit egymással vagyunk. Az az elvünk, hogy a nap természetes ritmusát ne játsszuk ki túlságosan. Most elég korán sötétedik, mi is elcsendesedünk. Amikor virrad, akkor már kelni kell, sok a dolog.”

Istvánka és Klárika Madéfalván járnak iskolába és óvodába, Andriska a csíkszeredai művészeti iskolába jár, oda ingázik naponta. Most már busszal megy haza délben, a megállótól három kilométert gyalogol hazáig. „Nincs tévénk nekünk” – szól bele bátran a beszélgetésbe Klárika. De mégis van – vágja rá a testvére és mindannyian a nagy ablakra mutatnak, melyen kinézve a távolban a Hargita látható. „Ezt úgy hívják a gyerekek, hogy plazmatévé, a National Geographic megy mindig benne, hol rókát látnak, hol kutyát, hol macskát” – meséli nevetve András.

Minden legyen rendben

Fontos, hogy mindent rendbe tartsanak, ha bent a házban leraknak valamit, azt mindig a helyére tegyék – hangsúlyozta a családfő. „A mai napig nehéz ezt a rendszerességet szokni. Vannak dolgok, amiket ha nem csinálunk meg, akkor nem működik az élet. Például szeretek a kútból vizet húzni, de néha nehéz csak azért kimenni. Kényelmesebb lenne, ha erre nem lenne szükség. De közben jó is” – magyarázza Orsolya.
A gyerekek is bekapcsolódnak élményeiket megosztani. Istvánka a szabadban való játszást említi, és a ház mögött levő dombot, amelyen tudnak télen szánkózni. Klárika elmeséli, hogy a forrásnál egyszer kígyót láttak, Andriskának a környék felfedezni valói jutnak eszébe. A gyerekek már bebarangolták a környéket. Édesanyjuk szerint, nyáron, ha látja őket a ház körül, azt jelenti éhesek, csak enni léptek haza.


Advent a családban

A Ványolós családban minden évben advent előtt elhatározzák, hogy a várakozás időszakában hogyan fognak élni, viszonyulni dolgokhoz. „Most azt határoztuk el, hogy mindent pozitívan lássunk. Mindennek a jó oldalát hangoztassuk. Ebbe én minden nap elbukok, de legalább megpróbálom. Nekem nagyon nehéz, viszont a gyermekeken látom, hogy egész jól tudatosítják” – mondja a családfő. Rórátékra is járogatnak, nem minden nap, mert gyermekekkel nehezebb korán kimozdulni. Ugyanakkor számos adventi és karácsonyi éneket tanulnak ebben az időszakban, és készülnek a karácsonyi kántálásra. Ez jó alkalom, hogy együtt énekeljenek, zenéljenek. Idén van adventi dobozuk is: ha valamelyik gyerek jót cselekedett aznap, felírják egy cetlire, beteszik a dobozba, és az éjszaka „átváltozik” valamilyen apró meglepetéssé.

Csengettyűvel, énekszóval

„A karácsony úgy zajlik nálunk, hogy mindannyian részt veszünk az éjféli misén. Nagymamát is elhívjuk magunkhoz. Azelőtt már az angyal elhozza az ajándékokat, a fa körül kicsit énekelünk, kibontjuk az ajándékokat, örvendezünk. A mise után hazajövünk, vacsorázunk. A töltött káposztát édesanyám készíti, nagyon szeretjük a süteményeket is, ezért többféle sütemény kerül az ünnepi asztalra, van, hogy torta is. Ha sikerül disznót vágni, akkor a véres, májas, kolbász sem hiányzik, ezek a hagyományos ételek nálunk” – sorolja a háziasszony.

Másnap aztán a legények elindulnak kántálni. „Van, hogy több csengőt is viszünk magunkkal, és akkor a falubeliek kijönnek megnézni, hogy milyen juhcsorda indult meg télnek idején. Rázzuk a csengőt, és úgy járjuk végig a falut, bemegyünk bizonyos helyekre, a szomszédokhoz, akik legközelebb vannak hozzánk, rokonokhoz, és énekelünk” – mesélik.

