
Ványolós István
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ványolós István Albertet, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium nyugalmazott történelem szakos pedagógusát kérdeztük a 2022-es népszámlálás kapcsán.
2022. április 04., 11:122022. április 04., 11:12
– A korábbi népszámlálási adatokat figyelembe véve az erdélyi megyék közül Hargita megye az egyetlen, ahol a magyarok aránya növekedett: 84,7 százalékról 85,1 százalékra. Az összes többi megyében csökkent a magyarok aránya ebben az időszakban. Mi a véleménye, hogy Hargita megye minek köszönheti ezt a fajta unikumát?
– Nem vagyok szakmabeli, a véleményem a laikus ember véleménye. Összetett, sok tényezős indoklást lehet adni. Én csak egy-kettőt említek: a Hargita megyeiek tömbmagyar közösségként magabiztosabbak, életigenlőbbek, nagyobb az iskolai, egyházi nevelés összetartó ereje, ezért az átlagosnál nagyobb a gyerekvállalási kedv és még sorolhatnám. A fiatalok családi, egyházi, iskolai nevelése, indíttatása az életben sokkal hagyománytisztelőbb, mint más vidéken. Valószínű, hogy a katolikus vallás felfogása is közelebb áll a gyerekvállalás magától érthetőségéhez. Az sem kizárt, hogy a nyugati, szabadosabb felfogás még nem gyűrűzött be olyan mértékben a mi kisvárosi, falusi, tanyasi világunkba, mint az anyagi jólétet hajszoló nagyvárosi közegben. No meg az internet világa, a közösségi oldalak sokszor negatív hatása sem volt olyan erőteljes kezdetben. Utoljára hagytam: valószínű, hogy a fiatalok nyugati munkavállalása az elmúlt harminc évben „beérett”, hazajöttek, és „vállalták” az életet.
– Az utóbbi években 20 százalékponttal csökkent a magyarok aránya olyan kis lélekszámú településeken, mint Ábránfalva, Firtosváralja, Székelyszenterzsébet, Csekefalva és Visszafolyó. Mivel magyarázná az említett települések magyar lakosságának csökkenését?
– Kis lélekszámúak, kevés a fiatal, nem képesek önmagukat „reprodukálni”, valószínűleg a belterjes felekezeti hovatartozás sajátosságai is hozzájárulnak az elnéptelenedéshez, no meg a nagyobb települések közelsége. Bővebben kifejtve a közvetkező tényezők játszottak közre a kis települések elnéptelenedéséhez. A nagyvárosok elszippantották a fiatal munkaerőt. A panelházrengeteg személytelenített, a talaj kifutott a lábak alól. A hagyományos értékek elvesztek. Az emberek megtörtek, a társadalmi stresszt nem tudták oldani, alkoholba menekültek. Képtelenek voltak családot alapítani, kisközösségeket létrehozni sem biológiai, sem anyagi szempontból. Magánvélemény, sérteni nem akarok, sem viszályt szítani a magyar egyházak között, de úgy érzem, hogy a református, unitárius egyházak nem mindig tudták együtt tartani a híveket. Természetesen vannak és voltak kevésbé belterjes közösségek is.
– Vett részt aktívan népszámláláson a korábbi tanácsosi évei alatt?
– Tanácsosi pályafutásom alatt nem vettem részt aktívan az egykori népszámlálásokon, de az 1970-es évek népszámlálásán igen. Ifjú pedagógusként is éreztük a nagyközösségi esemény fontosságát. Az által, hogy „megszámláltak”, úgy éreztük, hogy vagyunk, létezünk, egy nemzeti közösség minden attribútumával rendelkezünk. Igyekeztünk minél pontosabbak lenni, közérthetőbbek, a leírtakat ne lehessen megváltoztatni. A néma ellenállás, a lelkiismeretes, sokszor nagyon aprólékos adatgyűjtés önkéntelenül felelősséggel ruházott fel, és úgy érzem, felnőttünk a feladathoz. Az elmúlt harminc év minden számszerűsített igyekezete azon a naiv értelmezésen nyugodott, hogy nem lehet hamisítani az adatokat, okkult célokra felhasználni. Azóta sokat tisztult „látásunk”.
– Az idei népszámlálás etnikai tételei közé tartozik, hogy valóban él-e 30 ezer magyar Székelyudvarhelyen, és 300 ezer fő felett marad-e Hargita megye lakossága? Önnek mi a véleménye?
