
Ukrajnából többek között fűrészárut is vásároltak a Hargita megyében működő cégek. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az Ukrajnában zajló háború okozta gazdasági problémák által érintett cégek már igényelhetik a kényszerszabadságokra biztosított állami támogatást. Hargita megyében nincs olyan vállalkozás, amelynek a számláját zárolta volna az adóhatóság a nemzetközi szankciók miatt, de a munkaerő-elhelyező ügynökségénél néhány cég képviselője már érdeklődött a támogatásigénylés részleteiről.
2022. május 14., 09:192022. május 14., 09:19
Az elmúlt hónapra már igényelhetik a háború negatív gazdasági hatásai által sújtott vállalkozások azt az állami támogatást, amelyet a kényszerszabadságok finanszírozására biztosít az állam. Április 20-án megjelentek az intézkedés alkalmazási normái, a támogatást pedig az április 7-től kezdődő időszakra igényelhetik az érintett vállalkozások – tájékoztatott Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője. Érdeklődésünkre elmondta,
de néhányan már érdeklődtek, hogy szükség esetén miként kérelmezhetik a kényszerszabadságokra biztosított állami támogatást.
„Májustól tehetnek le ilyen kérést. Ha ilyen helyzetben vannak, a 0266-313423-as telefonszámon érdeklődjenek nálunk arról, hogy milyen nyomtatványt kell kitölteniük. Ha a céget gazdasági szempontból negatívan érinti a konfliktus – közvetlenül vagy közvetve –, és emiatt a bevétele csökkent legalább 20 százalékkal – a múlt év azonos hónapjában vagy az idén januárban realizált bevételeikhez képest –, akkor igényelheti a támogatást. Illetve vannak azok az esetek is, amikor az adóhatóság a nemzetközi szankciók miatt zárolja a cég számláját” – sorolta a támogatásigénylés kritériumait Jánó Edit. A megyei munkaerő-elhelyező és szakképző ügynökség adatai szerint egyébként
Ha a háború gazdasági következményei által érintett cégek kényszerszabadságra kell küldjék a személyzetet, vagy alkalmazottjaik egy részét, az érintett dolgozók alapfizetésének a 75 százalékát kaphatják meg állami támogatásként, de nem többet a 2022-es, 4571 lejes bruttó átlagbér 75 százalékánál.
A megyében zajló vámtevékenységekről készült jelentés szerint több ágazatban is működnek olyan cégek a megyében, amelyek korábban orosz, illetve ukrán vállalkozásokkal álltak üzleti kapcsolatban. A legjelentősebb import- és exportárucikkek között több olyan is van, amelyet eddig Ukrajnából importáltak a Hargita megyei cégek, de olyan is, amelyet Oroszországba exportáltak. Ukrajnából jellemzően faszént, laminált bútorlapokat, fűrészárut, hűtőberendezéseket, papírt és kartont vásároltak a megyében működő cégek. Oroszország leginkább textilipari árut importált Hargita megyéből, főként szintetikus fonalakat és varrócérnát. Utóbbit Ukrajnába is szállítottak korábban Hargita megyei cégek.
Ro-Alert üzenetet küldtek a Székelyföldtől nem messze lévő, a Neamț megyei Borca községben élőknek, miután egy helyi lakos arról számolt be, hogy farkasokat látott az egyik faluban.
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára feliratkozott több mint 148 ezer diák közül 4883 nem jelent meg szerdán a matematikából tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Az Alkotmánybíróság ma megerősítette, hogy alkotmányos az a törvény, amellyel megduplázták a barnamedvére vonatkozó kilövési kvótát – jelentette be közösségi oldalán Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége Ovidiu Popát, Radu Opreát és Marian Neacșut bízta meg azzal, hogy az alakulat nevében tárgyalásokat folytassanak a parlamenti pártokkal a PSD-kormány támogatását rögzítő megállapodásról.
Amerikai egyetemek, középiskolák, fogadócsaládok és pályaorientációs programok várják azt a 44 diákot, akik a Márton Áron Főgimnázium Marci2US programjának első résztvevőiként utazhatnak az Egyesült Államokba.
Medve jelenéte miatt figyelmeztették Ro-Alert üzenetben a Csíkszentlélek községhez tartozó fitódiakat szerda délután.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizalomhiány a romániai társadalom „legsúlyosabb deficitje”, a legnagyobb gond pedig az, hogy az állam intézményein keresztül nagyon gyakran semmibe veszi az állampolgárt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja a kormányzást és Sorin Grindeanut javasolja miniszterelnöknek.
A múlt évben 9399 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,6 százalékkal nagyobb mint 2024.ben; a kiadások átlagösszege 8037 lej volt, ami a jövedelem 85,5 százalékát jelentette.
szóljon hozzá!