Habár országos szinten egyre nagyobb területeket öntöznek az országos forrásokból helyreállított, kiépített öntözőrendszerekkel, Hargita megyében (mint például Csíkszentkirályon, Szépvízen, Csíkszentmártonban) csak saját forrásból kiépített rendszerek működnek – ismertette.

Kiemelte azt is, hogy habár hegyvidékről van szó, itt is szükség lenne valamilyen speciális öntörőrendszerekre. Az idei időjárási viszonyokkal támasztotta alá felvetését, hiszen a hideg március után áprilisban már nyári meleg és száraz idő volt két hónapig, majd júliusban-júniusban sok csapadék hullott, árvizek nehezítették a gazdák dolgát, majd augusztusban újra egy száraz időszak következett.

Ezt követően az Országos Vidékfejlesztési Programról (PNDR), a jégeső elleni rendszer fejlesztéséről, a paradicsomtermesztési és gyapjúértékesítési De minimis-támogatásokról, a biogazdálkodók, valamint hagyományos termékek számának alakulásáról tájékoztattak az illetékesek.

Török Jenő a gabonafélék termésére rátérve először arról tájékoztatott, hogy tavaly Románia az Európai Unióban első helyen volt a kukorica és napraforgó termelésben, harmadik helyen végzett a szója, míg negyediken a búza és repcetermelésben. Idén azonban az időjárási viszonyok miatt sokkal nehezebb évet zártak a növénytermesztők,

Tavaly gabonafélékből 12,70 millió tonna volt a teljes termés az országban, idén pedig 12,82 millió tonna, az átlagtermés egy évvel korábban 4598,3 kilogramm volt hektáronként, most pedig 4654,7 kg/ha – részletezte az igazgató. Majd hozzátette, hogy Hargita megyében a gabonatermesztők a tavalyhoz képest kisebb termést gyűjthettek be,

Az ár azonban jobb, mint tavaly ilyenkor volt, és ez egész Európára jellemző.

A megyei pityókaföldek esetében 2200 hektárról gyűjtötték már be a termést, az alapján az átlagtermés 24 tonna hektáronként. Török Jenő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az időjárási viszonyok miatt fajtánként, parcellánként változik a terméshozam, egyes területekről 40 tonna, másokról alig több mint 10 tonna pityókát szedtek fel hektáronként.

Zsigmond Sándor, az igazgatóság munkatársa a már begyűjtött gabonafélék terméshozamáról is tájékoztatott: 3700 kilogrammos átlagtermést arattak a 13 920 hektárnyi búzaföldről, 2225 kilogrammot az 550 hektárnyi rozsból, 3170 kg-ot a 750 hektár tritikáléföldről, 3300 kg-ot a 450 hektárnyi árpaföldről, továbbá 2250 kg-os átlagtermés volt a 3980 hektárnyi tavaszárpából, 1910 kg-os pedig 2630 hektárnyi zabból.

Ezek az értékek valamivel kisebbek, mint tavaly,

de annak begyűjtése még nincs befejezve.

A sajtótájékoztatón mindezek mellett egy új kormányprogramot is ismertettek: a 197-es törvénnyel elfogadott, a hegyvidék harmonikus fejlesztését szolgálót. A tíz évre tervezett, egymilliárd euró költségvetésű program egyik célja a hegyvidéken élőket hozzásegíteni ahhoz, hogy ne hagyják el lakóhelyüket.