Lőrincz György legújabb regénye a magyarság migrációjáról szól. A szerző maga az itthon maradás mellett döntött
Fotó: Barabás Ákos
Telt házas könyvbemutatót tartottak nagyszombaton a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében. Lapcsaládunk publicistája, Lőrincz György, Gyurka vagy Gyurka bácsi – ki hogyan ismeri – ezúttal nem házigazdaként szerepelt, hanem szerzőként.
2018. április 01., 21:042018. április 01., 21:04
Az esemény azért is rendhagyó volt, mert „ez a nap a nagypénteki megpróbáltatásokat követő reménytelenség és a feltámadásra várakozás szorongással teli ideje, és kimondottan rímel a könyv témájára, hiszen a regény idegenbe szakadt hőse is bizonyosságot, megnyugvást keres új életében, a téma ugyanis az emigráció és a vele járó számos probléma megvilágítása” – mondta köszöntőjében dr. Szakács István Péter író, az est házigazdája. Amint a könyvismertetésből kitudódott, már a Bécs fölött a Hargitát cím, ez a hiányos szerkezetű mondat is a köztes létből fakadó egybelátást sugallja, amint
Álom és ébrenlét, múlt és jelen, vágy és valóság között egyensúlyozva keresi a válaszokat kínzó kérdéseire, a miértek azonban nem csupán egyéni életére, hanem a drámai helyzetbe került magyarság sorsára – halálveszély, megmaradás esélye – is vonatkoznak. Egyén és közösségi lét elválaszthatatlanságát jelzi a regény alcíme is:
Fotó: Barabás Ákos
Csapó András fiktív hős, sorsában azonban hús-vér emberekre, megélt élethelyzetekre ismerhetünk.
Csakhogy élete odakint válik igazán bonyolulttá: a sikeres szökés rövid, önfeledt mámorát, a császárváros pazar látványát a kinti mindennapok során jelentkező kínzó hiányérzet váltja föl, mellyel mintegy feleselve azonban megjelennek azok a múltbeli árnyak is, amelyek miatt a szökés kockázatát vállalta: a magyarellenes megaláztatások, a két sikertelen szökést követő szenvedések, bebörtönzése.
Odakint más magyarok sorsával, a haza darabokra szabdalt részeiből Bécsbe menekült hontalanok életével, tragédiáival is megismerkedik. Élete új értelmet nyer jugoszláviai felesége, gyermekei révén, és amikor
rá is döbben, hogy az itt és az ott immár szétválaszthatatlan lett benne, léte megkettőződött.
Fotó: Barabás Ákos
A regény szerkezetében egymást váltogatják az emlékek és álmok, „művészi hitelét pedig leginkább az adja, hogy nem ad biztos receptet életünk nyugtalanító, önigazolásra váró kérdéseire – ezekre mi magunk kell megtaláljuk a választ, de lehet, hogy nincs is ilyen, talán csak örökös keresés van az örökösen változó világban – zárta a könyvismertetőt Szakács István Péter, ajánlva a könyvet többek között azért is, mert
Ő egészen másképp látja a Hargitát Kápolnásfalu távlatából, mint ahogy én, nála színpompás, évszakról évszakra változó ez a táj, van egy misztikus kisugárzása, ugyanakkor emberi mértéke is. Ajánlom így nézni ezt a hegyet.”
Fotó: Barabás Ákos
Lőrincz György eredetileg álomnovellát tervezett írni, de közben rájött, hogy „miért találnék ki mindent, mikor itt van a Hargita, Kápolnás, Udvarhely, Kolozsvár, és ezeken a helyszíneken kóboroltathatom a hősömet?” Noha a szíve csücske a székely falu és Erdély, ezúttal mégis átlépte a szülőföld határát. Ő maga így vallott erről: „Mikor itthon van az ember, a vágy arra ösztönzi, hogy elmenjen, viszont nem gondolja végig a vágy lehetséges következményeit, és azt, hogy nem virágszirmokkal várják odaát. Ezt az életet akartam bemutatni egy olyas valakinél, aki nem egyetemi kutatóként ment ki, nem kicsalogatták a gimnázium évei alatt mint első tanulót, hogy ne maradjon nekünk senki, aki valamit tehetne ezért a népért.
