Felpörgött az ágazat, de a negyedik hullám miatt visszafogottan bizakodnak a vendéglátóiparban. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Talpra tudtak állni a járványhelyzet és a korábbi korlátozások által leginkább érintett ágazatokban tevékenykedő vállalkozások a kényszerszabadságra biztosított állami támogatás megszűnése után. Beindult a turizmus, felpörgött a vendéglátószektor is, ám úgy tűnik, a megszűnő problémákat újak váltják fel.
2021. szeptember 12., 15:592021. szeptember 12., 15:59
Két hónapja, azaz június végén szűnt meg a járványhelyzet miatti bezárások és korlátozások által érintett ágazatokban a nehéz időszak átvészelésére biztosított állami támogatás, amelyből a kényszerszabadságra került alkalmazottak bérét folyósíthatták a vállalkozások.
„Nem kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy valamelyik ágazat nem úgy működik, ahogy kellene. Elvileg a nyár folyamán minden rendben volt, nem is jelentettek komolyabb személyzetcsökkentést. Azt még nem tudjuk, hogy a járvány negyedik hulláma mit fog hozni, de most nincsenek értesüléseink ilyen jellegű gondokról” – mondta el megkeresésünkre Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője.
ugyanis azoknak a tevékenységét érintették leginkább a járványügyi korlátozások – jegyezte meg az intézmény képviselője.
Az ügynökség munkatársainak a meglátását erősítik az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ) elnökének, Nagy Györgynek a tapasztalatai is, akinek a Gondűző szálloda és étterem tulajdonosaként a turisztikai ágazatra is van rálátása.
„Megmozdult a gazdaság és azon belül a turizmus is, és a személyes tapasztalatom is az, hogy nem a csökkentett munkaprogramhoz, hanem akár új munkatársak alkalmazásához kellett folyamodjanak, folyamodjunk.
– fogalmazott. Általánosságban jól boldogulnak a megszűnt állami támogatás nélkül is a vállalkozások – véli az UKKSZ elnöke, aki szerint ezt igazolja az is, hogy munkaprogram-csökkentésre ugyan továbbra is igényelhető állami juttatás, de nincs rá szüksége a vállalkozásoknak, ugyanis tudnak munkát adni alkalmazottaiknak.
A vendéglátóipar számára az energiaárak növekedése és a személyzet-utánpótlás is gondot jelent. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vállalkozói szektorban a helyzet azonban mégsem olyan rózsás, mint amilyennek tűnhet: a járványhelyzettel összefüggésbe hozható problémák ugyan megszűnni látszanak, azonban
– mondta el Nagy György a villamosenergia-, a földgáz- és üzemanyagköltségek emelkedésére utalva. A turisztikai, illetve vendáglátóipari ágazatban ugyanakkor
Már a járvány előtt is gondot jelentett ebben a szektorban az, hogy a betanított személyzet egy része elvándorolt és külföldön kamatoztatta tudását, a járványügyi korlátozások idején azonban sokan szakmát váltottak, máshol helyezkedtek el, ezért a korlátozások feloldása óta még nehezebben tudják betölteni a megüresedett állásokat a turisztikai, illetve vendéglátóipari ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknál – tudtuk meg Nagy Györgytől.
A gazdaság sikeres újraindulására utal az is, hogy a munkanélküliségi ráta visszatért a járvány előtti szintre. Jánó Edit a frissen elkészült összesítés alapján elmondta, 4956 regisztrált munkanélküli szerepel az ügynökség nyilvántartásában, ez 94-gyel kevesebb mint egy hónappal korábban. A munkanélküliségi ráta 3,67 százalékos Hargita megyében, ez szinte hajszálpontosan megegyezik a járvány előtti időszakban mérttel: 2019 augusztusának végén 3,68 százalékos volt.
A munkanélküliek mintegy 32 százaléka az udvarhelyi térségben él, és ebben a székelykeresztúri térség adatai nincsenek benne. A helyzet hónapról hónapra javul, ugyanis a készruhaiparból elbocsátottak egy része már el tudott helyezkedni – az elmúlt hónapban 23-an találtak munkát közülük –, de a kétharmaduk, azaz mintegy 650-en még nem találtak új állást – derül ki a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség adataiból.
A Hargita megyei nők körében a munkanélküliségi ráta továbbra is magasabb, mint a járvány előtti időszakban, jelenleg 49 százalékos a nők részaránya az állástalanok körében, de ez a szám is folyamatosan csökken. „Statisztikai szempontból most már jól áll a megye. Már április, május óta csökkenés észlelhető, most pedig már a 2019 augusztusában mértnek megfelelő adatokról beszélhetünk” – summázta a tendenciákat Jánó Edit.
Tizenhat évesen az 1956-os forradalomban harcolt, pénteken rendkívüli történelemórán mutatta be az eseményeket a Corvin-közi pesti srác, Varga János. Történetüket Kolozsváron és Székelykeresztúron is sok diákkal ismertette meg.
Az idei első félévben 2311 ember szenvedett munkabalesetet Romániában, 11,6 százalékkal kevesebben, mint 2023 azonos időszakában. Az áldozatok közül 43-an vesztették életüket, 34,8 százalékkal kevesebben, mint az előző év első hat hónapjában.
Az ország legalacsonyabb hőmérsékletét mérték Csíkszeredában szombatra virradóan az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint.
Első alkalommal végeztek prosztatarákos férfiaknál prosztatektómiás műtéteket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban – adja hírül az egészségügyi intézmény.
A belföldi vasúti személy- és teherforgalom 81 vonatjáratának kell majd összesen 4860 percet vesztegelnie a vasárnap hajnali óraátállításkor – tájékoztatott szombaton a Román Vasúttársaság (CFR).
A magánszektorban megjelenő álláshirdetésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalta össze Fazakas László ügyvéd lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóálláson induló új cikksorozat első részében.
Elkezdődött a balavásári körforgalom építése a Marosvásárhelyt, Szovátát, Segesvárt és Dicsőszentmártont összekötő útkereszteződésben, forgalomkorlátozásokra kell számítani az érintett útszakaszon.
Összehangolt hatósági akció zajlott Maros megyében a pénteki nap folyamán a falopások megfékezésének érdekében. Nyolc személyt előállítottak.
Székelyföld Autonómiájának Napján, október 27-én egyszerre fognak fellobbanni Székelyföldön az őrtüzek lángjai, amelyek változatlanul a székelyföldi autonómiaigényre emlékezetetnek.
szóljon hozzá!