Csángómagyar sors Szőcs Anna élettörténetén keresztül

A kötet borítója •  Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy

A kötet borítója

Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy

Nem mindennapi könyv bemutatójára hívja a nagyérdeműt a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy. Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című kötete, illetve az író személyes élettörténetén keresztül egy csángómagyar település, a Bákó megyei Pusztina mindennapjaiba nyerhetünk betekintést.

Kocsis Károly

2023. október 19., 11:592023. október 19., 11:59

Szőcs Anna a moldvai Pusztinában született 1958. július 18-án, sokgyermekes család ötödik gyerekeként.

Édesanyja, mint minden csángó asszony, a háztartást vezette, és a gyerekeket nevelte, édesapja kosárfonásból tartotta el őket.

Az általános iskolát Pusztinában, a szakiskolát Brassóban, az esti gimnáziumot Sepsiszentgyörgyön végezte, román nyelven. Felsőfokú végzettséget Győrben, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző főiskolai karán szerzett, magyar nyelven. 1987-ben áttelepült Magyarországra, azóta Budapesten él.

Az ő kezdeményezésére indult el a Csángó Bál néven közismert, rangos rendezvénysorozat, amelyet Budapesten idén immáron 26. alkalommal rendeztek meg.

A csángóság fennmaradása és a csángó kultúra érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként Magyarország köztársasági elnöke, Áder János a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta neki.

•  Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Galéria

Fotó: Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy

Isten elfogadott ajánlata

Az Édesanyám rózsafája révén nemcsak Pusztina mindennapjaiba, a kisebbségi lét küzdelmeibe nyerhetünk betekintést, hanem egyszersmind

a csángómagyar kultúra hihetetlen gazdag és archaikus hiedelemvilágába is elkalauzol.

Végigvezet minket a gyermekkorán, miközben bemutatja családját, a falusi közösség működését, és felidézi az élő hagyományokat és szokásokat, amelyeket személyes történetekkel gazdagít.

Idézet
Az élettörténet ideiglenes, átmeneti és állandó állomásain (Pusztina, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Budapest, Zánka) a mikrovilág is feltárul akkor, amikor Szőcs Anna a nyilvános, a személyes és a titkos életéből felfedi a felfedhetőt”

– írja könyvhöz írt ajánlójában Iancu Laura magyarfalvi (Arini, korábban Ungureni, Bákó megye) születésű, Magyarországon élő, József Attila-díjas költő, író, néprajzkutató. Majd így folytatja: „Minden adott volt ahhoz, hogy elvesszen. Hogy a gyermekkor kétarcúságában ne higgyen a szeretet mindenhatóságában. Hogy a kommunizmus terrorjában a gonoszság megkeserítse. Hogy a kisebbség kisebbségeként fegyver vagy áldozat legyen. Hogy a családi gyászok kegyetlensége istenlázadóvá bomlassza. Hogy a hazaérkezése ne megérkezés legyen. Minden adott volt ahhoz, hogy ne sikerüljön. Csakhogy Szőcs Anna élettörténete éppen arra szolgál példát, hogy minden adott volt ahhoz is, hogy sikerüljön. És sikerült. Isten felkínálta, Szőcs Anna elfogadta. Jó választás volt.”

A régi templom 1936-ban, Nistor Ioan festményén •  Fotó: pusztina.ro Galéria

A régi templom 1936-ban, Nistor Ioan festményén

Fotó: pusztina.ro

Szent István oltalmában

Érdemes egy pár szót szentelni magára a Nagy-Tázló folyó bal partján, a Magura nevű domb hajlatában, Bákótól 25, Onyesttől 40 km-re fekvő Pusztinára is, miután egyedülálló abban a tekintetben, hogy

az egész Moldvában csak itt sikerült megtartani a templom eredeti védőszentjét, ez esetben Szent Istvánt.

Ha interneten próbálunk rákeresni, a legtöbb helyen azt találjuk, hogy a falut a madéfalvi veszedelem idején, tehát 1764 után ide menekült csíki székelyek alapították, aminek azonban – és erre Gazda László hívta fel a figyelmet – ellentmond Bernardino Silvestri térítő 1697-es, a szent kongregáció titkárának, Carlo Agustino Fabroninak küldött jelentése. Ebben ugyanis Pusztina neve már szerepel mint katolikusok lakta falué. Így nem zárható ki, hogy Románia nagy földrajzi lexikona (Bukarest, 1898-1902) szócikkének van igaza, miszerint „ezt a települést a Stefan cel Mare uralkodónak Corvin Mátyással vívott egyik csatája után behozott magyar foglyok alapították” – ezek szerint valamikor a 15. század második felében.

