
A Moderna és a Pfizer oltóanyagával is immunizálnak az oltásközpontokban. Egyelőre csak keveseknek jut
Fotó: Varga György/MTI
Az oltóanyag-utánpótlás csökkenése miatt a krónikus betegek koronavírus elleni immunizálását is leállították, így – a többi jogosultsági kategória beoltásának az elhalasztása után – egyelőre már csak a 65 évnél idősebbek kaphatják meg a védőoltást Hargita megyében. A korlátozás pozitív hatásaként viszont leállt a vakcinaturizmus is. Hétfőtől már a Moderna vakcinájával is oltanak az oltásközpontokban.
2021. február 01., 13:312021. február 01., 13:31
2021. február 02., 13:322021. február 02., 13:32
A kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók koronavírus elleni immunizálásának a felfüggesztését követően pénteken leállították a krónikus betegek beoltását is. Egyelőre csak a 65 éven felüliek kaphatják meg a védőoltást, illetve nyilván azok a krónikus betegek is, akik koruknál fogva jogosultak az immunizálásra.
– tájékoztatott Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Az általa elmondottak a védőoltás első adagjára előjegyzettekre vonatkoznak. Azok, akik már megkapták ezt, a korlátozásoktól függetlenül időben megkapják az emlékeztető oltást is.
A Moderna vakcinájával eredetileg az oktatásban dolgozókat oltották volna be, ám mivel erre a kategóriára is csak később kerül sor, hétfőtől az időseket kezdik el beoltani azzal is. A kialakult helyzet a tévedés kockázatát erősen növeli, és nagy odafigyelést igényel majd az oltásközpontokban dolgozóktól, akik amúgy is megfeszített tempóban dolgoznak – véli Tar Gyöngyi. Az okokat részletezve elmondta, hogy a Pfizer oltóanyaga is használatban marad – azok, akik abból kapták meg az első oltást, nem is kaphatnák az emlékeztető oltást más gyártók vakcinájából.
Noha a két védőoltás a hatásmechanizmusát illetően teljesen hasonló – mindkettő mRNS alapú vakcina –, a tárolási hőmérsékletük különbözik, a beadás módja is eltérő – az egyiket oldani kell, a másikat nem –, a két gyártó fiolái sem azonos mennyiségű adagokat tartalmaznak, és a beadási algoritmusuk sem azonos: a Pfizerből az emlékeztető oltást az első után 21 nappal kell beadni, a Modernából egy héttel később, azaz 28 nappal az első oltás után – sorolta a szervezési bonyodalmakat az egészségügyi igazgatóság vezetője.
Ők nem kell elölről kezdjék az időpontfoglalást, automatikusan új előjegyzést kapnak.
Az új intézkedésnek köszönhetően egyébként megszűnt az egyre komolyabb méreteket öltő vakcinaturizmus is, ami Hargita megyét meglehetősen hátrányosan érintette. Ugyanis itt viszonylag sok szabad hely volt még, amikor már országszerte elfogytak az időpontok,
Még a múlt hét második felében is kapott olyan jelzéseket oltásközpontokból, hogy többen érkeznek immunizálásra más megyékből, mint a környékről, miközben Hargita megye eleve kevés oltásközpontra kapott engedélyt – közölte Tar Gyöngyi.
Eközben sok Hargita megyei jogosult nem tudott időben bejelentkezni az oltásra, volt, akit a call center telefonszámának a megadásával bocsátott útjára a háziorvosa, mások a nyelvi nehézségek miatt nem boldogultak a telefonos bejelentkezéssel, de
– sorolta a helyi problémákat, amelyek kedveztek az oltásturizmusnak. Hozzáfűzte, azok a krónikus betegek, akik kérésükre nem kaptak segítséget az előjegyeztetésben a háziorvosuknál, nyugodtan átiratkozhatnak más orvoshoz. „Sajnos kiderült, még az is sok volt, amit adtak, mert azokra a helyekre is mások iratkoztak be. De én továbbra is állítom, hogy nem azért, mert a Hargita megyeiek nem akartak volna beiratkozni, hanem nem tudtak beiratkozni különböző hátrányos helyzetek miatt” – fogalmazott. Bízik benne, hogy hamarosan megérkeznek az országba az AstraZeneca oltóanyagai is, és megnyílhatnak újabb oltásközpontok Hargita megyében is. Akkor viszont nagyon résen kell majd lenni – hangsúlyozta.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás