
Ukrajnából többek között fűrészárut is vásároltak a Hargita megyében működő cégek. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az Ukrajnában zajló háború okozta gazdasági problémák által érintett cégek már igényelhetik a kényszerszabadságokra biztosított állami támogatást. Hargita megyében nincs olyan vállalkozás, amelynek a számláját zárolta volna az adóhatóság a nemzetközi szankciók miatt, de a munkaerő-elhelyező ügynökségénél néhány cég képviselője már érdeklődött a támogatásigénylés részleteiről.
2022. május 14., 09:192022. május 14., 09:19
Az elmúlt hónapra már igényelhetik a háború negatív gazdasági hatásai által sújtott vállalkozások azt az állami támogatást, amelyet a kényszerszabadságok finanszírozására biztosít az állam. Április 20-án megjelentek az intézkedés alkalmazási normái, a támogatást pedig az április 7-től kezdődő időszakra igényelhetik az érintett vállalkozások – tájékoztatott Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője. Érdeklődésünkre elmondta,
de néhányan már érdeklődtek, hogy szükség esetén miként kérelmezhetik a kényszerszabadságokra biztosított állami támogatást.
„Májustól tehetnek le ilyen kérést. Ha ilyen helyzetben vannak, a 0266-313423-as telefonszámon érdeklődjenek nálunk arról, hogy milyen nyomtatványt kell kitölteniük. Ha a céget gazdasági szempontból negatívan érinti a konfliktus – közvetlenül vagy közvetve –, és emiatt a bevétele csökkent legalább 20 százalékkal – a múlt év azonos hónapjában vagy az idén januárban realizált bevételeikhez képest –, akkor igényelheti a támogatást. Illetve vannak azok az esetek is, amikor az adóhatóság a nemzetközi szankciók miatt zárolja a cég számláját” – sorolta a támogatásigénylés kritériumait Jánó Edit. A megyei munkaerő-elhelyező és szakképző ügynökség adatai szerint egyébként
Ha a háború gazdasági következményei által érintett cégek kényszerszabadságra kell küldjék a személyzetet, vagy alkalmazottjaik egy részét, az érintett dolgozók alapfizetésének a 75 százalékát kaphatják meg állami támogatásként, de nem többet a 2022-es, 4571 lejes bruttó átlagbér 75 százalékánál.
A megyében zajló vámtevékenységekről készült jelentés szerint több ágazatban is működnek olyan cégek a megyében, amelyek korábban orosz, illetve ukrán vállalkozásokkal álltak üzleti kapcsolatban. A legjelentősebb import- és exportárucikkek között több olyan is van, amelyet eddig Ukrajnából importáltak a Hargita megyei cégek, de olyan is, amelyet Oroszországba exportáltak. Ukrajnából jellemzően faszént, laminált bútorlapokat, fűrészárut, hűtőberendezéseket, papírt és kartont vásároltak a megyében működő cégek. Oroszország leginkább textilipari árut importált Hargita megyéből, főként szintetikus fonalakat és varrócérnát. Utóbbit Ukrajnába is szállítottak korábban Hargita megyei cégek.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
szóljon hozzá!