– Székelyudvarhelyen több mint 30 000-en élnek, ha lehet bízni az adatokban. Az is igaz, hogy nem kevesen nem a városban élnek, dolgoznak, gyarapodnak. Hogy a külföldön élők hazajönnek-e, nem tudom, ezért a lakosságszám növekedése olyan, mint a kutya vacsorája, vagy kap, vagy nem, vagyis vagy-vagy… de én optimista vagyok, és hiszek a továbbélésben. Székely anyavárosunk olyan, mint a kamaszgyerek: egyszerre suta és ígéretes. Sokszor a székely anyaváros múltjából él, végtelenül kispolgári, önmagát kinőni nehezen tudó, „kivagyoksága” nagyon erős, „köldöknéző”. Másrészt szellemileg kialakulóban egy nagyon potens ifjú réteg. Sajnos nem lehet tudni, hányan maradtak itthon, hányan vannak külföldön. A politikai légkör siralmas. A változáskor városunk óriási tekintélypotenciállal indult, ma a nagyobb községek is meghaladtak. Amennyiben egy valóban erős vállalkozói réteg, szakember, kis-, középvezetői réteg fog megtelepedni és élni városunkban, akkor a gyerekvállalás sem lesz probléma.
– Magánemberként hogyan kívánja környezetét arra biztatni, hogy részt vegyenek az idei népszámláláson?
– Úgy érzem, hogy az átlagember szintjén ez túl nagy falat, nehéz minden embercsoportot témába tenni. Nem elég a szabvány közösségi oldal, a hirdetés. Csak években, évtizedekben lehet lemérni a mentális változást, jó vagy rossz irányban. Csak a tudatosan vállalt kisebbségi lét adhat garanciát a tovább élésre. Ami a konkrét intézkedéseket illeti: hiteles kell legyen, meggyőző és minden kommunikációs eszközt felhasználva. A legvégére hagytam: amennyiben a mindennapi székely-magyar létünkben nem köszönnek vissza „pozitív jelek”, csak álságos, képmutató szlogenek, addig csak kiábrándultság, a magyar létünknek nem vállalása, önző életmód, elvándorlás lesz az eredmény.
(X – fizetett hirdetés)
A kemény tél és a jelentős mennyiségű csúszásgátló anyag alaposan próbára tette Székelyudvarhely útjait. Míg a kövezett utcákban az esővíz vájt magának mély medreket, az aszfaltozott felületeken a fagy és az olvadás váltakozása okozott jelentős károkat.
Átlátható, következetes és diszkriminációmentes eljárást kér a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a román hatóságoktól március 10-i marosvásárhelyi felvonulásával kapcsolatban, amelyet a székely szabadság napja alkalmából tartanak meg.
Tulcea megye északi részének lakói szerdán 18 óra 15 perc körül Ro-Alert riasztást kaptak az orosz-ukrán háborúval összefüggésben.
A Declic Közösség szerdán több mint 62 ezer aláírást tartalmazó petíciót nyújtott be az egészségügyi minisztériumhoz, amelyben az elektronikus cigaretták használatának betiltását sürgetik valamennyi zárt légterű nyilvános helyeken.
A mezőgazdasági minisztérium törvénytervezetet dolgoz ki valamennyi agrár-élelmiszeripari termék kereskedelmi árrésének automatikus korlátozásáról arra az esetre, ha az infláció meghaladja az 5-6 százalékot – jelentette be az agrárminiszter.
A polgármesterek és a megyei tanácselnökök kétfordulós megválasztását bevezető törvénytervezetet iktatott szerdán a parlamentben a Románok Egyesüléséért Szövetsége (AUR).
Miközben a körülményekre és a fogadtatásra panaszkodtak, azt azért fontosnak tartották megjegyezni az AFC Hermannstadt egyik szurkolótáborának tagjai, hogy a csíkszeredai drukkerek annak az országnak a nevét skandálták, akiknek „lakói Mongóliából jöttek”.
A mezőgazdasági minisztérium jogszabálymódosításra készül annak érdekében, hogy az EU-ból Romániába érkező fagyasztott sertéshúst ne lehessen friss húsként feltüntetve értékesíteni – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A közigazgatási reformról szóló sürgősségi rendelet hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben – jelentette be szerdán a Facebook-oldalán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Több mint 50 alkalommal riasztották a Hargita megyei hivatásos tűzoltókat február 20–24. között. A bevetések főként elsősegélynyújtási feladatokat jelentettek.
szóljon hozzá!