
Felpörgött az ágazat, de a negyedik hullám miatt visszafogottan bizakodnak a vendéglátóiparban. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Talpra tudtak állni a járványhelyzet és a korábbi korlátozások által leginkább érintett ágazatokban tevékenykedő vállalkozások a kényszerszabadságra biztosított állami támogatás megszűnése után. Beindult a turizmus, felpörgött a vendéglátószektor is, ám úgy tűnik, a megszűnő problémákat újak váltják fel.
2021. szeptember 12., 15:592021. szeptember 12., 15:59
Két hónapja, azaz június végén szűnt meg a járványhelyzet miatti bezárások és korlátozások által érintett ágazatokban a nehéz időszak átvészelésére biztosított állami támogatás, amelyből a kényszerszabadságra került alkalmazottak bérét folyósíthatták a vállalkozások.
„Nem kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy valamelyik ágazat nem úgy működik, ahogy kellene. Elvileg a nyár folyamán minden rendben volt, nem is jelentettek komolyabb személyzetcsökkentést. Azt még nem tudjuk, hogy a járvány negyedik hulláma mit fog hozni, de most nincsenek értesüléseink ilyen jellegű gondokról” – mondta el megkeresésünkre Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője.
ugyanis azoknak a tevékenységét érintették leginkább a járványügyi korlátozások – jegyezte meg az intézmény képviselője.
Az ügynökség munkatársainak a meglátását erősítik az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ) elnökének, Nagy Györgynek a tapasztalatai is, akinek a Gondűző szálloda és étterem tulajdonosaként a turisztikai ágazatra is van rálátása.
„Megmozdult a gazdaság és azon belül a turizmus is, és a személyes tapasztalatom is az, hogy nem a csökkentett munkaprogramhoz, hanem akár új munkatársak alkalmazásához kellett folyamodjanak, folyamodjunk.
– fogalmazott. Általánosságban jól boldogulnak a megszűnt állami támogatás nélkül is a vállalkozások – véli az UKKSZ elnöke, aki szerint ezt igazolja az is, hogy munkaprogram-csökkentésre ugyan továbbra is igényelhető állami juttatás, de nincs rá szüksége a vállalkozásoknak, ugyanis tudnak munkát adni alkalmazottaiknak.
A vendéglátóipar számára az energiaárak növekedése és a személyzet-utánpótlás is gondot jelent. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vállalkozói szektorban a helyzet azonban mégsem olyan rózsás, mint amilyennek tűnhet: a járványhelyzettel összefüggésbe hozható problémák ugyan megszűnni látszanak, azonban
– mondta el Nagy György a villamosenergia-, a földgáz- és üzemanyagköltségek emelkedésére utalva. A turisztikai, illetve vendáglátóipari ágazatban ugyanakkor
Már a járvány előtt is gondot jelentett ebben a szektorban az, hogy a betanított személyzet egy része elvándorolt és külföldön kamatoztatta tudását, a járványügyi korlátozások idején azonban sokan szakmát váltottak, máshol helyezkedtek el, ezért a korlátozások feloldása óta még nehezebben tudják betölteni a megüresedett állásokat a turisztikai, illetve vendéglátóipari ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknál – tudtuk meg Nagy Györgytől.
A gazdaság sikeres újraindulására utal az is, hogy a munkanélküliségi ráta visszatért a járvány előtti szintre. Jánó Edit a frissen elkészült összesítés alapján elmondta, 4956 regisztrált munkanélküli szerepel az ügynökség nyilvántartásában, ez 94-gyel kevesebb mint egy hónappal korábban. A munkanélküliségi ráta 3,67 százalékos Hargita megyében, ez szinte hajszálpontosan megegyezik a járvány előtti időszakban mérttel: 2019 augusztusának végén 3,68 százalékos volt.
A munkanélküliek mintegy 32 százaléka az udvarhelyi térségben él, és ebben a székelykeresztúri térség adatai nincsenek benne. A helyzet hónapról hónapra javul, ugyanis a készruhaiparból elbocsátottak egy része már el tudott helyezkedni – az elmúlt hónapban 23-an találtak munkát közülük –, de a kétharmaduk, azaz mintegy 650-en még nem találtak új állást – derül ki a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség adataiból.
A Hargita megyei nők körében a munkanélküliségi ráta továbbra is magasabb, mint a járvány előtti időszakban, jelenleg 49 százalékos a nők részaránya az állástalanok körében, de ez a szám is folyamatosan csökken. „Statisztikai szempontból most már jól áll a megye. Már április, május óta csökkenés észlelhető, most pedig már a 2019 augusztusában mértnek megfelelő adatokról beszélhetünk” – summázta a tendenciákat Jánó Edit.
Jóváhagyta a kormány kedd esti ülésén 6850 álláshely betöltését az állami egészségügyi rendszerben – közölte az egészségügyi minisztérium.
A betegellátás nem szenvedi meg az általános sztrájkot, és arra is lehetőség van, hogy sürgősségi esetben ott, ahol szükséges, a sztrájkoló dolgozó kilépjen a tiltakozásból és visszatérjen a munkába – mondta a Székelyhonnak a Sanitas képviselője.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt kedden 17 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Szerdán is folytatódik az általános sztrájk az egészségügyben – jelentette be a Sanitas Szakszervezeti Szövetség elnöke, Iulian Pope kedden, miután az új bértörvényről egyeztettek az egészségügyi minisztériumban.
Tűz ütött ki egy gazdasági épületben és egy raktárban Csíkszentsimon községben kedden, ahol fennállt annak a veszélye, hogy átterjed a tűz két lakóházra is. Többen megsérültek.
Közlekedési baleset történt kedd délután a 12A jelzésű országúton, Csíkszereda és Delne között: egy motorkerékpár és egy személygépkocsi ütközött össze. A motorost kórházba szállították.
2026 első félévében a Kovászna Megyei Prefektúrához összesen 131 beadvány érkezett, sok esetben többtucatnyi ember kérelmét tolmácsolva. Legtöbbször sikerült ezekre megoldást találni – tudtuk meg Ráduly István prefektus keddi sajtótájékoztatóján.
Az Európai Unió bekérette Oroszország brüsszeli ügyvivőjét, miután a múlt héten orosz drónok hatoltak be Románia légterébe – számolt be kedden a dpa.
Zátonyra futott a Dunán hétfő éjszaka egy svájci zászló alatt közlekedő üdülőhajó a Mehedinți megyei Salcia térségében. A fedélzeten 186 utas és 52 fős személyzet tartózkodott.
Lángoló fafeldolgozó műhelyhez riasztották kedden délben a tűzoltókat Csíkszentsimonba.
szóljon hozzá!