Ezt a lelkiállapotot próbáltam visszaadni és azokat a nehézségeket, amelyekkel odaát szembesül valaki, hogy kap munkát, hogy alázzák meg lépten-nyomon. Be akartam mutatni Bécset mint Trianon gyermekeinek gyűjtőhelyét, akiknek két vágyuk van: az önmegvalósítás idegenben, és hogy még egyszer láthassák a szülőföldjüket.”
Fotó: Barabás Ákos
Mint mondta, ő gyáva volt a szökéshez, a helyzete is olyan volt, hogy nem tehette szülei egyedüli gyerekeként, de amikor a munkahelyén nap mint nap szembesült a sorozatos kivándorlás tényével, persze, hogy felmerült benne a kérdés: az jár jól, aki elmegy, vagy aki itt marad?
– mondta végül. A könyvbemutatót felolvasások, illetve a közönség soraiból érkező gratulációk és személyes élménybeszámolók tarkították.
Lőrincz György író, szociográfus
Kápolnásfaluban született 1946-ban. A középiskolát Szentkeresztbányán járta ki. Zetelakán és környékén tanított, majd technikus volt a székelyudvarhelyi Élelmiszeripari Gépgyárban. 1990-ben a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség szakirányítója lett, 1995-ben megalapította az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt, melynek azóta is elnöke. Riportjait, elbeszéléseit az Utunk, az Igaz Szó, a Korunk, a Hargita, a Székely Útkereső közölte. Fontosabb művei: Amíg csak él az ember (1980), Bukás (1995), Az elveszített sziget (2001), Pusztulás (2004), Besúgó voltam, szívem (2008), Isten köve (2011), A szív hangjai (2012). A Székelyföld nívódíj, a Magyar Írószövetség elismerését jelző Szabó Zoltán-díj, az E-MIL és az Irodalmi Jelen közös prózadíja, illetve a Magyar Arany Érdemkereszt tulajdonosa.
Épp 15 éve, hogy felállították a Gyergyóremetéhez tartozó Hegyesbükkben a keresztet, mellé pedig egy oltárként szolgáló asztal is került, amely háborítatlanul állt ott egészen mostanáig, míg valaki kárt tett benne.
Valószínűleg az elmúlt hét évtized legmelegebb márciusi hétvégéje lesz a mostani. A vezető meteorológus előrejelzése szerint az ország minden régiójában 20–22 fok feletti hőmérséklet várható, így igazán szépnek ígérkezik az idei húsvét.
Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.
Négy település önkéntes tűzoltói siettek pénteken délután Gyergyószentmiklósra, ahol egy csarnok tetőszerkezete kapott lángra.
Megkezdte a közterületen elhagyott személygépkocsik elszállítását a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség. Egyelőre négy parkolóhelyet szabadítottak fel.
Hagyományőrzéssel és közösségépítéssel ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az Erdélyi Múzeum Egyesület sepsiszentgyörgyi fiókegyesülete, mely a hét elején tojásíró kalákát, majd a termésből kiállítást szervezett.
Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.
Láncbaleset történt Csíkszeredában a nemrég felújított vasúti felüljárón pénteken délelőtt. A balesetben egy személy sérült meg.
A húsvéti ünnepkör alkalmából Székelyudvarhelyen tartandó szertartások, szentmisék, illetve istentiszteletek rendjét foglaltuk össze nagypéntektől húsvét hétfőig.
Nagyszombaton és húsvét vasárnapján több útszakaszon és időpontokban kell útlezárásra, forgalomkorlátozásra számítani a csíkszeredai templomok környékén – tájékoztat Facebook oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
szóljon hozzá!