
A gabonafélék többsége már be van takarítva
Fotó: Gecse Noémi
Míg Hargita megyében az időjárási viszonyok miatt a gabonafélékből a tavalyihoz képest kevesebbet gyűjthettek be a gazdák, addig országos szinten nem érzékelhető ilyen jellegű visszaesés – ismertették a mezőgazdasági igazgatóság sajtótájékoztatóján.
2018. szeptember 05., 12:582018. szeptember 05., 12:58
Az elmúlt időszak mezőgazdasági vonatkozású adatait ismertették a keddi sajtótájékoztatón a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakemberei. Az országos információkkal kapcsolatban az igazgató, Török Jenő beszámolt, július végéig 7 mezőgazdasági vonatkozású törvényt, négy kormányrendeletet, 35 kormányhatározatot fogadtak el Bukarestben, a megyei szakemberek pedig segédkeztek a mezőgazdasági támogatási kérések előkészítésében, hogy a papírmunka zökkenőmentesen lezárulhasson, és időben elkezdődhessenek az ellenőrzések, majd a kifizetések.
Az országos öntözési tervről (melynek célja az elavult fő öntözési infrastruktúra helyreállítása) is szót ejtett az intézményvezető, kitérve arra, hogy 1990-ig Romániában mintegy 3 millió hektárnyi területen öntöztek, azt követően azonban az öntözőrendszerek többsége tönkrement – egy részét pedig ellopták.
Habár országos szinten egyre nagyobb területeket öntöznek az országos forrásokból helyreállított, kiépített öntözőrendszerekkel, Hargita megyében (mint például Csíkszentkirályon, Szépvízen, Csíkszentmártonban) csak saját forrásból kiépített rendszerek működnek – ismertette.
Kiemelte azt is, hogy habár hegyvidékről van szó, itt is szükség lenne valamilyen speciális öntörőrendszerekre. Az idei időjárási viszonyokkal támasztotta alá felvetését, hiszen a hideg március után áprilisban már nyári meleg és száraz idő volt két hónapig, majd júliusban-júniusban sok csapadék hullott, árvizek nehezítették a gazdák dolgát, majd augusztusban újra egy száraz időszak következett.
Ezt követően az Országos Vidékfejlesztési Programról (PNDR), a jégeső elleni rendszer fejlesztéséről, a paradicsomtermesztési és gyapjúértékesítési De minimis-támogatásokról, a biogazdálkodók, valamint hagyományos termékek számának alakulásáról tájékoztattak az illetékesek.
Török Jenő a gabonafélék termésére rátérve először arról tájékoztatott, hogy tavaly Románia az Európai Unióban első helyen volt a kukorica és napraforgó termelésben, harmadik helyen végzett a szója, míg negyediken a búza és repcetermelésben. Idén azonban az időjárási viszonyok miatt sokkal nehezebb évet zártak a növénytermesztők,
Tavaly gabonafélékből 12,70 millió tonna volt a teljes termés az országban, idén pedig 12,82 millió tonna, az átlagtermés egy évvel korábban 4598,3 kilogramm volt hektáronként, most pedig 4654,7 kg/ha – részletezte az igazgató. Majd hozzátette, hogy Hargita megyében a gabonatermesztők a tavalyhoz képest kisebb termést gyűjthettek be,
Az ár azonban jobb, mint tavaly ilyenkor volt, és ez egész Európára jellemző.
A megyei pityókaföldek esetében 2200 hektárról gyűjtötték már be a termést, az alapján az átlagtermés 24 tonna hektáronként. Török Jenő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az időjárási viszonyok miatt fajtánként, parcellánként változik a terméshozam, egyes területekről 40 tonna, másokról alig több mint 10 tonna pityókát szedtek fel hektáronként.
Zsigmond Sándor, az igazgatóság munkatársa a már begyűjtött gabonafélék terméshozamáról is tájékoztatott: 3700 kilogrammos átlagtermést arattak a 13 920 hektárnyi búzaföldről, 2225 kilogrammot az 550 hektárnyi rozsból, 3170 kg-ot a 750 hektár tritikáléföldről, 3300 kg-ot a 450 hektárnyi árpaföldről, továbbá 2250 kg-os átlagtermés volt a 3980 hektárnyi tavaszárpából, 1910 kg-os pedig 2630 hektárnyi zabból.
Ezek az értékek valamivel kisebbek, mint tavaly,
de annak begyűjtése még nincs befejezve.
A sajtótájékoztatón mindezek mellett egy új kormányprogramot is ismertettek: a 197-es törvénnyel elfogadott, a hegyvidék harmonikus fejlesztését szolgálót. A tíz évre tervezett, egymilliárd euró költségvetésű program egyik célja a hegyvidéken élőket hozzásegíteni ahhoz, hogy ne hagyják el lakóhelyüket.
Őrizetbe vettek egy tanítónőt, abbeli gyanú miatt, hogy bántalmazott egy tízéves tanulót, aki elszakította az országos felmérés eredményeit tartalmazó dokumentumot.
Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti szakaszának közel 80 százaléka elkészült, így jó esély van arra, hogy az év végéig megnyissák a forgalom előtt – közölte Facebook-oldalán Cristian Pistol, a CNAIR vezérigazgatója.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter megpróbál megállapodni az Európai Bizottsággal arról, hogy az új közalkalmazotti bértörvény tegye lehetővé a következő években az állami tisztségviselők fizetésének fokozatos emelését.
A parlament alsóháza szerdai ülésén megszavazta az állami vállalatok részvényeinek eladását 2027. december 31-ig megtiltó törvénytervezetet – írja az MTI.
A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott legutóbbi tárgyalásain egy technokrata kormány alakításának lehetősége is felmerült. Szerinte egy ilyen kabinetet nehéz lenne hatékonyan működtetni.
Fokozott figyelemre és óvatosságra inti a lakosságot a bodoki polgármesteri hivatal a község és a Sütei borvíz közötti útszakaszon tartózkodó anyamedve és négy bocsa miatt.
Befejezték szerdán a közösségi faültetést Nyárádszeredában, ahol a volt téglagyár és szeméttelep helyére 15 ezer tölgyfacsemetét ültettek el. A 2,87 hektáros területen kialakított erdő az autópálya felől érkező portól, zajtól is védi majd a környéket.
Felére csökkentett költségvetéssel és időtartammal, de idén is megtartják a városünnepet Kézdivásárhelyen. A Sokadalmon egyetlen anyaországi zenekar lép fel, az is testvérvárosi ajándékként.
Az ország mintegy felét érintő viharos szélre adott ki szerdán elsőfokú (sárga) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
szóljon hozzá!