
Székely Dénes: mindig szívesen megyek haza. Archív
Fotó: Pál Árpád
Az úrnapi szentmise szónokát, Székely Dénes kanonok-adjunktust arról kérdeztük, hogy igehirdetőként milyen érzésekkel, gondolatokkal készül Székelyudvarhelyre.
2018. május 30., 18:502018. május 30., 18:50
– Amíg szüleim éltek, gyakrabban jártam haza, most ritkábban, mivel az utóbbi időben munkaköröm lényegesen módosult, és a tanárság mellett Kolozsváron a lelkipásztori teendők komolyan lefoglalnak. De ha tehetem, mindig szívesen megyek haza. Ha feladatot, szerepet kapok, akkor természetesen igyekszem annak megfelelni. Meglepett a főesperes úr meghívása az úrnapi igehirdetésre. Tudom, hogy nagyon sokan szoktak részt venni, mert
Az igehirdető számára mindig kihívás a napi evangéliumot magyarázni, a hallgatóság nyelvére lefordítani, aktualizálni. Erre fogok törekedni, kérve a Szentlelket, hogy jó gondolatokkal segítsen megszólítani a hallgatóságot. Úrnapján hitünk egyik legnagyobb titkát ünnepeljük.
– 2018 az ifjúság éve főegyházmegyénkben. Az úrnapi búcsúnak mi lehet a fiatalokhoz szóló üzenete?
– Röviden válaszolok a kérdésre, nem azért, mert nem tartom fontosnak. Amit a felnőttekkel szeretnék megosztani, az nekik is szól. Fontosnak tartom a főegyházmegyei rendezvényeket, amelyek a fiatalokat szólítják meg. Ők a nemzet és az egyház jövője. A fiatalok helyzete a nemzet jövőjének mutatója. Merjék felvállalni az elköteleződést. (...) Bátran vállalják föl keresztény hitüket, tegyenek tanúságot Krisztusról, ragaszkodjanak a szentmiséhez, szentáldozáshoz, gyónáshoz – és ezeken keresztül magához Istenhez. Tudom, hogy sokszor hiányzik a példakép, szétestek a családok, de a keresztény értékrend helyreállítása és gyakorló keresztény élet nélkül nincs hiteles kereszténység. Ma sok olyan hitvalló keresztény emberre lenne szükség, aki a Lélek erejében él és sugárzik.
– Erdő Péter bíboros a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) második előkészületi évét pünkösdhétfőn hirdette meg.
– Hiszem, hogy az NEK gondviselésszerű a magyar kereszténység életében.
Mert gyökér nélkül a fa elszárad, sőt az új kihívásokra is csak gyökerével tud válaszolni. A csíksomlyói hatalmas megmozdulásban is a Szentlélek fuvallatát látom. A Szűzanya az egyház anyja, és mint minden édesanya, aki komolyan veszi anyai hivatását, jól tudja koordinálni gyermekeit, hogy együtt maradjanak, s ha eltávolodtak volna egymástól, akkor újból egymásra találjanak. Jó lenne, ha ez a felkészülés, illetve előkészület gyökerében megújítaná népünk gondolkodását.
– Az istenkereső embernek miként válhat nyilvánvalóvá, hogy az Eucharisztia az egyház életének forrása?
– Jézus nem enged hátradőlni a bársonyszékben. Az élő hitért, a keresztény értékrendért, akárcsak a létért, küzdeni kell. Ferenc pápa modern, mai hasonlatával élve: az a keresztény, aki nem kapcsolódik Jézus Krisztus életadó közösségébe, olyan, mint a mobiltelefon, amelynek nincs „térereje”, bármilyen értékes, hasznavehetetlen.
– Kérem, osszon meg olvasóinkkal egy szülőfalujához, Nyikómalomfalvához kötődő úrnapi emléket.
– Rég volt, nagyon rég, amikor utoljára szülőfalumban úrnapi körmeneten vettem részt. Gyermekkoromban – amikor már szabad volt – Úrnapján mindig a „városban” voltunk a körmeneten, csak utólag vasárnap tartottuk otthon. Legtöbbször kántort helyettesítettem, vagy kisebb gyermekként ministráns voltam. Nagyon sok ministráns volt mindig, nem csak Úrnapján. Nagyon jó plébánosunk volt, Hajdó István, aki nemcsak lelkes pap volt, hanem nagy szónok és jó szervező. Az emberek özönlöttek a szentmisére, a szó szoros értelmében „szájtátva” hallgatták prédikációit. A négy feldíszített oltár természetesen nem hiányzott, sem a virágszirmot hintő gyermeksereg. Még mindig magam előtt látom az Oltáriszentséget megfogó fehér vállkendő hátán a két betűt: A és Ω (alfa és ómega), aminek jelentését csak később tudtam meg. (A görög ábécé első és utolsó betűje, Isten a kezdet és a vég szimbóluma.) Tőle indul és hozzá tér vissza az ember. Szeretnék felkészülve hazaérkezni. Szent Pál szavaival élve: „míg másokat tanítok, magam méltatlanná ne váljak” (1 Kor 9, 27).

Jézus Testének és Vérének főünnepén, Úrnapján a délelőtt tizenegykor kezdődő szentmiseáldozatot a kerület papjaival mutatja be Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke az udvarhelyi Márton Áron téren felállított oltárnál.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!