
Ványolós István
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ványolós István Albertet, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium nyugalmazott történelem szakos pedagógusát kérdeztük a 2022-es népszámlálás kapcsán.
2022. április 04., 11:122022. április 04., 11:12
– A korábbi népszámlálási adatokat figyelembe véve az erdélyi megyék közül Hargita megye az egyetlen, ahol a magyarok aránya növekedett: 84,7 százalékról 85,1 százalékra. Az összes többi megyében csökkent a magyarok aránya ebben az időszakban. Mi a véleménye, hogy Hargita megye minek köszönheti ezt a fajta unikumát?
– Nem vagyok szakmabeli, a véleményem a laikus ember véleménye. Összetett, sok tényezős indoklást lehet adni. Én csak egy-kettőt említek: a Hargita megyeiek tömbmagyar közösségként magabiztosabbak, életigenlőbbek, nagyobb az iskolai, egyházi nevelés összetartó ereje, ezért az átlagosnál nagyobb a gyerekvállalási kedv és még sorolhatnám. A fiatalok családi, egyházi, iskolai nevelése, indíttatása az életben sokkal hagyománytisztelőbb, mint más vidéken. Valószínű, hogy a katolikus vallás felfogása is közelebb áll a gyerekvállalás magától érthetőségéhez. Az sem kizárt, hogy a nyugati, szabadosabb felfogás még nem gyűrűzött be olyan mértékben a mi kisvárosi, falusi, tanyasi világunkba, mint az anyagi jólétet hajszoló nagyvárosi közegben. No meg az internet világa, a közösségi oldalak sokszor negatív hatása sem volt olyan erőteljes kezdetben. Utoljára hagytam: valószínű, hogy a fiatalok nyugati munkavállalása az elmúlt harminc évben „beérett”, hazajöttek, és „vállalták” az életet.
– Az utóbbi években 20 százalékponttal csökkent a magyarok aránya olyan kis lélekszámú településeken, mint Ábránfalva, Firtosváralja, Székelyszenterzsébet, Csekefalva és Visszafolyó. Mivel magyarázná az említett települések magyar lakosságának csökkenését?
– Kis lélekszámúak, kevés a fiatal, nem képesek önmagukat „reprodukálni”, valószínűleg a belterjes felekezeti hovatartozás sajátosságai is hozzájárulnak az elnéptelenedéshez, no meg a nagyobb települések közelsége. Bővebben kifejtve a közvetkező tényezők játszottak közre a kis települések elnéptelenedéséhez. A nagyvárosok elszippantották a fiatal munkaerőt. A panelházrengeteg személytelenített, a talaj kifutott a lábak alól. A hagyományos értékek elvesztek. Az emberek megtörtek, a társadalmi stresszt nem tudták oldani, alkoholba menekültek. Képtelenek voltak családot alapítani, kisközösségeket létrehozni sem biológiai, sem anyagi szempontból. Magánvélemény, sérteni nem akarok, sem viszályt szítani a magyar egyházak között, de úgy érzem, hogy a református, unitárius egyházak nem mindig tudták együtt tartani a híveket. Természetesen vannak és voltak kevésbé belterjes közösségek is.
– Vett részt aktívan népszámláláson a korábbi tanácsosi évei alatt?
– Tanácsosi pályafutásom alatt nem vettem részt aktívan az egykori népszámlálásokon, de az 1970-es évek népszámlálásán igen. Ifjú pedagógusként is éreztük a nagyközösségi esemény fontosságát. Az által, hogy „megszámláltak”, úgy éreztük, hogy vagyunk, létezünk, egy nemzeti közösség minden attribútumával rendelkezünk. Igyekeztünk minél pontosabbak lenni, közérthetőbbek, a leírtakat ne lehessen megváltoztatni. A néma ellenállás, a lelkiismeretes, sokszor nagyon aprólékos adatgyűjtés önkéntelenül felelősséggel ruházott fel, és úgy érzem, felnőttünk a feladathoz. Az elmúlt harminc év minden számszerűsített igyekezete azon a naiv értelmezésen nyugodott, hogy nem lehet hamisítani az adatokat, okkult célokra felhasználni. Azóta sokat tisztult „látásunk”.
