A mélyszegénységben élők életkörülményei nem kedveznek az iskolába járásnak. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Jelentős az iskolai lemorzsolódás a roma tanulók körében Hargita megyében a magyar diákokhoz képest, viszont Kari Attila szaktanfelügyelő szerint nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy azt a statisztikák mutatják. Sólyom Andrea szociológustól pedig az iskolaelhagyás okairól érdeklődtünk, és arról, hogy milyen javaslatokat fogalmazott meg a jelenség visszaszorítására.
2023. január 23., 08:012023. január 23., 08:01
Hargita megyében a korábbi tanfelügyelőségi statisztikák szerint 2019-ben 3443 roma gyermek járt iskolába, ehhez képest az idei tanévben, az új statisztikai rendszerben már csak 2996-an szerepelnek, azaz
Arra kérdeztünk rá Kari Attilától, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelőjétől, mi állhat ennek hátterében, hogy ekkora az iskolai lemorzsolódás a roma tanulók körében.
– mutatott rá Kari Attila. Mint magyarázta, a szeptembertől beüzemelt Romániai Integrált Informatikai Rendszerben (SIIR) megjelenő statisztikai adatok nem feltétlenül fedik a valóságot. Egyrészt azért, mert
Ugyanis a SIIR rendszerrel együtt vezették be, hogy csak azokat a tanulókat jegyezhették be romáknak, akik annak is vallották magukat, ezzel szemben korábban az volt a gyakorlat, hogy az iskolák maguk állapították ezt meg. Emiatt is kevesebb roma gyermek szerepel az iskolák nyilvántartásában, mint a korábbi években, hiszen sokan elzárkóztak attól, hogy romának vallják magukat, vagy a kisebbek esetében a szülők nem töltötték ki iratkozáskor a nemzetiségre vonatkozó részt, ugyanis
Kari Attila szerint ez tévhit, erről szó sincs. A szaktanfelügyelő ugyanakkor kitért az új módszertan egyéb vetületére is, éspedig arra, hogy emiatt az iskolák eleshetnek különböző pályázati támogatásoktól, ugyanis
A SIIR adatai szerint jelenleg Hargita megyében 577 óvodás, 1421 elemi iskolás, 783 középiskolás 13 elméleti gimnáziumi tanuló, 23 szakközépiskolás, 8 művészeti és felekezeti, 97 szakiskolás, valamint 10 duális képzésen résztvevő roma gyermeket tartanak nyilván. A második esély programban elemi iskolában további 50 roma végzi az elemi iskolát. Kari Attila úgy véli, hogy
És ez pozitív – tette hozzá.
Sólyom Andrea szociológust a roma tanulók lemorzsolódásának okairól kérdeztük. A szakember ugyanis jó ismerője a témának, és részt vesz Hargita megye új romastratégiájának alapjául szolgáló tanulmányok elkészítésében. Megfogalmazása szerint számos tényező áll amögött, hogy a roma tanulók idő előtt abbahagyják az iskolai tanulást. Az egyik leggyakoribb oka ennek az, hogy
Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a családon belül gyakran hiányoznak a követendő minták, az iskolázott szülők. A mélyszegénységben élők nem rendelkeznek a létfontosságú infrastruktúrákkal,
Sokat nyom a latban az is, ahogyan viszonyulnak a pedagógusok a roma gyermekek tanításához, és tudnak-e befogadó intézményt találni ötödik osztálytól – ismertette a szociológus. A koronavírus-járvány idején pedig
Továbbá ugyancsak mérvadó az iskolaelhagyásban az, hogy a középiskolában a diákra jutó figyelem csökken, az iskola szocializáló szerepe gyengül, a tananyag is kevésbé teszi lehetővé a játékosítást, és a teljesítési elvárások is növekednek. Sólyom Andreától megtudtuk, létezik egy olyan tendencia is, miszerint azok a családok, akik külföldön vállaltak munkát és később a megszerzett jövedelmekkel hazatértek, akár nagyobb hangsúlyt is fektetnek a gyermekeik taníttatására.
A szociológus érdeklődésünkre megosztott néhány olyan javaslatot, amely hosszútávon visszaszoríthatná valamilyen szinten a roma tanulók iskolai lemorzsolódását. „A kvótarendszer bevezetése, (például osztályonként 10 százalék a roma gyermek befogadása), a meleg ebéd programok, az after school foglalkozások, az iskolabusz, a tisztálkodási lehetőségek biztosítása segíthet.
– sorolta a szociológus. Tőle tudjuk, hogy készül egy könyv A kisebbségek kisebbsége címmel, A Hargita megyei roma közösségek helyzete és mobilitási stratégiái alcímmel, amelyben a Hargita megyei informális telepeket mérik fel.
Ismét drágulnak az üzemanyagok július 1-jétől, miután az elmúlt hetekben inkább azt láthattuk, hogy valamelyest mérséklődnek az árak. Ez az ára a minimálbér-emelésnek?
Hét Hargita megyei településről jelentettek medve-észlelést az elmúlt egy héten – egy alkalommal a csendőrség munkatársai is be kellett avatkozzanak, hogy elkergessék lakott területről a nagyvadat.
A román oktatásügyi minisztérium a Corneliu-Mugurel Cozmanciuc moldvai liberális parlamenti képviselőnek címzett válaszlevelében közöl részletes számadatokat a 2023–2024-es tanévről.
Elkezdődött Bikafalván a régi híd elbontása a 137-es megyei út Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közötti szakaszán – tájékoztat közleményben Hargita Megye Tanácsa.
Három személy sérült meg egy autóbalesetben Máréfalvánál, hétfőn dél körül. Az előzetes rendőrségi információkból úgy tűnik, a balesetben érintett mindkét sofőr vétkes volt.
Újraindul a Maros Megyei Könyvtár Mesevakáció elnevezésű ünnepi programja júliusban, melynek során számos érdekes műhelyfoglalkozás várja a gyerekeket – derül ki a szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményből.
Összességében lehetett volna nehezebb is a román érettségi – vélekedett a vizsgázó diákok többsége Székelyudvarhelyen. Noha idén sem lehetett a véletlenre bízni, mégis volt, akinek bejött a számítása: pont azt a tételt kapta, amit megtanult.
Tíz kiemelkedő személyiségnek adományozott díszpolgári címet Marosvásárhely polgármestere vasárnap. Köztük van a 71 éves Bölöni László edző is.
Nagyjából már feloldották a városnapok idejére bevezetett forgalom- és parkolási korlátozásokat Székelyudvarhelyen, még néhány óra, és az autósok a megszokott módon közlekedhetnek a városközpontban is.
Még egy utolsó tárlatvezetésen részt vehetnek a Benczúr Gyula festményei iránt érdeklődők Székelyudvarhelyen, a közel négy hónapja megnyitott kiállítás zárónapján, szerdán délután 6 órától – derül ki a Haáz Rezső Múzeum bejegyzéséből.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)