
Ukrajnából többek között fűrészárut is vásároltak a Hargita megyében működő cégek. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az Ukrajnában zajló háború okozta gazdasági problémák által érintett cégek már igényelhetik a kényszerszabadságokra biztosított állami támogatást. Hargita megyében nincs olyan vállalkozás, amelynek a számláját zárolta volna az adóhatóság a nemzetközi szankciók miatt, de a munkaerő-elhelyező ügynökségénél néhány cég képviselője már érdeklődött a támogatásigénylés részleteiről.
2022. május 14., 09:192022. május 14., 09:19
Az elmúlt hónapra már igényelhetik a háború negatív gazdasági hatásai által sújtott vállalkozások azt az állami támogatást, amelyet a kényszerszabadságok finanszírozására biztosít az állam. Április 20-án megjelentek az intézkedés alkalmazási normái, a támogatást pedig az április 7-től kezdődő időszakra igényelhetik az érintett vállalkozások – tájékoztatott Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője. Érdeklődésünkre elmondta,
de néhányan már érdeklődtek, hogy szükség esetén miként kérelmezhetik a kényszerszabadságokra biztosított állami támogatást.
„Májustól tehetnek le ilyen kérést. Ha ilyen helyzetben vannak, a 0266-313423-as telefonszámon érdeklődjenek nálunk arról, hogy milyen nyomtatványt kell kitölteniük. Ha a céget gazdasági szempontból negatívan érinti a konfliktus – közvetlenül vagy közvetve –, és emiatt a bevétele csökkent legalább 20 százalékkal – a múlt év azonos hónapjában vagy az idén januárban realizált bevételeikhez képest –, akkor igényelheti a támogatást. Illetve vannak azok az esetek is, amikor az adóhatóság a nemzetközi szankciók miatt zárolja a cég számláját” – sorolta a támogatásigénylés kritériumait Jánó Edit. A megyei munkaerő-elhelyező és szakképző ügynökség adatai szerint egyébként
Ha a háború gazdasági következményei által érintett cégek kényszerszabadságra kell küldjék a személyzetet, vagy alkalmazottjaik egy részét, az érintett dolgozók alapfizetésének a 75 százalékát kaphatják meg állami támogatásként, de nem többet a 2022-es, 4571 lejes bruttó átlagbér 75 százalékánál.
A megyében zajló vámtevékenységekről készült jelentés szerint több ágazatban is működnek olyan cégek a megyében, amelyek korábban orosz, illetve ukrán vállalkozásokkal álltak üzleti kapcsolatban. A legjelentősebb import- és exportárucikkek között több olyan is van, amelyet eddig Ukrajnából importáltak a Hargita megyei cégek, de olyan is, amelyet Oroszországba exportáltak. Ukrajnából jellemzően faszént, laminált bútorlapokat, fűrészárut, hűtőberendezéseket, papírt és kartont vásároltak a megyében működő cégek. Oroszország leginkább textilipari árut importált Hargita megyéből, főként szintetikus fonalakat és varrócérnát. Utóbbit Ukrajnába is szállítottak korábban Hargita megyei cégek.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.
szóljon hozzá!