Ugyanakkor jó lenne, ha a gépkocsivezetők is többet tanulnának a kerékpárral kapcsolatos közlekedési szabályokról, és fokozottabban figyelnének ezen forgalmi részvevőkre is, hiszen vannak köztük szép számmal kis- és akár szépkorúak is” – mutatott rá kezdésként a szakember.

Mire kell odafigyelni?

A részletekkel kapcsolatosan emlékeztetett, hogy a kerékpárosokra vonatkozó jogszabályokat a közúti forgalomról szóló, 2002-ből származó 195-ös számú sürgősségi kormányrendelettel jóváhagyott közlekedési törvénykönyv (KTKV), illetve a 2006-ból származó 1391-es számú alkalmazási szabályzat tartalmazza. Ugyanakkor Romániában az alapvető közúti közlekedési szabályok megegyeznek például a magyarországi előírásokkal, hiszen mindkét ország csatlakozott az 1969-es Bécsi Közúti Közlekedési Egyezményhez, amelyet a közúti közlekedési szabályokkal és jelzésekkel kapcsolatban adtak ki. A hazai közlekedési törvénykönyv számos szabályozást tartalmaz a kerékpárosokra vonatkozóan, attól kezdve, hogy mit jelent a bicikli vagy annak pályája, amelyen azzal közlekedni lehet, egészen az összetettebb előírásokig. Kiderül belőle például, hogy a kerékpárt fel kell szerelni fék-, irányítási-, hangfigyelmeztetési- és világítási rendszerekkel, például elöl és hátul is lámpát kell elhelyezni, illetve fényvisszaverő prizmákat és csengőt is.

Jó tudni, hogy a kerékpársáv kétirányú, ha egyirányú utcában van, akkor ott a biciklis szembe is mehet a sávon az autós forgalommal, más esetben viszont nem. A kerékpársávon a biciklisnek van elsőbbsége, a kerékpárpályát más nem is használhatja. Tehát más járművek, gyalogosok, babakocsit tolók nem mehetnek rá, nem parkolhatnak azon. A bicikliseknek a szegélykő vagy útpadka melletti sávon kell közlekedniük, kivéve azon eseteket, amikor útkereszteződés előtt szabályosan elhelyezkednek ahhoz, hogy balra kanyarodhassanak.

Amikor pedig a kerékpáros meg akar állni, azt a jobb kéz fel-le mozgatásával kell jeleznie. Emellett láthatósági mellényt kell viselni estétől reggelig vagy amikor lecsökkentek a látási viszonyok, és az úttesten haladva ott, ahol nincs kijelölt sáv. Ezzel kapcsolatban Lupány megjegyezte:

A biciklisek továbbá közúton egy sorban, egymás után haladhatnak, vagy ha van a közúton bicikliseknek kijelölt sáv, csak azon közlekedhetnek. Tilos tehát egymással párhuzamosan haladva pedálozni egy másik kerékpározóval, kivéve, amikor versenyen vesznek részt. A közutakon való közlekedéskor a kerékpárvezetők kötelesek maguknál tartani a személyi igazolványukat, tehát legkevesebb 14 évesnek kell lenniük, és ajánlott a védősisak viselése.

Ilyenek például a behajtani tilos táblák, ide tartoznak az egyirányú utcák is, hiszen egyik irányból nem szabad szembe pedálozni a forgalommal, kivéve, ha erre kijelölt biciklisáv van. Emellett például az irányított útkereszteződéseknél jó tudni azt, hogy kinek van elsőbbsége, akárcsak a körforgalomban vagy buszmegállókban (amikor az autóbusz ki akar jönni a megállóból, a biciklisek is elsőbbséget kell adjanak).

Hiányosság, hogy a KTKV nem szabályozza a legnagyobb sebességet, amellyel kerékpározni lehet a közutakon, mint például a magyarországi KRESZ, ahol védősisak nélkül a megengedett legmagasabb érték óránként 40 kilométer az úttesten, 30 a kerékpárutakon, 20 a gyalogos- és kerékpáros zónában, illetve 10 más esetekben, például a járdán (ha muszáj ráhajtania a biciklisnek).