– Az idei népszámlálás etnikai tételei közé tartozik, hogy valóban él-e 30 ezer magyar Székelyudvarhelyen, és 300 ezer fő felett marad-e Hargita megye lakossága? Önnek mi a véleménye?
– Székelyudvarhelyen több mint 30 000-en élnek, ha lehet bízni az adatokban. Az is igaz, hogy nem kevesen nem a városban élnek, dolgoznak, gyarapodnak. Hogy a külföldön élők hazajönnek-e, nem tudom, ezért a lakosságszám növekedése olyan, mint a kutya vacsorája, vagy kap, vagy nem, vagyis vagy-vagy… de én optimista vagyok, és hiszek a továbbélésben. Székely anyavárosunk olyan, mint a kamaszgyerek: egyszerre suta és ígéretes. Sokszor a székely anyaváros múltjából él, végtelenül kispolgári, önmagát kinőni nehezen tudó, „kivagyoksága” nagyon erős, „köldöknéző”. Másrészt szellemileg kialakulóban egy nagyon potens ifjú réteg. Sajnos nem lehet tudni, hányan maradtak itthon, hányan vannak külföldön. A politikai légkör siralmas. A változáskor városunk óriási tekintélypotenciállal indult, ma a nagyobb községek is meghaladtak. Amennyiben egy valóban erős vállalkozói réteg, szakember, kis-, középvezetői réteg fog megtelepedni és élni városunkban, akkor a gyerekvállalás sem lesz probléma.
– Magánemberként hogyan kívánja környezetét arra biztatni, hogy részt vegyenek az idei népszámláláson?
– Úgy érzem, hogy az átlagember szintjén ez túl nagy falat, nehéz minden embercsoportot témába tenni. Nem elég a szabvány közösségi oldal, a hirdetés. Csak években, évtizedekben lehet lemérni a mentális változást, jó vagy rossz irányban. Csak a tudatosan vállalt kisebbségi lét adhat garanciát a tovább élésre. Ami a konkrét intézkedéseket illeti: hiteles kell legyen, meggyőző és minden kommunikációs eszközt felhasználva. A legvégére hagytam: amennyiben a mindennapi székely-magyar létünkben nem köszönnek vissza „pozitív jelek”, csak álságos, képmutató szlogenek, addig csak kiábrándultság, a magyar létünknek nem vállalása, önző életmód, elvándorlás lesz az eredmény.
(X – fizetett hirdetés)
A várban található korcsolyapálya megnyitotta kapuit, és szeretettel várja a kicsiket és nagyokat egyaránt, hogy együtt élvezhessék a korcsolyázás örömét és az ünnepi hangulatot!
Jelentős időjárás-változást jeleznek előre a meteorológusok vasárnaptól: előbb az ország északi, északnyugati, majd a középső részén fog nagyot csökkenni a hőmérséklet.
Országszerte károkat okozott az éjszakai szélvihar: huszonnégy megye nyolcvanegy településén riasztották a tűzoltókat, miután fákat és villanyoszlopokat döntött ki az erős szél, épületeket rongált meg.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben kijelentette, Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez.
Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.
2027 végén megszűnik a Romániában is elérhető SkyShowtime streamingplatform. A több mint húsz országban működő szolgáltatás bezárásáról szerdán tájékoztatták az alkalmazottakat – számolt be a The Hollywood Reporter.
Kidőlt fák miatt teljesen lezárták a Parajd és Gyergyószentmiklós közötti 13B jelzésű országutat, a viharos szél több Hargita megyei útszakaszon is gondokat okoz. A Bucsinon délelőtt tíz óráig próbálják felszabadítani az utat.
Befejeződtek a temesvári Traian Vuia Nemzetközi Repülőtér kifutópályájának felújítási munkálatai, így november 22-én, vasárnap 19 órától újraindulhat a légi forgalom.
Nemzetközi elismerésben részesült Hargita megye: a BBC Travel a világ húsz legérdekesebb, 2027-ben felkeresésre érdemes úti célja közé választotta a térséget.
A közelgő szélvihar miatt figyelmezteti a lakosságot a katasztrófavédelem. Ma estétől erős széllökések várhatók, hajnalra pedig több megyében piros riasztás léphet érvénybe. A hatóságok a veszélyek megelőzésére adtak tanácsokat.
szóljon hozzá!