
A belügyminisztériumi felszólítás. Nem titkos – írják a fejlécben
Fotó: Székelyhon
A Székely Figyelő Alapítvány többször is levélben fordult Klaus Iohannis államelnökhöz, jelezve, hogy a kisebbségi jogokat gyakran megsértik Romániában. Azt kérték, szólítsa fel az állami intézményeket a nyelvi jogok érvényesítésére. Az államfő átpasszolta a kérést a belügyminisztériumhoz, ahonnan végül kiküldték a felszólításokat. Most már rajtunk a sor, hogy éljünk a jogainkkal – jelentette ki Árus Zsolt civil jogvédő.
2021. április 21., 19:042021. április 21., 19:04
2021. április 21., 19:282021. április 21., 19:28
A nyelvi jogok biztosításáért küzdő Székely Figyelő Alapítvány vezetője olyan lépéseket ismertetett, amelyeket az állami intézmények tettek az elmúlt időszakban a kisebbségi jogok tiszteletben tartása érdekében. Amint elmondta, múlt ősszel és azt követően több alkalommal is levelet írtak az államelnöknek azzal a céllal, hogy tájékoztassák az országban tapasztalható jogsértésekről. Kérték tőle,
Továbbá azt kérték még az elnöktől, forduljon írásban minden olyan megye prefektusához, ahol legalább egy ilyen település van, és szólítsa fel, hogy
Iohannis ugyan az ide vonatkozó törvények felsorolása mellett azt válaszolta, hogy erre nem terjed ki a hatásköre, de a kérést továbbította a kormánynak. A Székely Figyelő Alapítványt a belügyminisztérium arról tájékoztatta,
Az alapítvány rákérdezett erre az erdélyi megyék, illetve Bákó megye prefektusainál, és a válaszok megerősítették:
A prefektusok válaszait közzé is tették a Székely Figyelő Alapítvány weboldalán.
„Innen kezdve immár a mi felelősségünk is, hogy mi történik tovább. Mert lehet továbbra is románul fordulni különböző intézményekhez (még Székelyföldön is), abból a megfontolásból, hogy úgy gyorsabban lehet haladni, vagy attól félve, hogy ha azt magyarul tesszük, akkor ellenszenvet váltunk ki magunk és/vagy az ügyünk iránt.
De azt is megteheti mindenki, hogy kinyomtatja és magánál hordja a minisztériumi felszólítást és a megyéje prefektusának a válaszát a levelünkre, és bátran használja anyanyelvét, ha pedig valahol ellenállásba ütközik, akkor felmutatja ezeket. Sőt
– fogalmazott Árus. „Minden jog annyit ér, amennyit használunk belőle. S mindannyiunk lehetősége (de felelőssége is) az, hogy rászoktassuk (lényegében visszaszoktassuk) az erdélyi közhivatalnokokat arra, hogy használják a magyar nyelvet” – szögezte le a Székely Figyelő Alapítvány vezetője.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
3 hozzászólás