
Ukrajnából többek között fűrészárut is vásároltak a Hargita megyében működő cégek. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az Ukrajnában zajló háború okozta gazdasági problémák által érintett cégek már igényelhetik a kényszerszabadságokra biztosított állami támogatást. Hargita megyében nincs olyan vállalkozás, amelynek a számláját zárolta volna az adóhatóság a nemzetközi szankciók miatt, de a munkaerő-elhelyező ügynökségénél néhány cég képviselője már érdeklődött a támogatásigénylés részleteiről.
2022. május 14., 09:192022. május 14., 09:19
Az elmúlt hónapra már igényelhetik a háború negatív gazdasági hatásai által sújtott vállalkozások azt az állami támogatást, amelyet a kényszerszabadságok finanszírozására biztosít az állam. Április 20-án megjelentek az intézkedés alkalmazási normái, a támogatást pedig az április 7-től kezdődő időszakra igényelhetik az érintett vállalkozások – tájékoztatott Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője. Érdeklődésünkre elmondta,
de néhányan már érdeklődtek, hogy szükség esetén miként kérelmezhetik a kényszerszabadságokra biztosított állami támogatást.
„Májustól tehetnek le ilyen kérést. Ha ilyen helyzetben vannak, a 0266-313423-as telefonszámon érdeklődjenek nálunk arról, hogy milyen nyomtatványt kell kitölteniük. Ha a céget gazdasági szempontból negatívan érinti a konfliktus – közvetlenül vagy közvetve –, és emiatt a bevétele csökkent legalább 20 százalékkal – a múlt év azonos hónapjában vagy az idén januárban realizált bevételeikhez képest –, akkor igényelheti a támogatást. Illetve vannak azok az esetek is, amikor az adóhatóság a nemzetközi szankciók miatt zárolja a cég számláját” – sorolta a támogatásigénylés kritériumait Jánó Edit. A megyei munkaerő-elhelyező és szakképző ügynökség adatai szerint egyébként
Ha a háború gazdasági következményei által érintett cégek kényszerszabadságra kell küldjék a személyzetet, vagy alkalmazottjaik egy részét, az érintett dolgozók alapfizetésének a 75 százalékát kaphatják meg állami támogatásként, de nem többet a 2022-es, 4571 lejes bruttó átlagbér 75 százalékánál.
A megyében zajló vámtevékenységekről készült jelentés szerint több ágazatban is működnek olyan cégek a megyében, amelyek korábban orosz, illetve ukrán vállalkozásokkal álltak üzleti kapcsolatban. A legjelentősebb import- és exportárucikkek között több olyan is van, amelyet eddig Ukrajnából importáltak a Hargita megyei cégek, de olyan is, amelyet Oroszországba exportáltak. Ukrajnából jellemzően faszént, laminált bútorlapokat, fűrészárut, hűtőberendezéseket, papírt és kartont vásároltak a megyében működő cégek. Oroszország leginkább textilipari árut importált Hargita megyéből, főként szintetikus fonalakat és varrócérnát. Utóbbit Ukrajnába is szállítottak korábban Hargita megyei cégek.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!