Székely Dénes: mindig szívesen megyek haza. Archív
Fotó: Pál Árpád
Az úrnapi szentmise szónokát, Székely Dénes kanonok-adjunktust arról kérdeztük, hogy igehirdetőként milyen érzésekkel, gondolatokkal készül Székelyudvarhelyre.
2018. május 30., 18:502018. május 30., 18:50
– Amíg szüleim éltek, gyakrabban jártam haza, most ritkábban, mivel az utóbbi időben munkaköröm lényegesen módosult, és a tanárság mellett Kolozsváron a lelkipásztori teendők komolyan lefoglalnak. De ha tehetem, mindig szívesen megyek haza. Ha feladatot, szerepet kapok, akkor természetesen igyekszem annak megfelelni. Meglepett a főesperes úr meghívása az úrnapi igehirdetésre. Tudom, hogy nagyon sokan szoktak részt venni, mert
Az igehirdető számára mindig kihívás a napi evangéliumot magyarázni, a hallgatóság nyelvére lefordítani, aktualizálni. Erre fogok törekedni, kérve a Szentlelket, hogy jó gondolatokkal segítsen megszólítani a hallgatóságot. Úrnapján hitünk egyik legnagyobb titkát ünnepeljük.
– 2018 az ifjúság éve főegyházmegyénkben. Az úrnapi búcsúnak mi lehet a fiatalokhoz szóló üzenete?
– Röviden válaszolok a kérdésre, nem azért, mert nem tartom fontosnak. Amit a felnőttekkel szeretnék megosztani, az nekik is szól. Fontosnak tartom a főegyházmegyei rendezvényeket, amelyek a fiatalokat szólítják meg. Ők a nemzet és az egyház jövője. A fiatalok helyzete a nemzet jövőjének mutatója. Merjék felvállalni az elköteleződést. (...) Bátran vállalják föl keresztény hitüket, tegyenek tanúságot Krisztusról, ragaszkodjanak a szentmiséhez, szentáldozáshoz, gyónáshoz – és ezeken keresztül magához Istenhez. Tudom, hogy sokszor hiányzik a példakép, szétestek a családok, de a keresztény értékrend helyreállítása és gyakorló keresztény élet nélkül nincs hiteles kereszténység. Ma sok olyan hitvalló keresztény emberre lenne szükség, aki a Lélek erejében él és sugárzik.
– Erdő Péter bíboros a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) második előkészületi évét pünkösdhétfőn hirdette meg.
– Hiszem, hogy az NEK gondviselésszerű a magyar kereszténység életében.
Mert gyökér nélkül a fa elszárad, sőt az új kihívásokra is csak gyökerével tud válaszolni. A csíksomlyói hatalmas megmozdulásban is a Szentlélek fuvallatát látom. A Szűzanya az egyház anyja, és mint minden édesanya, aki komolyan veszi anyai hivatását, jól tudja koordinálni gyermekeit, hogy együtt maradjanak, s ha eltávolodtak volna egymástól, akkor újból egymásra találjanak. Jó lenne, ha ez a felkészülés, illetve előkészület gyökerében megújítaná népünk gondolkodását.
– Az istenkereső embernek miként válhat nyilvánvalóvá, hogy az Eucharisztia az egyház életének forrása?
– Jézus nem enged hátradőlni a bársonyszékben. Az élő hitért, a keresztény értékrendért, akárcsak a létért, küzdeni kell. Ferenc pápa modern, mai hasonlatával élve: az a keresztény, aki nem kapcsolódik Jézus Krisztus életadó közösségébe, olyan, mint a mobiltelefon, amelynek nincs „térereje”, bármilyen értékes, hasznavehetetlen.
– Kérem, osszon meg olvasóinkkal egy szülőfalujához, Nyikómalomfalvához kötődő úrnapi emléket.
– Rég volt, nagyon rég, amikor utoljára szülőfalumban úrnapi körmeneten vettem részt. Gyermekkoromban – amikor már szabad volt – Úrnapján mindig a „városban” voltunk a körmeneten, csak utólag vasárnap tartottuk otthon. Legtöbbször kántort helyettesítettem, vagy kisebb gyermekként ministráns voltam. Nagyon sok ministráns volt mindig, nem csak Úrnapján. Nagyon jó plébánosunk volt, Hajdó István, aki nemcsak lelkes pap volt, hanem nagy szónok és jó szervező. Az emberek özönlöttek a szentmisére, a szó szoros értelmében „szájtátva” hallgatták prédikációit. A négy feldíszített oltár természetesen nem hiányzott, sem a virágszirmot hintő gyermeksereg. Még mindig magam előtt látom az Oltáriszentséget megfogó fehér vállkendő hátán a két betűt: A és Ω (alfa és ómega), aminek jelentését csak később tudtam meg. (A görög ábécé első és utolsó betűje, Isten a kezdet és a vég szimbóluma.) Tőle indul és hozzá tér vissza az ember. Szeretnék felkészülve hazaérkezni. Szent Pál szavaival élve: „míg másokat tanítok, magam méltatlanná ne váljak” (1 Kor 9, 27).
Jézus Testének és Vérének főünnepén, Úrnapján a délelőtt tizenegykor kezdődő szentmiseáldozatot a kerület papjaival mutatja be Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke az udvarhelyi Márton Áron téren felállított oltárnál.
Ismét lakott területre merészkedett egy medve, ezúttal a Farkaslaka községi Nyikómalomfalván, szerdán este 11 óra körül – tájékoztat a Hargita megyei tűzoltóság.
A nyári meleget kisöprő hidegfront próbára tette az idejekorán virágzó gyümölcsfákat, de úgy tűnik, komolyabb fagykárok elszenvedése nélkül túlvészelték az elmúlt napokban tapasztalt erős áprilisi lehűlést. A veszély még nem múlt el teljesen.
Tizennégy házkutatást tartottak szerdán a Maros megyei rendőrök Marosvásárhelyen, Marosludason, Mezőceked és Mezőzáh községekben a marosludasi ügyészség koordinálásával orvhalászat ügyében.
Hetedik alkalommal is megmutatták a diákoknak, hogy a tudomány igen is menő a Heuréka 7.0 nevet viselő program záróeseményén szerdán, melynek célja az élményközpontú tanulás, és hogy az iskoláskorúak megszeressék a tudományokat, illetve művészeteket.
A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban szerda este lezajlott nyitóünnepséggel kezdetét vette a hatodik alkalommal megszervezett Országos Magyar Nyelvű Római Katolikus Hittanolimpia, amelyen 12 megye 156 diákja méri össze tudását.
Csak idő kérdése, hogy „berúgja az ajtót” a kullancsszezon – vélik a szakemberek, akik szerint nem érdemes elbagatellizálni ennek a kis vérszívó csípésének a következményeit, hiszen az állatok akár könnyen bele is hallhatnak egy-egy csípés szövődményeibe.
A századik születésnapját ünneplő Tompos Erzsébetet köszöntötték szerda délután a csíktaplocai plébániatemplomban – derül ki Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének Facebook-bejegyzéséből.
A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.
Elkezdődött Marosvásárhelyen a 31. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK), ahol a magyar egyetemi hallgatók anyanyelvükön mutathatják be tudományos dolgozataikat. Az április 24-től 27-ig tartó rendezvénynek idén is a Kultúrpalota a fő helyszíne.
Elkezdődik a csíkszeredai piac belső udvarának aszfaltozása hétfőn – tájékoztat Facebook-oldalán Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
szóljon hozzá!