A mélyszegénységben élők életkörülményei nem kedveznek az iskolába járásnak. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Jelentős az iskolai lemorzsolódás a roma tanulók körében Hargita megyében a magyar diákokhoz képest, viszont Kari Attila szaktanfelügyelő szerint nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy azt a statisztikák mutatják. Sólyom Andrea szociológustól pedig az iskolaelhagyás okairól érdeklődtünk, és arról, hogy milyen javaslatokat fogalmazott meg a jelenség visszaszorítására.
2023. január 23., 08:012023. január 23., 08:01
Hargita megyében a korábbi tanfelügyelőségi statisztikák szerint 2019-ben 3443 roma gyermek járt iskolába, ehhez képest az idei tanévben, az új statisztikai rendszerben már csak 2996-an szerepelnek, azaz
Arra kérdeztünk rá Kari Attilától, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelőjétől, mi állhat ennek hátterében, hogy ekkora az iskolai lemorzsolódás a roma tanulók körében.
– mutatott rá Kari Attila. Mint magyarázta, a szeptembertől beüzemelt Romániai Integrált Informatikai Rendszerben (SIIR) megjelenő statisztikai adatok nem feltétlenül fedik a valóságot. Egyrészt azért, mert
Ugyanis a SIIR rendszerrel együtt vezették be, hogy csak azokat a tanulókat jegyezhették be romáknak, akik annak is vallották magukat, ezzel szemben korábban az volt a gyakorlat, hogy az iskolák maguk állapították ezt meg. Emiatt is kevesebb roma gyermek szerepel az iskolák nyilvántartásában, mint a korábbi években, hiszen sokan elzárkóztak attól, hogy romának vallják magukat, vagy a kisebbek esetében a szülők nem töltötték ki iratkozáskor a nemzetiségre vonatkozó részt, ugyanis
Kari Attila szerint ez tévhit, erről szó sincs. A szaktanfelügyelő ugyanakkor kitért az új módszertan egyéb vetületére is, éspedig arra, hogy emiatt az iskolák eleshetnek különböző pályázati támogatásoktól, ugyanis
A SIIR adatai szerint jelenleg Hargita megyében 577 óvodás, 1421 elemi iskolás, 783 középiskolás 13 elméleti gimnáziumi tanuló, 23 szakközépiskolás, 8 művészeti és felekezeti, 97 szakiskolás, valamint 10 duális képzésen résztvevő roma gyermeket tartanak nyilván. A második esély programban elemi iskolában további 50 roma végzi az elemi iskolát. Kari Attila úgy véli, hogy
És ez pozitív – tette hozzá.
Sólyom Andrea szociológust a roma tanulók lemorzsolódásának okairól kérdeztük. A szakember ugyanis jó ismerője a témának, és részt vesz Hargita megye új romastratégiájának alapjául szolgáló tanulmányok elkészítésében. Megfogalmazása szerint számos tényező áll amögött, hogy a roma tanulók idő előtt abbahagyják az iskolai tanulást. Az egyik leggyakoribb oka ennek az, hogy
Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a családon belül gyakran hiányoznak a követendő minták, az iskolázott szülők. A mélyszegénységben élők nem rendelkeznek a létfontosságú infrastruktúrákkal,
Sokat nyom a latban az is, ahogyan viszonyulnak a pedagógusok a roma gyermekek tanításához, és tudnak-e befogadó intézményt találni ötödik osztálytól – ismertette a szociológus. A koronavírus-járvány idején pedig
Továbbá ugyancsak mérvadó az iskolaelhagyásban az, hogy a középiskolában a diákra jutó figyelem csökken, az iskola szocializáló szerepe gyengül, a tananyag is kevésbé teszi lehetővé a játékosítást, és a teljesítési elvárások is növekednek. Sólyom Andreától megtudtuk, létezik egy olyan tendencia is, miszerint azok a családok, akik külföldön vállaltak munkát és később a megszerzett jövedelmekkel hazatértek, akár nagyobb hangsúlyt is fektetnek a gyermekeik taníttatására.
A szociológus érdeklődésünkre megosztott néhány olyan javaslatot, amely hosszútávon visszaszoríthatná valamilyen szinten a roma tanulók iskolai lemorzsolódását. „A kvótarendszer bevezetése, (például osztályonként 10 százalék a roma gyermek befogadása), a meleg ebéd programok, az after school foglalkozások, az iskolabusz, a tisztálkodási lehetőségek biztosítása segíthet.
– sorolta a szociológus. Tőle tudjuk, hogy készül egy könyv A kisebbségek kisebbsége címmel, A Hargita megyei roma közösségek helyzete és mobilitási stratégiái alcímmel, amelyben a Hargita megyei informális telepeket mérik fel.
Elrendelte a legfőbb ügyészség Horațiu Potra vagyonának a zár alá vételét. A zsoldosvezért folytatólagosan elkövetett adócsalással, sikkasztással és pénzmosással gyanúsítják ebben az ügyben.
Narancssárga és sárga kódú árvízriasztást adott ki szerdán az Országos Hidrológiai Intézet, az érintett Hargita megyei területeken árhullámokra, heves vízlefolyásra és vízszintemelkedésre kell számítani.
Az elmúlt 24 órában a Maros megyei hivatásos tűzoltóknak összesen 106 sürgősségi bevetésen kellett helytállniuk. Közúti balesetekhez, tizenegy tűzesethez, kidőlt fák eltávolításához riasztották őket.
Súlyos károkat okozott a kedd esti vihar Tusnádfürdőn: hatalmas széllel és esővel csapott le a fürdővárosra alig néhány perccel azután, hogy a Ro-Alert rendszeren keresztül riasztás érkezett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga kódú figyelmeztetést adott ki július 9-ére, 12 és 22 óra között. A viharos időjárás az ország számos megyéje között Hargita és Kovászna megyét is érinti, Maros megyére az enyhébb, sárga kód érvényes.
Egy aktuális tragédiát lovagolt meg egy újrahasznosított videóval a Medveles Erdélyben-Gyergyószentmiklóson Facebook-oldal, amelyről mi is hírt adtunk.
Tizenkilenc megye összesen 81 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szerda reggel 7 óra 38 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
Lesodródott az úttestről egy autó a Maros megyei Nyárádkarácson községhez tartozó Folyfalván kedden este. Az autóban utazó személy súlyosan sérüléseket szenvedett, kórházba szállították.
szóljon hozzá!