Alcsíki erdő felülnézetből. Fertőző gócponttá válhat
Fotó: Farkas Tamás
Őrzés nélkül marad szerdától a csatószegi Aszó Közbirtokosság tulajdonában lévő erdő, a közbirtokosságnak ugyanis múlt év szeptembere óta nincs vezetősége. A közbirtokosság működésének leállásával az erdőgazdálkodás is abbamaradt, a bogártámadások miatt nemcsak ez az erdőrész került veszélybe, hanem a környező erdős területek is.
2017. május 10., 16:152017. május 10., 16:15
2017. május 10., 16:192017. május 10., 16:19
Jól sejtettük, hogy nem rendeződik könnyen a 2012-es tisztújítás körül kialakult belső vita a csatószegi Aszó Közbirtokosságnál. Akkor úgy nézett ki, egy mandátum erejéig a vezetőtanács veheti át a közgyűlés jogköreit – nem tovább mint 2017. március 1-jéig.
„Van egy olyan előírás az alapszabályzat 17-es szakaszában, hogy ha nincs megfelelő számú szavazat három, egymást követő gyűlésen, vagy a közgyűlés megtagadja a döntéshozatalt, akkor az igazgatótanács átveszi korlát nélkül a közgyűlés jogköreit egy mandátum erejéig. Ezt fogadta el a törvényszék 2015 februárjában, ennek a végzésnek van végrehajtó ereje, így tudtunk újraindulni” – nyilatkozta korábban lapunknak Bors Dénes, a közbirtokosság elnöke.
Most azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy egy jogerős törvényszéki döntés miatt múlt év szeptember 20-tól kénytelenek voltak meghatározatlan ideig felfüggeszteni a vezetőtanács és így a közbirtokosság működését.
„A közgyűlés jogkörein keresztül a vezetőtanácsi határozatokból tudtunk volna létezni és működni. Egy közbirtokossági tag beadványa nyomán azonban a törvényszék kihozta jogerősen szeptemberben, hogy
A statútumban hiányosság van, mert nem rendelkezik arról, hogy mi történik akkor, ha sorozatosan nem gyűl össze az alapszabályzat előírásai szerint összehívott tagság és nem hoz határozatot. Ha nem gyűl össze, akkor vezetőséget sem tud választani, anélkül pedig nem tud működni a közbirtokosság” – fogalmazott Bors.
A csatószegi közbirtokosságnak 380 tagja van, összesen 1484 szavazati joggal. Évek óta nem sikerült összehívni egy döntőképes közgyűlést. A közbirtokosság 652 hektár összterülettel rendelkezik, ebből 500 hektár üzemterveztetett erdő és 152 hektár legelő. Mivel az elmúlt öt évben a birtokosság szűk másfél évet tudott működni, ez idő alatt a tevékenység arra szorítkozott, hogy a kiszáradt, beteg fákat termelték ki. Azóta azonban újabb széldöntések voltak.
Fotó: Farkas Tamás
„ Az alapszabályzat negyvenedik szakaszának harmadik bekezdésében vannak felsorolva a feloszlatást okozó tényezők. Rendelkezik arról tehát, hogy mi történik akkor, amikor a közbirtokosság nem tudja beteljesíteni azt a célt, amiért létrehozták. A csatószegi közbirtokosság esetében pedig az elmúlt öt évben ez történt. Mivel a feloszlatásra a körülmények létrehozták a feltételeket, bárki kérésére feloszlatható a közbirtokosság” – magyarázta Bors. A közbirtokosság volt elnöke hangsúlyozta, hogy a 2000. évi 1-es törvény – amelynek 1-es, 2-es, 3-as, 4-es cikke alapján jöhettek létre a közbirtokosságok – 28-as cikkének 8. paragrafusában az áll, hogy abban az esetben, ha feloszlik a közbirtokosság, annak a tulajdona közvagyonná válik, a helyi tanács ügykezelésével.
„Azt jelenti, hogy a gazdálkodást a számvevőszék ellenőrzi, nem a cenzorbizottság, a közgyűlés helyett pedig a helyi tanács dönt.