Listavezető a balesetek terén

Lupány arra is kitért, hogy

Ehhez képest a statisztikai intézet szerint az uniós átlag egymillió lakosra vetítve 3,9 elhunyt. „Amikor Romániában harminc év alatt alig építettek autópályákat, nehezen elvárható, hogy bicikliutakat építsenek. Közben Európában egyre bővül az Eurovelo, az egész kontinenst ellátó és behálózó kerékpárút-hálózat. Ilyen, a kerékpárost minden más közlekedési résztvevőtől fizikailag elkülönítő bicikliút nagyjából csak Bukarestben van, és ott is kevés. Bicikliutak hiányában az úton kell kerékpározni, utóbbi viszont egyre bizonytalanabb lesz a belvárosokban, megnövekedik a balesetek kockázata, ez pedig nincs jó hatással a kerékpárforgalom minél szélesebb körben való elterjedésére” – nehezményezte a szakember, ahogyan azt is, hogy kevesen tartják be a tisztességes és biztonságos kerékpáros-előzést, vagyis, hogy legalább másfél-két métert hagyjanak a biciklisnek, miközben például a skandináv országokban az a szabály, hogy a kerékpáros mögött lelassítanak, és amint lehet, előzéskor átmennek a szemközti sávra.

A szakember zárásként arra is emlékeztetett, hogy

Ennek megfelelően a rollereket is lámpával kell felszerelni és tilos az elektromos járművekkel a járdán közlekedni. Ahol létezik kerékpársáv, ott a hajtányozóknak is azt kell használni, egyébként pedig azokon az utakon közlekedhetnek, amelyeken a megengedett sebesség nem haladja meg az 50 kilométert óránként. A 16 év alatti rollerezők számára kötelező a védősisak viselete.

A versenykerékpározók nehézségei

A hiányos előírások a hobbikerékpározók mellett a versenyszerűen kerekezők mindennapjait is megnehezítik. Több mint egy év telt el azóta, hogy Csíkszentlélek község területén Szondy Zoltán, a Székelyföld Labdarúgó Akadémia elnöke elgázolta a paralimpiai bajnok Novák Ede fiát, a többszörös korosztályos bajnok, akkor 13 éves N. E.-t.

korábban írtuk

Kiskorú biciklist ütött el egy csíkszeredai sofőr

Kiskorú biciklis sérült meg csütörtök délután, amikor Csíkszentléleken egy autós – áttérve az ellenkező irányú sávra – elütötte.

A tavalyi baleset több kérdést is felvetett, mivel igaz ugyan, hogy a sofőr hibázott, hiszen a kanyarban áttért az ellenkező irányú közlekedési sávra, az edzés azonban szabálytalanul zajlott, mivel a fiatal nem töltötte be a 14. életévét, ami a közúti kerékpározás feltétele. Ennek kapcsán felmerült, hogy a fiatal versenykerékpárosok nehéz helyzetben vannak, hiszen az életkorhoz kötődő korlátozás miatt lehetetlen szabályos edzéseket tartani számukra, ráadásul a hivatásos tekerők kortól függetlenül nagyobb sebességgel közlekednek, ami a forgalmas utakon igencsak balesetveszélyes.

– erősítette meg érdeklődésünkre Novák Ede és Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő. Előbbi elmondása szerint ugyanazzal a rizikóval néznek szembe továbbra is, és a fiatalok esetében annyit tudnak tenni, hogy kevésbé forgalmas útszakaszokon, például leaszfaltozott mezei utakon tartanak edzéseket. Emellett sportolóikat az edzések során biztonsági autóval követik, arra viszont nincs lehetőség, hogy elől is járművel kísérjék őket, ahogy arra sem, hogy néhány órára kibéreljenek egy-egy útszakaszt, amit az edzés idejére lezárnak a forgalom előtt, mivel az tetemes összegekbe kerülne. Hozzátette: már számtalanszor jelezték az illetékesek felé, hogy az előírások módosítására lenne szükség, de előrelépés eddig nem történt.

Gheorghe Filip a téma kapcsán elmondta, a rendőrség kizárólag versenyek alkalmával bocsáthat ki engedélyeket arra vonatkozóan, hogy 14 évesnél fiatalabbak is tekerhessenek a közutakon, az edzések alkalmával viszont nem. Ő is megerősítette, hogy az előírások nem változtak, a korhatár továbbra is érvényben van, és

Elismerte, hogy a közutak mentén is előnyös lenne kerékpárutak kialakítása, mivel jelentősen csökkentenék a balesetveszélyt, ennek kivitelezése azonban már nem a rendőrség hatásköre