
Újabb és újabb hegyi menedékek épülnek. Védenek az esőtől, hidegtől, vadállatoktól
Fotó: Facebook
Hargita megyében október elején újabb hegyi menedéket építettek, 24-re bővítve azon helyek számát, ahol a turisták pihenhetnek, ideiglenes szállást találnak. Maros megyében összesen hat ilyen létesítmény van, a napokban újrafestették azokat.
2020. október 17., 08:592020. október 17., 08:59
2020. október 17., 09:102020. október 17., 09:10
Egymástól 10-15 kilométerre helyezik el a fából készült, priccses ággyal rendelkező hegyi menedékeket, lehetőséget teremtve a turistáknak, hogy itt aludjanak, pihenjenek, rossz idő esetén ide behúzódjanak. Elsősorban
Minden menedékben vendégfüzet van, ezeket időnként a hegyimentők kicserélik. Az élettörténetektől, a statisztikai adatokig minden megtalálható ezekben a füzetekben, az olvasó számára kiderül, hogy honnan érkeztek a turisták, merre tartottak, hányan voltak, milyen alkalommal használták a menedéket, de az is, hogy mit találtak benne.
A Hargita megyei hegyimentő-szolgálat vezetője, Fekete Örs a Székelyhonnak elmondta,
Amióta ezek megvannak, sokkal kevesebb a nagy bajba jutott turista. „Úgy helyeztük el őket, hogy a kezdő, tapasztalatlan turista is el tudjon egy nap alatt kényelmesen jutni egyiktől a másikig, ha több napos túrán vesz részt. Ez azt jelenti, hogy van biztos fedél éjszakára a feje fölött, van, ahová beálljon, ha nagy vihar készülődik. Elmondhatjuk, hogy az évek során ezek a menedékek sok ember életét megmentették.
– számolt be a tapasztalatokról.
Fotó: Facebook
A hegyimentő-szolgálat vezetője elmondta, hogy azt tapasztalták, hogy
Az évek során egyik menedék villámcsapás nyomán semmisült meg, adakozásból épült újra. A hegyimentő-szolgálatot fenntartó megyei tanáccsal van egy egyezsége az életmentőknek: minden közpénzből felhúzott két menedék után egyet adakozásból építenek fel. Eddig ezt sikerült tartani, így gyarapszik évről évre a hegyi menedékek száma. Fekete Örs azt is elmondta, hogy
Fotó: Vargyasi Levente
Maros megyében három évvel ezelőtt építették meg az első hegyi menedéket, jelenleg hat van a megyében, elsősorban a turisták által gyakran felkeresett Kelemen-havasok főgerincén. Mint Kovács Róbert, a Maros megyei hegyimentő-szolgálat vezetője érdeklődésünkre elmondta: a hegyi menedékek megépítése óta egyre több túrázó már a létesítmények helyszínének ismeretében tervezi meg a túrát.
Mi viszonylag gyakran ellenőrizzük ezeket, és szinte mindig találunk bennük turistákat. Legtöbben vigyáznak a hegyi menedékekre, szemetet sem hagynak maguk után, pozitívak a visszajelzések, a vendégfüzetekben hagyott üzentekből az derül ki, hogy szükség van ezekre a házakra” – fejtette ki.
Jelenleg a Maros megyei hegyi menedékeket újrafestik, hogy helyt álljanak a zord téli időjárással szemben is. Fűteni ugyan nem lehet bennük, de a túrasízők így is előszeretettel használják a legnagyobb hidegben is.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!