Fotó: Kristó Róbert
Nyomást gyakorol a csendőrség azért, hogy Csíkszeredában a rádióleadó torony közelében levő területet ne a csíksomlyói plébánia, hanem a csendőrség kapja meg, hogy csendőrlaktanya épülhessen oda – ezt állítja Korodi Attila képviselő. Szerdán magas rangú csendőr küldöttség érkezik Csíkszeredába, hogy "kivizsgálja" a helyzetet.
2010. május 04., 16:252010. május 04., 16:25
2010. május 04., 16:412010. május 04., 16:41
Fotó: Kristó Róbert
A rádióleadó torony és a Hunyadi János utca közelében található terület helyzete nem ismeretlen a csíkiak előtt, a kilencvenes években derült ki, hogy egy kormányrendelet alapján a csendőrségnek akartak ott csendőrlaktanyát építeni. Az eset széles nyilvánosságot kapott, a laktanya azóta sem épült meg, viszont a terület továbbra is \"keresi tulajdonosát\" – ahogy Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere fogalmazott.
A csíksomlyói római katolikus plébánia az 1991. évi 18-as számú, az 1997. évi 169-es számú, a 2000. évi 1-es számú, valamint a 2005. évi 257-es számú törvények alapján visszaigénylést nyújtott be Csíkszereda önkormányzatához bizonyos területekre, amelyek korábban a plébánia tulajdonában voltak. Kérésüket jogosnak találták, alig néhány méterre a régi területtől az önkormányzat szakértői találtak is öt hektárnyi területet, amely a csíksomlyói római katolikus plébániát illeti – ezt tudtuk meg Csíkszereda polgármesterétől.
A visszaszolgáltatási folyamat viszont elakadt, Korodi Attila parlamenti képviselő keddi parlamenti felszólalása szerint azért, mert a csendőrség igen erős nyomást gyakorol az intézményekre, magának szeretné ugyanis a fent említett öt hektárt – csendőrlaktanyát szeretnének oda építeni. \"1996-ban, a Văcăroiu-kormány juttatta ezt a területet a csendőrségnek. Azóta eltelt tizenöt év, és a tulajdonjogi törvények érvénytelenítették ezt a döntést, bár ezt sokan nem akarják tudomásul venni. A város egyébként már rég elfogadott egy rendezési tervet arra az övezetre, amely sorházak építését irányozza elő. Rám nem lehet nyomást gyakorolni, de a plébánia által elindított visszaigénylés folyamata a földtörvény alkalmazásáért alakult megyei bizottságnál van elakadva\" – mondta kérdésünkre a polgármester.
Kovács Attila csíksomlyói plébános szerint 1991 óta minden létező törvény alapján benyújtották a visszaigénylésüket a területre. \"A magánszemélyektől elvett terület 1996-ig az állami gazdaság tulajdonában volt, ekkor történt a visszaállamosítása a Văcăroiu-kormány által, amely átadta azt a csendőrségnek. A magánszemélyek megkapták tulajdonukat, a terület felszabadult. Ugyanezért a területért perelt a csendőrséggel egy magánszemély, aki magáénak tartotta – a megyei földosztó bizottság 2008/2-es határozata alapján ezt oda is ítélték neki, de amikor kiderült, hogy ő már visszakapta földterületeit, ezt a határozatot idén januárban visszavonták. Ezt a visszavonásról szóló határozatot azóta sem juttatták el a városhoz, amely jóváhagyta visszaigénylésünket. Milyen alapon akadályozzák a tulajdon visszaállítását?\" – tette fel a kérdést a plébános. A csíksomlyói plébániának összesen 13 hektárnyi földterületet kell visszaszolgáltasson a város, így az öt hektáron kívül még nyolc hektár hiányzik.
Korodi Attila képviselő parlamenti felszólalásában is jelezte, a Román Csendőrség több magas rangú vezetője is Csíkszeredába érkezik szerdán, hogy tájékozódjon a helyzetről. A Hargita Megyei Csendőr-felügyelőségnél kérdésünkre Daniel Hermeniuc szóvivő azt mondta, ismerik a helyzetet, és megerősítette a magas rangú csendőri vezetők látogatását. Ennél többet viszont nem mondhatott, de jelezte, hogy szerdán, a csendőri látogatás után közlik hivatalos álláspontjukat az ügyben.
Ezrek zarándokoltak idén is a Gyimesekbe, ahol imával és mély lelki tartalommal ünnepelték pünkösdvasárnapot a kontumáci templom melletti szabadtéri oltárnál bemutatott szentmisén.
A csíksomlyói nyeregbe sokan nemcsak imával, hanem kisszékkel is érkeztek. A búcsúra zarándoklók között egyre többen választják a kényelmesebb megoldást, összeállításunkban megtekintheti, milyen ülőalkalmatosságokat hoztak a Csíksomlyóra látogatók.
Naptári szempontból igencsak kitolódott az idei pünkösd, de ez még így, ebben az időszakban is szokatlan: 30 Celsius-fok volt szombaton a legmagasabb hőmérsékleti érték Csíkszeredában.
Nem az a medvebocs tévedt a csíkszeredai Kalász lakótelepre, amelyiket a nyeregből elhajtottak, de az biztos, hogy ezt most már nem fogják mással összetéveszteni – részletek a tegnap éjjeli „medvevadászatról”.
Medve jelenlétéről küldött Ro-Alert figyelmeztető üzenetet a csíkszeredaiaknak a Hargita megyei katasztrófavédelem. A vadállat az emberektől való félelmében egy fára menekült, ahonnan csak később, elkábítva tudták lehozni.
Korán keltünk és annyi időt töltöttünk Csíksomlyón, amennyit csak tudtunk – beszélhetik egymás közt a zarándokok, megosztva a szombati élményeket. De mondhatják fotóriportereink is, akik egy kicsit másfajta szolgálatot, sajtószolgálatot teljesítettek.
Noha rendszerint eső, sőt gyakran zápor zavarja – illetve ha úgy tetszik, áldja – meg a zarándokokat a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói nyeregben, 2025-ben szó sem volt hűsítő csapadékról.
Idén 335 ezer zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben szombaton. Közülük többeket kellett ellátni egészségügyi szempontból, egy személyt pedig újra kellett éleszteni. Megterhelő volt a hőség a zarándokok számára.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
A zarándokok között volt az idei csíksomlyói búcsún Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna is.