„Csak a tudatosan vállalt kisebbségi lét adhat garanciát a tovább élésre” Pr-cikk

Ványolós István •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Ványolós István

Fotó: Erdély Bálint Előd

Ványolós István Albertet, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium nyugalmazott történelem szakos pedagógusát kérdeztük a 2022-es népszámlálás kapcsán.

Székelyhon

2022. április 04., 11:122022. április 04., 11:12

– A korábbi népszámlálási adatokat figyelembe véve az erdélyi megyék közül Hargita megye az egyetlen, ahol a magyarok aránya növekedett: 84,7 százalékról 85,1 százalékra. Az összes többi megyében csökkent a magyarok aránya ebben az időszakban. Mi a véleménye, hogy Hargita megye minek köszönheti ezt a fajta unikumát?  

– Nem vagyok szakmabeli, a véleményem a laikus ember véleménye. Összetett, sok tényezős indoklást lehet adni. Én csak egy-kettőt említek: a Hargita megyeiek tömbmagyar közösségként magabiztosabbak, életigenlőbbek, nagyobb az iskolai, egyházi nevelés összetartó ereje, ezért az átlagosnál nagyobb a gyerekvállalási kedv és még sorolhatnám. A fiatalok családi, egyházi, iskolai nevelése, indíttatása az életben sokkal hagyománytisztelőbb, mint más vidéken. Valószínű, hogy a katolikus vallás felfogása is közelebb áll a gyerekvállalás magától érthetőségéhez. Az sem kizárt, hogy a nyugati, szabadosabb felfogás még nem gyűrűzött be olyan mértékben a mi kisvárosi, falusi, tanyasi világunkba, mint az anyagi jólétet hajszoló nagyvárosi közegben. No meg az internet világa, a közösségi oldalak sokszor negatív hatása sem volt olyan erőteljes kezdetben. Utoljára hagytam: valószínű, hogy a fiatalok nyugati munkavállalása az elmúlt harminc évben „beérett”, hazajöttek, és „vállalták” az életet.

– Az utóbbi években 20 százalékponttal csökkent a magyarok aránya olyan kis lélekszámú településeken, mint Ábránfalva, Firtosváralja, Székelyszenterzsébet, Csekefalva és Visszafolyó. Mivel magyarázná az említett települések magyar lakosságának csökkenését?

– Kis lélekszámúak, kevés a fiatal, nem képesek önmagukat „reprodukálni”, valószínűleg a belterjes felekezeti hovatartozás sajátosságai is hozzájárulnak az elnéptelenedéshez, no meg a nagyobb települések közelsége. Bővebben kifejtve a közvetkező tényezők játszottak közre a kis települések elnéptelenedéséhez. A nagyvárosok elszippantották a fiatal munkaerőt. A panelházrengeteg személytelenített, a talaj kifutott a lábak alól. A hagyományos értékek elvesztek. Az emberek megtörtek, a társadalmi stresszt nem tudták oldani, alkoholba menekültek. Képtelenek voltak családot alapítani, kisközösségeket létrehozni sem biológiai, sem anyagi szempontból. Magánvélemény, sérteni nem akarok, sem viszályt szítani a magyar egyházak között, de úgy érzem, hogy a református, unitárius egyházak nem mindig tudták együtt tartani a híveket. Természetesen vannak és voltak kevésbé belterjes közösségek is.

– Vett részt aktívan népszámláláson a korábbi tanácsosi évei alatt?

– Tanácsosi pályafutásom alatt nem vettem részt aktívan az egykori népszámlálásokon, de az 1970-es évek népszámlálásán igen. Ifjú pedagógusként is éreztük a nagyközösségi esemény fontosságát. Az által, hogy „megszámláltak”, úgy éreztük, hogy vagyunk, létezünk, egy nemzeti közösség minden attribútumával rendelkezünk. Igyekeztünk minél pontosabbak lenni, közérthetőbbek, a leírtakat ne lehessen megváltoztatni. A néma ellenállás, a lelkiismeretes, sokszor nagyon aprólékos adatgyűjtés önkéntelenül felelősséggel ruházott fel, és úgy érzem, felnőttünk a feladathoz. Az elmúlt harminc év minden számszerűsített igyekezete azon a naiv értelmezésen nyugodott, hogy nem lehet hamisítani az adatokat, okkult célokra felhasználni. Azóta sokat tisztult „látásunk”.

– Az idei népszámlálás etnikai tételei közé tartozik, hogy valóban él-e 30 ezer magyar Székelyudvarhelyen, és 300 ezer fő felett marad-e Hargita megye lakossága? Önnek mi a véleménye?

– Székelyudvarhelyen több mint 30 000-en élnek, ha lehet bízni az adatokban. Az is igaz, hogy nem kevesen nem a városban élnek, dolgoznak, gyarapodnak. Hogy a külföldön élők hazajönnek-e, nem tudom, ezért a lakosságszám növekedése olyan, mint a kutya vacsorája, vagy kap, vagy nem, vagyis vagy-vagy… de én optimista vagyok, és hiszek a továbbélésben. Székely anyavárosunk olyan, mint a kamaszgyerek: egyszerre suta és ígéretes. Sokszor a székely anyaváros múltjából él, végtelenül kispolgári, önmagát kinőni nehezen tudó, „kivagyoksága” nagyon erős, „köldöknéző”. Másrészt szellemileg kialakulóban egy nagyon potens ifjú réteg. Sajnos nem lehet tudni, hányan maradtak itthon, hányan vannak külföldön. A politikai légkör siralmas. A változáskor városunk óriási tekintélypotenciállal indult, ma a nagyobb községek is meghaladtak. Amennyiben egy valóban erős vállalkozói réteg, szakember, kis-, középvezetői réteg fog megtelepedni és élni városunkban, akkor a gyerekvállalás sem lesz probléma.

