
Felpörgött az ágazat, de a negyedik hullám miatt visszafogottan bizakodnak a vendéglátóiparban. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Talpra tudtak állni a járványhelyzet és a korábbi korlátozások által leginkább érintett ágazatokban tevékenykedő vállalkozások a kényszerszabadságra biztosított állami támogatás megszűnése után. Beindult a turizmus, felpörgött a vendéglátószektor is, ám úgy tűnik, a megszűnő problémákat újak váltják fel.
2021. szeptember 12., 15:592021. szeptember 12., 15:59
Két hónapja, azaz június végén szűnt meg a járványhelyzet miatti bezárások és korlátozások által érintett ágazatokban a nehéz időszak átvészelésére biztosított állami támogatás, amelyből a kényszerszabadságra került alkalmazottak bérét folyósíthatták a vállalkozások.
„Nem kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy valamelyik ágazat nem úgy működik, ahogy kellene. Elvileg a nyár folyamán minden rendben volt, nem is jelentettek komolyabb személyzetcsökkentést. Azt még nem tudjuk, hogy a járvány negyedik hulláma mit fog hozni, de most nincsenek értesüléseink ilyen jellegű gondokról” – mondta el megkeresésünkre Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője.
ugyanis azoknak a tevékenységét érintették leginkább a járványügyi korlátozások – jegyezte meg az intézmény képviselője.
Az ügynökség munkatársainak a meglátását erősítik az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ) elnökének, Nagy Györgynek a tapasztalatai is, akinek a Gondűző szálloda és étterem tulajdonosaként a turisztikai ágazatra is van rálátása.
„Megmozdult a gazdaság és azon belül a turizmus is, és a személyes tapasztalatom is az, hogy nem a csökkentett munkaprogramhoz, hanem akár új munkatársak alkalmazásához kellett folyamodjanak, folyamodjunk.
– fogalmazott. Általánosságban jól boldogulnak a megszűnt állami támogatás nélkül is a vállalkozások – véli az UKKSZ elnöke, aki szerint ezt igazolja az is, hogy munkaprogram-csökkentésre ugyan továbbra is igényelhető állami juttatás, de nincs rá szüksége a vállalkozásoknak, ugyanis tudnak munkát adni alkalmazottaiknak.
A vendéglátóipar számára az energiaárak növekedése és a személyzet-utánpótlás is gondot jelent. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vállalkozói szektorban a helyzet azonban mégsem olyan rózsás, mint amilyennek tűnhet: a járványhelyzettel összefüggésbe hozható problémák ugyan megszűnni látszanak, azonban
– mondta el Nagy György a villamosenergia-, a földgáz- és üzemanyagköltségek emelkedésére utalva. A turisztikai, illetve vendáglátóipari ágazatban ugyanakkor
Már a járvány előtt is gondot jelentett ebben a szektorban az, hogy a betanított személyzet egy része elvándorolt és külföldön kamatoztatta tudását, a járványügyi korlátozások idején azonban sokan szakmát váltottak, máshol helyezkedtek el, ezért a korlátozások feloldása óta még nehezebben tudják betölteni a megüresedett állásokat a turisztikai, illetve vendéglátóipari ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknál – tudtuk meg Nagy Györgytől.
A gazdaság sikeres újraindulására utal az is, hogy a munkanélküliségi ráta visszatért a járvány előtti szintre. Jánó Edit a frissen elkészült összesítés alapján elmondta, 4956 regisztrált munkanélküli szerepel az ügynökség nyilvántartásában, ez 94-gyel kevesebb mint egy hónappal korábban. A munkanélküliségi ráta 3,67 százalékos Hargita megyében, ez szinte hajszálpontosan megegyezik a járvány előtti időszakban mérttel: 2019 augusztusának végén 3,68 százalékos volt.
A munkanélküliek mintegy 32 százaléka az udvarhelyi térségben él, és ebben a székelykeresztúri térség adatai nincsenek benne. A helyzet hónapról hónapra javul, ugyanis a készruhaiparból elbocsátottak egy része már el tudott helyezkedni – az elmúlt hónapban 23-an találtak munkát közülük –, de a kétharmaduk, azaz mintegy 650-en még nem találtak új állást – derül ki a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség adataiból.
A Hargita megyei nők körében a munkanélküliségi ráta továbbra is magasabb, mint a járvány előtti időszakban, jelenleg 49 százalékos a nők részaránya az állástalanok körében, de ez a szám is folyamatosan csökken. „Statisztikai szempontból most már jól áll a megye. Már április, május óta csökkenés észlelhető, most pedig már a 2019 augusztusában mértnek megfelelő adatokról beszélhetünk” – summázta a tendenciákat Jánó Edit.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján.
Évente 60 ezer tonna szemét keletkezik Kovászna megyében: a megyei hulladékból 10 ezer tonna újrahasznosítható, további 10 ezer tonna pedig lebomló. Sepsiszentgyörgyön havi 24,5 lej, vidéken 14,8 lej a szemétszállítás díja fejenként.
A közösségi oldalak használatát a 14 éven aluli gyermekek számára megtiltó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) két Beszterce-Naszód megyei képviselője, Daniel Suciu és Bogdan Ivan.
Az esővíz-elvezető rendszer kiépítésének látott neki a kivitelező Gyergyószentmiklóson a Kossuth Lajos utcában. Ezt a munkafolyamatot le is zárnák még ebben az évben. A Gyilkos-tó úton pedig már a járdák építését készítik elő.
Hétfőn regisztrálták az idei hárommilliomodik utast a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtéren, amely immár a negyedik egymást követő évben éri el ezt a küszöböt – közölték a légikikötő képviselői.
A következő költségvetés-kiigazításkor ki kell egészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését 1,2-1,5 milliárd lejjel, hogy az év végéig folyósítani lehessen a gazdáknak szánt nyolc támogatási program pénzösszegeit.
Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem szállította le Romániának a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat, noha szeptember elején azt ígérte, hogy az oltóanyag rövid időn belül megérkezik – közölte hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői hétfőn bejelentették, hogy frakcióik nem fogják megszavazni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, és nem is vesznek részt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásán.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 19. és november 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a következő két hétben változékony, de az évszaknak megfelelő idő várható, helyenként csapadékkal és hőmérséklet-ingadozásokkal.
szóljon hozzá!