Én szerződést szeptember 20. után már nem írhattam alá. Leállítottuk a tevékenységet, és a csíkszeredai állami erdészettel nem tudtuk megújítani a szerződést” – részletezte.
Abban lát még esélyt, ha rövid időn belül tudnának tartani egy rendkívüli közgyűlést, ahol jelen van a tagság egynegyede vagy a szavazati jogok húsz százaléka, ott vezetőtanácsot választhatnának és megállíthatnák, hogy az erdő állapota tovább romoljon. Ezért arra kéri a közbirtokosság tagjait, hogy jelezzék a volt vezetőtanács vagy cenzorbizottság tagjainál, hogy akarnak-e egy rendkívüli közgyűlést tartani.
A csatószegi közbirtokosság az erdészeti igazgatósághoz tartozó csíkszeredai erdészeti hivatallal kötött szerződést az erdőőrzési feladatok elvégzésére, ezt minden év végén újították meg. Mivel decemberben már nem működhetett a vezetőség, a szerződést sem tudták megújítani. János Levente, a csíkszeredai erdészeti hivatal vezetője a jelenlegi helyzetet vázolta fel.
Fotó: Barabás Ákos
„Az erdészet és a közbirtokosság között nem létezik hivatalos viszony. Lévén, hogy szeptemberben felfüggesztették a közbirtokosság vezetőségének jogköreit, nem volt akivel kommunikáljunk. Ebből adódóan október elsejétől mostanáig felhalmozódott 16 ezer lej adósság. A szerződésünk a tavaly év végén lejárt, és nem volt akivel felújítsuk. Hiába küldtünk átiratokat, nem volt aki átvegye. Május tizedikén tartunk egy erdővizsgát a közbirtokosság tulajdonát képező erdőben, és minden tevékenységet, ami erdőgazdálkodás – beleértve az őrzést is – megszüntetjük ezen a területen.
Nem beszélve arról, hogy semmilyen erdészeti tevékenység nem fog ott működni, annak ellenére, hogy úgy saccoljuk, körülbelül kétezer köbméter széldöntéses, bogártámadásos fatömeg van, amelyet gyorsan ki kellene termelni.” Mint mondta, amikor megszűnt a kommunikáció a két szervezet között, 542 köbméter kitermelésre váró, értékbe tett, lebélyegzett fatömeg maradt az erdőben. 169 köbméter fát kitermeltek, amelyet a tagság között terveztek szétosztani, de ott maradt az erdő szélén. Ugyanakkor a széldöntés miatt becslések szerint még kétezer köbméter fa található a közbirtokosság erdejében. Bors Dénes szerint ez egy bűvös kör, mert a közbirtokosságnak van annyi pénze, amiből két évi őrzést ki tudna fizetni, de mivel sem szerződés, sem vezetőség nincs, nem tudnak lépni.
János Levente még egy súlyos problémára hívja fel a figyelmet. Mivel májustól megkezdődött a bogarak, a szú vegetációs időszaka, ezek
A közbirtokosság erdős területe egy tömbben, a Hargita vonulatában található, szomszédos a csíkszentsimoni, a csíkverebesi közbirtokosságok erdeivel, valamint magánerdőkkel. Az erdész szerint jelenleg még nincsenek elkésve, ha az év közepéig ki tudnák termelni a legproblémásabb kétezer köbméter fát, akkor valamennyire semlegesíthetnék ezeket a gócpontokat. A gond az, hogy a széldöntött fát a bogarak megtámadják, elszaporodnak, és az egészséges fát is kikezdik.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A vidéki szállításnak múltja van, de sem jelene, sem jövője – így vélekedik az egyik fuvarozó cég vezetője. Ő azért nem jelentkezett a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett közbeszerzésre, mert szerinte a kiírt járatok nem lennének fenntarthatók.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.
Háromnapos tudományos és kulturális konferenciát rendeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából születési helyén, a Brassó megyei Apácán szeptember 26–28. között.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán a Victoria-palotában a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel együtt elemezték a helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírását.
szóljon hozzá!