– Magánemberként hogyan kívánja környezetét arra biztatni, hogy részt vegyenek az idei népszámláláson?

– Úgy érzem, hogy az átlagember szintjén ez túl nagy falat, nehéz minden embercsoportot témába tenni. Nem elég a szabvány közösségi oldal, a hirdetés. Csak években, évtizedekben lehet lemérni a mentális változást, jó vagy rossz irányban. Csak a tudatosan vállalt kisebbségi lét adhat garanciát a tovább élésre. Ami a konkrét intézkedéseket illeti: hiteles kell legyen, meggyőző és minden kommunikációs eszközt felhasználva. A legvégére hagytam: amennyiben a mindennapi székely-magyar létünkben nem köszönnek vissza „pozitív jelek”, csak álságos, képmutató szlogenek, addig csak kiábrándultság, a magyar létünknek nem vállalása, önző életmód, elvándorlás lesz az eredmény.

(X – fizetett hirdetés)

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 19., kedd

Már nem penészes falak közt tárolják a liszteszsákokat – javuló élelmiszer-biztonság

Tíz éve még gyakori probléma volt, hogy penészes falak közt, rossz raklapokon tárolták az alapanyagokat, de ma ez már nem jellemző – a szakhatóság vezetője szerint folyamatosan javulnak a körülmények a Hargita megyei élelmiszeripari egységekben.

Már nem penészes falak közt tárolják a liszteszsákokat – javuló élelmiszer-biztonság
Hirdetés
2026. május 19., kedd

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól

Összesítette a pénzügyminisztérium az Országos Adóhatóság (ANAF) szolgáltatásaival és a Privát Virtuális Tér (SPV – Spațiu Privat Virtual) elnevezésű platformmal kapcsolatban az adófizetők részéről beérkezett visszajelzéseket.

Elmondták a véleményüket az emberek az adóhatóság szolgáltatásairól
2026. május 19., kedd

Ügyvivő külügyminiszter: a NATO keleti szárnyán, köztük Romániában történik a legtöbb drónincidens

A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ügyvivő külügyminiszter.

Ügyvivő külügyminiszter: a NATO keleti szárnyán, köztük Romániában történik a legtöbb drónincidens
2026. május 19., kedd

Szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklós több utcájában

Meghibásodás történt az ivóvízhálózaton, a javítási munkálatok ideje alatt szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán Gyergyószentmiklós több utcájában 8-16 óra között.

Szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás Gyergyószentmiklós több utcájában
Hirdetés
2026. május 19., kedd

Börtön is járhat a jövőben az egészségügyben dolgozók megfélelmlítéséért vagy a velük szembeni agresszióért

Kedvezően véleményezte kedden a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót.

Börtön is járhat a jövőben az egészségügyben dolgozók megfélelmlítéséért vagy a velük szembeni agresszióért
2026. május 19., kedd

Elhunyt Scherer Péter színművész

64 éves korában elhunyt Scherer Péter, az egyik legismertebb magyar színművész – adta hírül Facebook-oldalán az általa is alapított Nézőművészeti Kft. színtársulat.

Elhunyt Scherer Péter színművész
Elhunyt Scherer Péter színművész
2026. május 19., kedd

Elhunyt Scherer Péter színművész

2026. május 19., kedd

Román vadászgép lőtt le egy ukrán drónt Észtország felett

Egy légtérvédelmi járőrszolgálatot teljesítő román F-16-os vadászgép lelőtt kedden Észtország fölött egy feltételezések szerint Ukrajnából érkezett drónt – számolt be a Reuters jelentése nyomán az Agerpres.

Román vadászgép lőtt le egy ukrán drónt Észtország felett
Hirdetés
2026. május 19., kedd

Ők viszik idén a labarumot és a bazilikajelvényt a csíksomlyói nyeregbe

A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium öt éltanuló és közösségi életben is aktív végzőse hordozhatja a búcsús jelképeket az idei pünkösdi búcsún a hagyományoknak megfelelően.

Ők viszik idén a labarumot és a bazilikajelvényt a csíksomlyói nyeregbe
2026. május 19., kedd

A legszebb hímzett asztalkendőket keresik

A Kárpát-medence egész területéről és a diaszpórából is várják az alkotásokat a második alkalommal meghirdetett hímzett ünnepi asztalkendők pályázatára.

A legszebb hímzett asztalkendőket keresik
2026. május 19., kedd

Ekkor mondhatunk búcsút a kétszámjegyű inflációnak a jegybank szerint

A Román Nemzeti Bank (BNR) 3,9 százalékról 5,5 százalékra rontotta a 2026 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig 2,9 százalékos inflációval számol – jelentette be kedden Mugur Isărescu.

Ekkor mondhatunk búcsút a kétszámjegyű inflációnak a jegybank szerint
Hirdetés