
Székely Dénes: mindig szívesen megyek haza. Archív
Fotó: Pál Árpád
Az úrnapi szentmise szónokát, Székely Dénes kanonok-adjunktust arról kérdeztük, hogy igehirdetőként milyen érzésekkel, gondolatokkal készül Székelyudvarhelyre.
2018. május 30., 18:502018. május 30., 18:50
– Amíg szüleim éltek, gyakrabban jártam haza, most ritkábban, mivel az utóbbi időben munkaköröm lényegesen módosult, és a tanárság mellett Kolozsváron a lelkipásztori teendők komolyan lefoglalnak. De ha tehetem, mindig szívesen megyek haza. Ha feladatot, szerepet kapok, akkor természetesen igyekszem annak megfelelni. Meglepett a főesperes úr meghívása az úrnapi igehirdetésre. Tudom, hogy nagyon sokan szoktak részt venni, mert
Az igehirdető számára mindig kihívás a napi evangéliumot magyarázni, a hallgatóság nyelvére lefordítani, aktualizálni. Erre fogok törekedni, kérve a Szentlelket, hogy jó gondolatokkal segítsen megszólítani a hallgatóságot. Úrnapján hitünk egyik legnagyobb titkát ünnepeljük.
– 2018 az ifjúság éve főegyházmegyénkben. Az úrnapi búcsúnak mi lehet a fiatalokhoz szóló üzenete?
– Röviden válaszolok a kérdésre, nem azért, mert nem tartom fontosnak. Amit a felnőttekkel szeretnék megosztani, az nekik is szól. Fontosnak tartom a főegyházmegyei rendezvényeket, amelyek a fiatalokat szólítják meg. Ők a nemzet és az egyház jövője. A fiatalok helyzete a nemzet jövőjének mutatója. Merjék felvállalni az elköteleződést. (...) Bátran vállalják föl keresztény hitüket, tegyenek tanúságot Krisztusról, ragaszkodjanak a szentmiséhez, szentáldozáshoz, gyónáshoz – és ezeken keresztül magához Istenhez. Tudom, hogy sokszor hiányzik a példakép, szétestek a családok, de a keresztény értékrend helyreállítása és gyakorló keresztény élet nélkül nincs hiteles kereszténység. Ma sok olyan hitvalló keresztény emberre lenne szükség, aki a Lélek erejében él és sugárzik.
– Erdő Péter bíboros a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) második előkészületi évét pünkösdhétfőn hirdette meg.
– Hiszem, hogy az NEK gondviselésszerű a magyar kereszténység életében.
Mert gyökér nélkül a fa elszárad, sőt az új kihívásokra is csak gyökerével tud válaszolni. A csíksomlyói hatalmas megmozdulásban is a Szentlélek fuvallatát látom. A Szűzanya az egyház anyja, és mint minden édesanya, aki komolyan veszi anyai hivatását, jól tudja koordinálni gyermekeit, hogy együtt maradjanak, s ha eltávolodtak volna egymástól, akkor újból egymásra találjanak. Jó lenne, ha ez a felkészülés, illetve előkészület gyökerében megújítaná népünk gondolkodását.
– Az istenkereső embernek miként válhat nyilvánvalóvá, hogy az Eucharisztia az egyház életének forrása?
– Jézus nem enged hátradőlni a bársonyszékben. Az élő hitért, a keresztény értékrendért, akárcsak a létért, küzdeni kell. Ferenc pápa modern, mai hasonlatával élve: az a keresztény, aki nem kapcsolódik Jézus Krisztus életadó közösségébe, olyan, mint a mobiltelefon, amelynek nincs „térereje”, bármilyen értékes, hasznavehetetlen.
– Kérem, osszon meg olvasóinkkal egy szülőfalujához, Nyikómalomfalvához kötődő úrnapi emléket.
– Rég volt, nagyon rég, amikor utoljára szülőfalumban úrnapi körmeneten vettem részt. Gyermekkoromban – amikor már szabad volt – Úrnapján mindig a „városban” voltunk a körmeneten, csak utólag vasárnap tartottuk otthon. Legtöbbször kántort helyettesítettem, vagy kisebb gyermekként ministráns voltam. Nagyon sok ministráns volt mindig, nem csak Úrnapján. Nagyon jó plébánosunk volt, Hajdó István, aki nemcsak lelkes pap volt, hanem nagy szónok és jó szervező. Az emberek özönlöttek a szentmisére, a szó szoros értelmében „szájtátva” hallgatták prédikációit. A négy feldíszített oltár természetesen nem hiányzott, sem a virágszirmot hintő gyermeksereg. Még mindig magam előtt látom az Oltáriszentséget megfogó fehér vállkendő hátán a két betűt: A és Ω (alfa és ómega), aminek jelentését csak később tudtam meg. (A görög ábécé első és utolsó betűje, Isten a kezdet és a vég szimbóluma.) Tőle indul és hozzá tér vissza az ember. Szeretnék felkészülve hazaérkezni. Szent Pál szavaival élve: „míg másokat tanítok, magam méltatlanná ne váljak” (1 Kor 9, 27).

Jézus Testének és Vérének főünnepén, Úrnapján a délelőtt tizenegykor kezdődő szentmiseáldozatot a kerület papjaival mutatja be Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke az udvarhelyi Márton Áron téren felállított oltárnál.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
szóljon hozzá!