
Fotó: Kristó Róbert
Folyamatban van Hargitafürdőn a 23-as villaként is ismert, egykori magyar honvédségi épület részleges bontása, amely az újjáépítés után a hegyimentők egyik bázisa lesz. A hegyimentők viszont a munkálatok idején nem maradhatnak ott, szállást keresnek számukra.
2010. november 22., 17:202010. november 22., 17:20
2010. november 22., 18:562010. november 22., 18:56
Hargita megyében összesen négy hegyimentőbázist hoznak létre a megyei önkormányzat sikeres pályázata nyomán, A hegyi turizmus korszerűsítése Hargita megyében című projekt keretében, amelyet a Regionális Operatív Program támogat. Ezek egyike a hargitafürdői volt honvédségi épület is, amelyet átépítenek. A felső két szintet gombásodás miatt kell lebontani, a szakértői vizsgálatok szerint a fát megtámadó gomba másképp nem semlegesíthető. A bontás az elmúlt héten megkezdődött, és mint hétfői látogatásunkkor is tapasztaltuk, folytatódik. A tetőszerkezetet leszedték, és a második emelet oldalfalai is nagy robajjal hulltak alá a munkálat során.
A munkálatok kezdésekor elhangzott, hogy a bontásból származó faanyagot nem szabad elszállítani, hanem a helyszínen meg kell semmisíteni, mert a gombafertőzés továbbterjedhet. Információnk szerint ennek ellenére a munkálatok megkezdésekor tüzelőnek is vittek el a faanyagból.
„Nincs információnk arról, hogy tüzelőnek hordták volna el a bontási hulladékot, de utánajárunk, és ha bebizonyosodik, akkor ismételten fel fogjuk hívni a munkálatvezetők, ugyanakkor a lakosság figyelmét erre a veszélyre” – mondta kérdésünkre Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Mint megtudtuk, az átépítés idejére más székhelyet kell találni Hargitafürdőn a hegyimentőknek, mert a szolgálatnak működnie kell. Az ideiglenes székhely megtalálásáért egyeztetések folynak a panziótulajdonosokkal.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
szóljon hozzá!