
Ványolós István
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ványolós István Albertet, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium nyugalmazott történelem szakos pedagógusát kérdeztük a 2022-es népszámlálás kapcsán.
2022. április 04., 11:122022. április 04., 11:12
– A korábbi népszámlálási adatokat figyelembe véve az erdélyi megyék közül Hargita megye az egyetlen, ahol a magyarok aránya növekedett: 84,7 százalékról 85,1 százalékra. Az összes többi megyében csökkent a magyarok aránya ebben az időszakban. Mi a véleménye, hogy Hargita megye minek köszönheti ezt a fajta unikumát?
– Nem vagyok szakmabeli, a véleményem a laikus ember véleménye. Összetett, sok tényezős indoklást lehet adni. Én csak egy-kettőt említek: a Hargita megyeiek tömbmagyar közösségként magabiztosabbak, életigenlőbbek, nagyobb az iskolai, egyházi nevelés összetartó ereje, ezért az átlagosnál nagyobb a gyerekvállalási kedv és még sorolhatnám. A fiatalok családi, egyházi, iskolai nevelése, indíttatása az életben sokkal hagyománytisztelőbb, mint más vidéken. Valószínű, hogy a katolikus vallás felfogása is közelebb áll a gyerekvállalás magától érthetőségéhez. Az sem kizárt, hogy a nyugati, szabadosabb felfogás még nem gyűrűzött be olyan mértékben a mi kisvárosi, falusi, tanyasi világunkba, mint az anyagi jólétet hajszoló nagyvárosi közegben. No meg az internet világa, a közösségi oldalak sokszor negatív hatása sem volt olyan erőteljes kezdetben. Utoljára hagytam: valószínű, hogy a fiatalok nyugati munkavállalása az elmúlt harminc évben „beérett”, hazajöttek, és „vállalták” az életet.
– Az utóbbi években 20 százalékponttal csökkent a magyarok aránya olyan kis lélekszámú településeken, mint Ábránfalva, Firtosváralja, Székelyszenterzsébet, Csekefalva és Visszafolyó. Mivel magyarázná az említett települések magyar lakosságának csökkenését?
– Kis lélekszámúak, kevés a fiatal, nem képesek önmagukat „reprodukálni”, valószínűleg a belterjes felekezeti hovatartozás sajátosságai is hozzájárulnak az elnéptelenedéshez, no meg a nagyobb települések közelsége. Bővebben kifejtve a közvetkező tényezők játszottak közre a kis települések elnéptelenedéséhez. A nagyvárosok elszippantották a fiatal munkaerőt. A panelházrengeteg személytelenített, a talaj kifutott a lábak alól. A hagyományos értékek elvesztek. Az emberek megtörtek, a társadalmi stresszt nem tudták oldani, alkoholba menekültek. Képtelenek voltak családot alapítani, kisközösségeket létrehozni sem biológiai, sem anyagi szempontból. Magánvélemény, sérteni nem akarok, sem viszályt szítani a magyar egyházak között, de úgy érzem, hogy a református, unitárius egyházak nem mindig tudták együtt tartani a híveket. Természetesen vannak és voltak kevésbé belterjes közösségek is.
– Vett részt aktívan népszámláláson a korábbi tanácsosi évei alatt?
– Tanácsosi pályafutásom alatt nem vettem részt aktívan az egykori népszámlálásokon, de az 1970-es évek népszámlálásán igen. Ifjú pedagógusként is éreztük a nagyközösségi esemény fontosságát. Az által, hogy „megszámláltak”, úgy éreztük, hogy vagyunk, létezünk, egy nemzeti közösség minden attribútumával rendelkezünk. Igyekeztünk minél pontosabbak lenni, közérthetőbbek, a leírtakat ne lehessen megváltoztatni. A néma ellenállás, a lelkiismeretes, sokszor nagyon aprólékos adatgyűjtés önkéntelenül felelősséggel ruházott fel, és úgy érzem, felnőttünk a feladathoz. Az elmúlt harminc év minden számszerűsített igyekezete azon a naiv értelmezésen nyugodott, hogy nem lehet hamisítani az adatokat, okkult célokra felhasználni. Azóta sokat tisztult „látásunk”.
– Az idei népszámlálás etnikai tételei közé tartozik, hogy valóban él-e 30 ezer magyar Székelyudvarhelyen, és 300 ezer fő felett marad-e Hargita megye lakossága? Önnek mi a véleménye?
– Székelyudvarhelyen több mint 30 000-en élnek, ha lehet bízni az adatokban. Az is igaz, hogy nem kevesen nem a városban élnek, dolgoznak, gyarapodnak. Hogy a külföldön élők hazajönnek-e, nem tudom, ezért a lakosságszám növekedése olyan, mint a kutya vacsorája, vagy kap, vagy nem, vagyis vagy-vagy… de én optimista vagyok, és hiszek a továbbélésben. Székely anyavárosunk olyan, mint a kamaszgyerek: egyszerre suta és ígéretes. Sokszor a székely anyaváros múltjából él, végtelenül kispolgári, önmagát kinőni nehezen tudó, „kivagyoksága” nagyon erős, „köldöknéző”. Másrészt szellemileg kialakulóban egy nagyon potens ifjú réteg. Sajnos nem lehet tudni, hányan maradtak itthon, hányan vannak külföldön. A politikai légkör siralmas. A változáskor városunk óriási tekintélypotenciállal indult, ma a nagyobb községek is meghaladtak. Amennyiben egy valóban erős vállalkozói réteg, szakember, kis-, középvezetői réteg fog megtelepedni és élni városunkban, akkor a gyerekvállalás sem lesz probléma.
– Magánemberként hogyan kívánja környezetét arra biztatni, hogy részt vegyenek az idei népszámláláson?
– Úgy érzem, hogy az átlagember szintjén ez túl nagy falat, nehéz minden embercsoportot témába tenni. Nem elég a szabvány közösségi oldal, a hirdetés. Csak években, évtizedekben lehet lemérni a mentális változást, jó vagy rossz irányban. Csak a tudatosan vállalt kisebbségi lét adhat garanciát a tovább élésre. Ami a konkrét intézkedéseket illeti: hiteles kell legyen, meggyőző és minden kommunikációs eszközt felhasználva. A legvégére hagytam: amennyiben a mindennapi székely-magyar létünkben nem köszönnek vissza „pozitív jelek”, csak álságos, képmutató szlogenek, addig csak kiábrándultság, a magyar létünknek nem vállalása, önző életmód, elvándorlás lesz az eredmény.
(X – fizetett hirdetés)
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Nagyszabású ellenőrzést tartott vasárnap délután a 15-ös országúton a Hargita megyei rendőrség. Huszonkét sofőrnél végeztek alkohol- és drogtesztet, de az autók műszaki állapotát is ellenőrizték.
A természetes légkondicionálás fontosságára hívják fel a figyelmet kertészeti szakemberek, hangsúlyozva, hogy a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot.
Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.
Az írásbeli vizsgákkal folytatódik hétfőn az érettségi. Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint hétfőn román nyelvből és irodalomból mérik fel a tanulók tudását.
A harmadfokú hőségriasztás következtében az év eddigi legforróbb napján vagyunk túl. Bár a délutáni órákban úgy tűnt, hogy viharok váltják a kánikulát, ez végül nem következett be.
Lakóháznál keletkezett tűz vasárnap este Sóvárad főutcáján, ahol javak váltak a lángok martalékává, ugyanakkor az épület tulajdonosa enyhébb füstmérgezést szenvedett – közli a Maros megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!