Az első moldvai magyarok
A kutatók többségének jelenlegi álláspontja szerint a mai moldvai magyarok elődei a Kárpát-medencéből, az összefüggő magyar nyelvterületről települtek át a 12. és a 18. század között több hullámban. Vannak olyan nézetek is, amelyek szerint Árpád honfoglalóinak visszamaradt utóvédje lennének, sőt, talán Attila hun birodalmának bukása óta ezen a területen élnek – ezt viszont nehéz régészeti és nyelvészeti érvekkel alátámasztani. A különböző időpontokban áttelepülő csoportok más-más okból érkeztek ide. A 12. század utolsó éveiben Magyarország népessége hirtelen növekedésnek indult, valószínű, hogy az első települések ekkor alakultak ki Moldvában, az akkori határ mentén. Mások úgy vélik, a német lovagrend 1225-ös kiűzése után felállított magyar határvédelem révén kerültek oda a csángómagyarok első csírái, vagy az 1241-42-es mongol támadást követően, amikor IV. Béla magyar király nemcsak a Kárpátokon belül, hanem a Kárpátok előterében, a régi keleti országhatárt képező Szeret mentén is végig őrtelepeket hozott létre. Ezek a telepek a Szeretnek a felénk eső nyugati partján sorakoztak végig láncszerűen, és az akkori idők lehetőségeinek megfelelően az őrséget családostól telepítették ki, akik ott paraszti gazdálkodást folytattak. A korábbi időpont mellett szól viszont egy 1234-ben kiadott pápai bulla, amely szerint az 1227-ben alapított milkói (Milkov) kun püspökség népei magyarok, németek, románok és kunok, a papok pedig magyar domonkosok. Azt pedig Radu Rosetti román egyetemi tanár is elismeri Unguri si episcopiile catolice in Moldova (Magyarok és katolikus püspökségeik Moldvában) című könyvében, amelyet a Román Akadémia 1905-ben adott ki Bukarestben, hogy Moldvában a katolikus magyarok ősfoglalók (răzeși, azaz részesek), akik a hegyeket és vizeket elnevezték (fel is sorolja a hegy- és dűlőneveket), és akik már a moldvai vajdaság megalapítása (1352) előtt ott, az akkor még Kunországnak hívott területen éltek.

Pusztina ma álló Szent István-temploma •  Fotó: pusztina.ro Galéria

Pusztina ma álló Szent István-temploma

Fotó: pusztina.ro

Ez persze nem zárja ki azt, hogy 1764 után, a 18. század végén székelyek telepedtek itt meg, sőt a helyiek emlékezete szerint 1816-ban, a nagy éhínség idején is érkeztek Erdélyből bevándorlók.

Szent István magyar király oltalmába ajánlott első fatemplomát 1780-ban húzták fel, majd 1830 körül újjáépítették, ugyancsak fából.

Miután 1848-ban tűzvész áldozata lett, a következő évben már kőből építették újjá, hogy aztán 1958-ban lerombolják. Ekkor vették használatba a ma is álló, 1937 és 1957 között épült istenházát, amelyben ma már ritkán hangzik el magyar szó.

1844-ben mintegy 500 lakosa volt, a 19. század végén 762 főt vettek számba, többségében magyarokat. Az 1930-as népszámlás egyetlen magyar nemzetiségű lakost sem mutatott ki, de az 1153 katolikusból 1146 magyar anyanyelvűnek vallotta magát.

Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár még a 20. század elején is elégtétellel nyugtázta, hogy a faluban mindenki érti és beszéli a magyar nyelvet.

Ma mintegy másfél ezren lakják, az ortodox vallásúak száma elenyésző.

Moldvai vendégek a zabolai Csángó Múzeumban •  Fotó: Tamás Sándor Facebook-oldala Galéria

Moldvai vendégek a zabolai Csángó Múzeumban

Fotó: Tamás Sándor Facebook-oldala

Visszatérve az Édesanyám rózsafájához, a kötetet gazdag képanyag teszi még értékesebbé, mely a szerző magánarchívumából, valamint a Kisebbségekért – Pro Minoritate archívumából származik.

