Demeter Szilárd
2018. január 13., 13:192018. január 13., 13:19
Hétmillió adóforintból dokumentumfilm készül egy erdélyi magyar újságíróról. Mielőtt még felcsillanna a szemünk, hogy valóban, Csép Sándor, az erdélyi magyar újságírás kiemelkedő alakjának életműve és emléke előtt szép gesztus egy filmmel tisztelegni, le kell hűtenünk a kedélyeket: a film Parászka Borókáról szól.
Furcsa egy diktatúra épül Magyarországon: közpénzből finanszíroznak egy olyan újságíróról készülő dokumentumfilmet, aki ellenzékibb a magyarországi ellenzéknél is. Talán még emlékszünk nagy vihart kavart Facebook-posztjára: „A romániai magyar kisebbségi közösség tagjaként kijelentem, hogy nem lépem át Magyarország határát mindaddig, amíg azt az Európai Unión belül határfallal barikádozzák el. Elítélem a magyar kormány menekültellenes politikáját, amely egyszersmind kisebbségellenes politika is. Szeretném kifejezni mély szolidaritásomat mindazokkal, akik most Magyarország határainál szenvednek.”
Arra nézvést nincs információnk, hogy az elmúlt két évben terrortámadásban meghalt ártatlan európaiakkal, megerőszakolt nőkkel szolidaritást vállalt volna. Ennyire látványosan és hangosan biztosan nem.
Legutóbb az ellenzéki sajtóban támadta meg a magyar kormány Erdélybe juttatott évvégi támogatásait. Érdemes elidőzni egy keveset a cikkénél (és az azt körítő blogbejegyzéseinél), mert elég sok minden kiderül Parászka Borókáról. A magam részéről ezzel szeretnék hozzájárulni a dokumentumfilm teljességéhez.
{A}
Parászka Boróka szabadságharcos típus, tiszta szívvel küzd az átláthatóságért és a független médiáért. Ez azért érdekes, mert
mind A Hét című nagy múltú lapot, mind az Erdélyi Riport hetilapot az RMDSZ finanszírozta, mégpedig pártpolitikai alapon. Parászka Borókát a politikum jelenleg a Marosvásárhelyi Rádióba ejtőernyőzte be. Igencsak furcsa körülmények között. A Krónika írta meg 2015-ben, hogy „a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének 18 főállású tagja közül tizenöten 2013 augusztusában beadványban fordultak a területi stúdió vezetőségéhez, amelyben súlyos szakmai vétségekkel, minősíthetetlen magaviselettel vádolják kollégájukat, és javasolják külsős munkaviszonya megszüntetését”. Erre válaszként
Parászka Boróka azóta a politika kitartottjaként a közszolgálati rádióban adólejekből kapja az átlag erdélyi magyar újságíróénál jóval nagyobb fizetést. Mindemellett a független sajtóért vívott szabadságharc nevében az ugyancsak magyar és román közpénzekből összerakott és fenntartott, RMDSZ-es Erdély TV-nél vezet műsort.
Parászka Boróka sógorság-komaság viszonyrendszerben tálalja a Főtér.ro portált fenntartó Erdélyi Médiatér Egyesület által kapott 1,45 milliárd forintos támogatást. Parászka Boróka nem akar látni a szemétől. Az erdélyi magyar sajtóban nem ritka, hogy rokonok dolgoznak ugyanazon médiumnál. Elég sok házaspárról tudunk, sőt, ha jól emlékszem, Parászka Boróka A Hét felelős szerkesztőjeként a laphoz vette szerkesztőnek élettársát. Eddig senkiben fel sem merült, hogy nem szakmai alapon kerülnének egy szerkesztőségbe a rokonok, házastársak, Parászka Boróka élettársa például jó munkát végzett. Parászka Boróka ma már minden bizonnyal kirúgná a férjét egy általa vezetett szerkesztőségből csak azért, mert őt vette el feleségül – függetlenül a férj szakmai kvalitásaitól.
Parászka Boróka félti a Fidesztől az erdélyi magyarságot, szerinte a magyar kormány lábon felvásárol minket, kiszámolta kilóra, hogy mennyit ér egy erdélyi magyar a magyar kormánynak. Valamilyen támogatásokat összeadott, ezt elosztotta a lélekszámmal, és kijött neki egy összeg per kiló. A nézőpont és a logika tőle nem meglepő, talán emlékszünk még arra, amikor a székelyeket „nyomorult állatoknak” nevezte.
Parászka Borókának nem tetszik a magyar nemzetpolitika. Ez valahol érthető is. Parászka Boróka nem is olyan régen
Azokra, akik ma már a hivatalos álláspont szerint is ellopták az 1989-es forradalmat, és a kommunista párt másod-harmadvonalából a kezükbe kaparintották a hatalmat. Jó, tegyük fel, hogy Parászka Borókát nem zavarja a kommunista diktatúra öröksége, a múltat végképp eltörölte. De azt is elfelejtette, hogy ugyanezek a komcsik voltak azok, akik immár a szabad Romániában a demokráciát követelő bukarestieket bányászokkal verették szét.
Parászka Boróka azokat tartotta hatalomban, akik Marosvásárhelyen pogromot szerveztek annak érdekében, hogy újraélesszék a Szekuritátét. Ráment Sütő András fél szeme.
Parászka Borókának jelenleg nagyon hálás lehet az akkor újjáélesztett román titkosszolgálat. Sejtésem szerint az is.
Kozán István
A csíkszeredai kórház egyik főorvosának nyilvános internetes meglincselése rávilágított arra, hogy milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt magában a közösségi médián végigfutó ügyek egyoldalú tálalása.
Kozán István
Teljes zavart okozott bennünk Borboly Csaba leköszönő tanácselnök leépítésekkel kapcsolatos kérdéseinkre adott válasza. Nem tudtuk eldönteni, hogy az általa felpumpált intézményről, vagy általában a romániai közintézményekről mondja-e el a véleményét.
Kocsis Károly
A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.
Szüszer Róbert
Miért nincs tej és kifli a Hargita megyei iskolákban? Mert kormány, mert kiírás, mert tavalyi program, APIA és elszámolás, mert na. Mi nem világos?
Kozán István
Hiába adta el bombasztikus sikerként Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata a megyei önkormányzat 2024-es büdzséjét, nagy a gyanúnk, hogy a múlt héten elfogadott költségvetés fogja a legnagyobb fejfájást okozni Hargita megyének.
Kozán István
Jottányit sem csorbult volna Csíkszereda jelenlegi városvezetésének érdeme attól, ha Korodi Attila polgármester megemlíti elődjének, Ráduly Róbert Kálmánnak a nevét a hídavatón.
Kozán István
Csak idő kérdése, hogy mikor következik be egy katasztrofális közlekedési baleset a „tarzani” gyorshajtók miatt. Lengyel rendszámú autókkal közlekedőkről van szó, akik lakott területen évek óta olyan tempóban róják a kilométereket, aminek sosem jó a vége.
13 hozzászólás