
Felpörgött az ágazat, de a negyedik hullám miatt visszafogottan bizakodnak a vendéglátóiparban. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Talpra tudtak állni a járványhelyzet és a korábbi korlátozások által leginkább érintett ágazatokban tevékenykedő vállalkozások a kényszerszabadságra biztosított állami támogatás megszűnése után. Beindult a turizmus, felpörgött a vendéglátószektor is, ám úgy tűnik, a megszűnő problémákat újak váltják fel.
2021. szeptember 12., 15:592021. szeptember 12., 15:59
Két hónapja, azaz június végén szűnt meg a járványhelyzet miatti bezárások és korlátozások által érintett ágazatokban a nehéz időszak átvészelésére biztosított állami támogatás, amelyből a kényszerszabadságra került alkalmazottak bérét folyósíthatták a vállalkozások.
„Nem kaptunk olyan visszajelzéseket, hogy valamelyik ágazat nem úgy működik, ahogy kellene. Elvileg a nyár folyamán minden rendben volt, nem is jelentettek komolyabb személyzetcsökkentést. Azt még nem tudjuk, hogy a járvány negyedik hulláma mit fog hozni, de most nincsenek értesüléseink ilyen jellegű gondokról” – mondta el megkeresésünkre Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője.
ugyanis azoknak a tevékenységét érintették leginkább a járványügyi korlátozások – jegyezte meg az intézmény képviselője.
Az ügynökség munkatársainak a meglátását erősítik az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (UKKSZ) elnökének, Nagy Györgynek a tapasztalatai is, akinek a Gondűző szálloda és étterem tulajdonosaként a turisztikai ágazatra is van rálátása.
„Megmozdult a gazdaság és azon belül a turizmus is, és a személyes tapasztalatom is az, hogy nem a csökkentett munkaprogramhoz, hanem akár új munkatársak alkalmazásához kellett folyamodjanak, folyamodjunk.
– fogalmazott. Általánosságban jól boldogulnak a megszűnt állami támogatás nélkül is a vállalkozások – véli az UKKSZ elnöke, aki szerint ezt igazolja az is, hogy munkaprogram-csökkentésre ugyan továbbra is igényelhető állami juttatás, de nincs rá szüksége a vállalkozásoknak, ugyanis tudnak munkát adni alkalmazottaiknak.
A vendéglátóipar számára az energiaárak növekedése és a személyzet-utánpótlás is gondot jelent. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vállalkozói szektorban a helyzet azonban mégsem olyan rózsás, mint amilyennek tűnhet: a járványhelyzettel összefüggésbe hozható problémák ugyan megszűnni látszanak, azonban
– mondta el Nagy György a villamosenergia-, a földgáz- és üzemanyagköltségek emelkedésére utalva. A turisztikai, illetve vendáglátóipari ágazatban ugyanakkor
Már a járvány előtt is gondot jelentett ebben a szektorban az, hogy a betanított személyzet egy része elvándorolt és külföldön kamatoztatta tudását, a járványügyi korlátozások idején azonban sokan szakmát váltottak, máshol helyezkedtek el, ezért a korlátozások feloldása óta még nehezebben tudják betölteni a megüresedett állásokat a turisztikai, illetve vendéglátóipari ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknál – tudtuk meg Nagy Györgytől.
A gazdaság sikeres újraindulására utal az is, hogy a munkanélküliségi ráta visszatért a járvány előtti szintre. Jánó Edit a frissen elkészült összesítés alapján elmondta, 4956 regisztrált munkanélküli szerepel az ügynökség nyilvántartásában, ez 94-gyel kevesebb mint egy hónappal korábban. A munkanélküliségi ráta 3,67 százalékos Hargita megyében, ez szinte hajszálpontosan megegyezik a járvány előtti időszakban mérttel: 2019 augusztusának végén 3,68 százalékos volt.
A munkanélküliek mintegy 32 százaléka az udvarhelyi térségben él, és ebben a székelykeresztúri térség adatai nincsenek benne. A helyzet hónapról hónapra javul, ugyanis a készruhaiparból elbocsátottak egy része már el tudott helyezkedni – az elmúlt hónapban 23-an találtak munkát közülük –, de a kétharmaduk, azaz mintegy 650-en még nem találtak új állást – derül ki a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség adataiból.
A Hargita megyei nők körében a munkanélküliségi ráta továbbra is magasabb, mint a járvány előtti időszakban, jelenleg 49 százalékos a nők részaránya az állástalanok körében, de ez a szám is folyamatosan csökken. „Statisztikai szempontból most már jól áll a megye. Már április, május óta csökkenés észlelhető, most pedig már a 2019 augusztusában mértnek megfelelő adatokról beszélhetünk” – summázta a tendenciákat Jánó Edit.
Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.
Sorra jelentették be a parlamenti pártok képviselői csütörtök délután, hogyan viszonyulnak a Nicușor Dan államfő által – nem sokkal korábban – javasolt miniszterelnök-jelölt személyéhez.
Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.
Az USR, a PNL és az RMDSZ által javasolt politikust nevezte meg miniszterelnök-jelöltjének Nicușor Dan államfő csütörtök délután a Cotroceni-palotában tett nyilatkozatában.
Pacemaker-beültetést követően, hirtelen szívhalál következményeként hunyt el Zalaegerszegen Deák Bill Gyula – közölte a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház kardiológiai osztályának osztályvezető főorvosa csütörtökön az MTI megkeresésére.
Helikopterrel szállítottak kórházba csütörtökön egy 28 éves német turistát, aki a Retyezát-hegységben súlyos bokasérülést szenvedett.
Az RMDSZ készen áll megszavazni egy kormányt, ha azt a két másik nagy párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is támogatja – jelentette ki Kelemen Hunor csütörtökön.
Hetvenhét éves korában váratlanul elhunyt Deák Bill Gyula csütörtökön.
Az erőszakba torkollt keddi gazdatüntetés négy résztvevőjét házi őrizetbe, egy társukat pedig 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték. A kényszerintézkedésekről szerda éjjel döntött Bukarest első kerületének bírósága.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerda este cáfolta, hogy saját magát javasolta volna miniszterelnöknek. Mint fogalmazott, „szemérmetlenül hazudik”, aki ennek az ellenkezőjét állítja.
szóljon hozzá!