Bezár a Varázsecset Művészeti Tanoda

Öt év után bezárt az alkotóműhely, de létrehozója szerint nem szűnik meg, csak átalakul. Archív

Fotó: Barabás Ákos

Öt év után bezár a székelyudvarhelyi Varázsecset Művészeti Tanoda – jelentette be Facebook-oldalán a tanodát megálmodó és létrehozó Jakab Hunor. A bejegyzésben azonban mégsem tűnik véglegesnek a búcsú, hiszen a képzőművész új bázist emleget, sőt az egyesület honlapján januárban közzétett Dobbantottunk! című poszt idénre tervezett programok egész hadát sorolja fel, és új székhelyet is megjelöl.

Kosztolányi Kata

2018. március 14., 12:272018. március 14., 12:27

2018. március 14., 16:122018. március 14., 16:12

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A tanoda 2013-ban alakult Székelyudvarhelyen, idevalósi fiatal művészek jóvoltából. Céljuk az volt, hogy részt vállaljanak a város kulturális életében, illetve egy szellemi közeget és ennek teret biztosító nyitott műtermet hozzanak létre, ahol művészeti stílusok, formák, technikák elsajátítása mellett esztétikai látásmódot, művészettörténeti ismereteket, önálló kritikus gondolkodást is kaphattak az ide betérő felnőttek és gyerekek. A tanoda egy sor helyváltoztatáson van túl: Kadicsfalváról a gyerekeknek könnyebben elérhető központba tette át székhelyét, amikor az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET) felajánlotta irodáját a délutáni foglalkozásokra, aztán a Szabad Európa Kávézóban tanyáztak, amíg az be nem zárt. Végül decemberben a Győzelem utca elejére költöztek, de onnan is menniük kell. Egyebek közt ez

a hercehurca is volt az oka a bejelentésnek.

„Hely nélkül maradtunk, és nehezen tartottuk fenn magunkat, támogatás hiányában ráfizetős volt. De más problémák is adódtak, emellett ugyanis indítottunk egy vállalkozást, az egész csapat ezen ügyködik, játékgyártással foglalkozunk, így kissé háttérbe szorult a tanoda. Az utóbbi időben nem is én vezettem, hanem három munkatársam, és kicsúszott a gyeplő a kezemből. Felborult a rendszer, átláthatalan lett, mert a szülők hol hozták a gyerekeket, hol meg nem, nem tudtuk, melyik napra mivel készüljünk. Így

jobbnak látjuk átszervezni, másképp működtetni az egészet.

Inkább kevesebb, de minőségibb legyen, ez a cél. A délutáni foglalkozásoknak valószínűleg vége lesz, helyettük a művészkedésen túlmutató családbarát hétvégi programok, workshopok, felnőttképzések lesznek. Már ki is néztem a következő helyet, amelynek udvara van, de csak április elején ürül ki, és még azután is kisebb átalakításra szorul” – nyilatkozta lapunknak Jakab Hunor.

Öt év hozadéka

„Csodálatos időszak volt, és hogy mennyire eredményes, talán azzal tudnám ecsetelni, hogy különböző okok miatt elmaradozott szülők mesélik: a gyerek egyszer csak a semmiből kitalálja, hogy megint akar jönni órára. Ez jólesik. Aztán vannak olyan diákok, akik egyetemen vannak, de tartjuk a kapcsolatot, mindig felkeresnek, ha hazajönnek. Legidősebb tanítványunk ötvenhat éves volt, élvezte is nagyon, csak a fiatalok feszélyezve érezték magukat mellette, ezért kimaradt” – összegezte.

{A}

Kérdésemre, hogy van-e olyan növendék, aki innen indult és sikeres művészi pályára lépett, azt feleli: „Akire nagyon büszke vagyok, az Szilágyi Anna, aki a MOME-n (budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – szerk. megj.) van, ahova köztudottan nagyon nehéz bejutni, több évig tart a felvételi előkészítő, ő pedig játszi könnyedséggel megcsinálta, az első három sikeres vizsgázó között volt. Vagy Vass Aranka Adelina, aki divattervezést tanul Budapesten, szintén jó eredményekkel, de említhetném a reklámgrafikus Hajas Lászlót is, aki folyamatosan az Erasmus-program keretében utazgat Európában.”