A bemutatót október 19-én 17 órától tartják a Bod Péter Megyei Könyvtár dísztermében, ahol a kiadványt annak szerkesztője, Oláh-Gál Elvira ismerteti. A beszélgetés moderátora Erőss Bulcsú tanár, tanácsadó, az érdeklődőket a szervezők részéről Szebeni Zsuzsanna intézetvezető köszönti.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?

Nem mindennapi incidens szenvedő alanyává vált egyik olvasónk a Gelence és Hilib közötti határban nemrégiben. Ezek alapján joggal tevődik fel a kérdés, hogy éjszaka ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?

Ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?
Ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?
2025. július 18., péntek

Ki az úr a mezőn: a gazda vagy a vadász?

2025. július 18., péntek

Leépítések a miniszterelnökségnél: a posztok 40 százalékát megszüntetik a kormányhivatalban

A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca.

Leépítések a miniszterelnökségnél: a posztok 40 százalékát megszüntetik a kormányhivatalban
2025. július 18., péntek

Manole: az egészségbiztosítási járulék kiterjesztése miatt is késik a nyugdíjak újraszámolása

Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.

Manole: az egészségbiztosítási járulék kiterjesztése miatt is késik a nyugdíjak újraszámolása
2025. július 18., péntek

Napjaink kihívása: a turisztikai övezetek fejlesztésénél a medvékkel is számolni kell

A turizmus műveléséhez a helyi adottságok nagyon jók, az infrastruktúrának még vannak hiányosságai – derült ki azon a találkozón, amelyre a Sepsi Metropolisz Övezet minden olyan szereplőt meghívott, aki előbbre mozdíthatja a közös ügyet.

Napjaink kihívása: a turisztikai övezetek fejlesztésénél a medvékkel is számolni kell
2025. július 18., péntek

A magyar rendőrség is keresi a mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját

Felhívást tett közzé a Magyar Rendőrség is, hogy amennyiben látják a Romániában körözés alatt levő, Mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját, azonnal értesítsék őket. A férfi ellen nemzetközi elfogatóparancs is érvényben van.

A magyar rendőrség is keresi a mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját
2025. július 18., péntek

Disznót és juhokat ölt Bögözben egy medve – kilőtték

Juhot és sertéseket is ölt az elmúlt időszakban egy medve Bögözben – csütörtökön a hatóságok már nem tudták elkergetni a nagyvadat a házak közül, így kénytelenek voltak kilőni azt.

Disznót és juhokat ölt Bögözben egy medve – kilőtték
2025. július 18., péntek

Fúvósok ünnepe Csíkszeredában

Élettel és zenével telik meg vasárnap 12 órától a csíkszeredai központi park, ahol kezdetét veszi a 14. Alcsíki Fúvóstalálkozó, a térség legnagyobb fúvószenekari eseménye.

Fúvósok ünnepe Csíkszeredában
Fúvósok ünnepe Csíkszeredában
2025. július 18., péntek

Fúvósok ünnepe Csíkszeredában

2025. július 18., péntek

Nemsokára elkezdik a csíkszeredai megyeháza porral és zajjal járó felújítását

Megkezdte a kivitelező a munkaterület előkészítését a csíkszeredai megyeházánál, augusztusban kezdődnek a zajjal és porral járó munkálatok, az illetékesek a lakosság türelmét kérik.

Nemsokára elkezdik a csíkszeredai megyeháza porral és zajjal járó felújítását
2025. július 18., péntek

Gasztro Kulturális Napok Csíkdánfalván

Az Intim Torna Illegál lesz a legnevesebb fellépője a csíkdánfalvi Dugás-fürdőn pénteken kezdődő Gasztro Kulturális Napok rendezvénynek, amely vasárnap zárul.

Gasztro Kulturális Napok Csíkdánfalván
Gasztro Kulturális Napok Csíkdánfalván
2025. július 18., péntek

Gasztro Kulturális Napok Csíkdánfalván

2025. július 18., péntek

Háromezer oldalas iratcsomóval vágnak neki a Harvíz-óriásprojekt folytatásának

Frissítették a Hargita megyei víz- és szennyvíz infrastruktúra fejlesztéséhez a megvalósíthatósági tanulmányt, amelyre a projekt elindításához szükség van. Eltelt hét és fél év papírozással, rövidesen jöhet a kivitelezés.

Háromezer oldalas iratcsomóval vágnak neki a Harvíz-óriásprojekt folytatásának