A csend mint érték

Kérdésünkre, hogy mit szeretnek a legjobban ebben a fajta életmódban, azt válaszolják, hogy a csendet. „A csend akkora érték ebben a világban, hogy megfizethetetlen. A természethez hozzátartozik a csend, azáltal van csend, hogy a természetben élünk. Aztán amikor felnőnek a gyerekek, ők választják meg, hogy hogyan és hol élnek majd, de szerettük volna, ha megtapasztalják ezt a fajta életmódot is” – mondja a házigazda, miközben kikísér.

Hazaindulunk. A hold előtűnik a felhők mögül, bevilágítja a környéket, a távolban látszanak a város fényei. Visszatekintve a házra a „plazmatévén” keresztül látjuk, ahogy az asztal körül gyertyafényben üldögél a család, kacagnak, énekelnek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Egy korsó történelem: 50+1 éves a Csíkszeredai Sörgyár

A Csíki Székely Múzeumban nyílt kiállítás a Csíkszeredai Sörgyár történetéről. A tárlat nemcsak a sörgyártás ipartörténetét mutatja be, hanem egy közösség emlékezését és kitartását is ünnepli – ötven év képekben, emberekben, történetekben.

Egy korsó történelem: 50+1 éves a Csíkszeredai Sörgyár
2025. július 15., kedd

Utolsó tanévére készül jelenlegi helyén a Márton Áron Tehetséggondozó Központ

A Márton Áron Tehetséggondozó Központ a 10. tanévére készül, amely várhatóan az utolsó lesz jelenlegi helyén, mivel a Székelyföld Labdarúgó Akadémia bővülő tevékenysége miatt a MÁTK rendelkezésére álló terek csökkentek – olvasható a közleményükben.

Utolsó tanévére készül jelenlegi helyén a Márton Áron Tehetséggondozó Központ
2025. július 14., hétfő

Elkezdték kivágni a fákat a csíkszeredai megyeháza körül

Elkezdődött a fakivágás Hargita Megye Tanácsának székhelye körül Csíkszeredában, hétfőn délelőtt.

Elkezdték kivágni a fákat a csíkszeredai megyeháza körül
2025. július 14., hétfő

Készülnek a sátortetős műjégpályák építésére Csíkszentsimonban és Gyimesközéplokon

Tereprendezés, telekkönyvek összevonása, a szükséges áramellátás biztosítása – javában zajlanak az előkészületek Csíkszentsimonban és a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen a sátortetős műjégpályák építésére, amelyek várhatóan idén elkészülnek.

Készülnek a sátortetős műjégpályák építésére Csíkszentsimonban és Gyimesközéplokon
2025. július 12., szombat

Elkezdődött a kaszáló kaláka a csíkszentkirályi Bakalján

A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.

Elkezdődött a kaszáló kaláka a csíkszentkirályi Bakalján
2025. július 11., péntek

Helikopterrel érkezett Székelyföldre Ion Țiriac: jégpályákat szemlézett és az utánpótlásról tárgyalt

Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.

Helikopterrel érkezett Székelyföldre Ion Țiriac: jégpályákat szemlézett és az utánpótlásról tárgyalt
2025. július 11., péntek

Fákat vágnak ki a csíkszeredai megyeháza környékén, útlezárásokra lehet számítani

Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székhelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.

Fákat vágnak ki a csíkszeredai megyeháza környékén, útlezárásokra lehet számítani
2025. július 10., csütörtök

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon

Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon
2025. július 10., csütörtök

Idén is lesz Kaszáló Kaláka Csíkszentkirályon

2025. július 08., kedd

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több

Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.

Ezer székely leány és még annál több
Ezer székely leány és még annál több
2025. július 05., szombat

Ezer székely leány és még annál több