Az újrakezdés költségvetései

Az abszolút értékeket tartalmazó táblázatból már pár érdekes információ kiolvasható. Egyrészt a négyszer akkora lakosságú Marosvásárhely költségvetési bevétele alig két és félszerese a csíkszeredainak. Másrészt a feleakkora lakosságú Gyergyószentmiklós költségvetési bevételei meghaladják a Székelyudvarhelyét. Érdekes részlet az is, hogy Csíkszeredában közel kétszer annyi jövedelemadó-visszaosztás folyik be, mint Székelyudvarhelyre, míg a helyi adók és illetékek esetében szinte ugyanannyit tervezett be a két város.

Kormányzati támogatás és EU-s projektek esetében

Székelyudvarhely és Kézdivásárhely tervezett a legkevesebbet, ami meg is látszik a költségvetési főösszegén a két városnak. A bevételi oldal esetében két mutatószámot emeltünk ki, egyrészt az egy lakosra jutó bevételeket, másrészt pedig az idegen források részarányát a bevételeken belül.

Az egy lakosra jutó bevételeknél Gyergyószentmiklós vezeti a sort, amelynek oka a bevételeket tartalmazó táblázatban is fellelhető nagymértékű kormányzati támogatásoknak és EU-s projekteknek köszönhető. A legkevesebb egy lakosra jutó bevétellel Székelyudvarhely rendelkezik, amely bevétel kevesebb mint fele a gyergyószentmiklósinak, amelynek oka a külső finanszírozások elmaradásában keresendő.

A második mutatószám a külső források részaránya a helyi költségvetésben. Ez a részarány két dolog miatt is fontos: egyrészt ha magas a külső források részaránya, az azt jelenti, hogy az önkormányzat nem a helyi lakossággal fizetteti meg a város fejlesztését, másrészt amely város nem képes külső forrásokat bevonni, az nem tud nagy volumenű fejlesztéseket megvalósítani. Ennek oka, hogy az igazán nagy fejlesztési projekteket nem lehet helyi bevételekből megvalósítani, mivel azok épp hogy elégségesek a kötelező feladatok ellátásához.

A külső források részaránya Gyergyószentmiklóson a legnagyobb (közel háromnegyede a bevételeknek), ami az elmúlt években összeállított és leszerződőt kormányzati és EU-s projektek lehívásának köszönhető. A legkisebb arányú külső forrással Székelyudvarhely rendelkezik (alig haladja meg a költségvetése egynegyedét), a Küküllő-parti városnak még mindig nem sikerült számottevő összegeket lehívnia a korábbi években megnyert EU-s projektjeiből.

A kiadási oldal számai

Az elemzett hat város költségvetésének kiadási oldala nagyságrendekben követi a bevételi részt, hiszen csak abból lehet költekezni, amit bevételeznek az önkormányzatok. A két oldal közt mégis fellelhető eltérést az előző évből megmaradt összegek (maradványok) idei évi kiadásaiba való belefoglalás jelenti. A legnagyobb eltérést a bevételek és kiadások között Csíkszereda esetében látunk, amely város 61,7 millió lej maradványértéket hozott át 2020-ból, amelyet a város teljes egészében beruházásokra tervezi felhasználni. Székelyudvarhely esetében ez a különbség 12,6 millió lej, amelyet szintén beruházásra használnak fel.

Mindamellett, hogy sok kötelező jellegű feladatot látnak el az önkormányzatok, a költségek struktúrájában mégis jelentős különbségeket fedezhetünk fel. A legelső és egyben a legjelentősebb különbség, hogy a városok mennyit költenek a költségvetésükből a városműködtetésre és mennyit a fejlesztésre. Ez azért fontos, mert egy város lakóinak az életminősége nagymértékben a városban megvalósuló beruházásoktól függ. Amely város a költségvetése nagy részét a működésre fordítja, az nem tud előremutató fejlesztéseket megvalósítani.

A költségvetéséből Gyergyószentmiklós fordítja a legnagyobb részarányt beruházásokra, ez az arány eléri a város költségvetésének szinte a háromnegyedét. Ez egyértelműen a lehívott kormányzati és EU-s támogatásoknak köszönhető. Csíkszereda és Kézdivásárhely a költségvetésének több mint felét tervezi beruházások megvalósítására. Marosvásárhely és Székelyudvarhely az a két város, ahol a költségvetések alig egyharmadát költik beruházásokra.

Egy települési költségvetés minden fejezetének részletes elemzésére helyszűke miatt nem térhetünk ki. De a lakosság szempontjából legfontosabb tételeket a következőkben megpróbáljuk áttekinteni.

Mindig kényes téma, hogy az egyes városok mennyit költenek a polgármesteri hivatal fenntartására. Annak érdekében, hogy összehasonlíthatók legyenek a számok, egy lakosra visszaosztva vizsgáltuk ezt a költségtételt. Ugyanakkor arra is kitértünk, hogy a fejlesztési költségeket (58-as és 70-es kód) kivontuk a hivatali fenntartás (51.02) fejezetből annak érdekében, hogy azokkal a költségekkel ne terheljük a működtetést. Az így összeállított ábrából az olvasható ki, hogy az egyes városokban mennyibe kerül egy adófizető állampolgárnak a hivatal működése.

A fenti grafikon számai alapján a székelyudvarhelyi és csíkszeredai polgármesteri hivatalok működtetése kerül a legnagyobb összegbe, amelyek esetében az egy lakosra jutó működési költség szinte duplája a leginkább spóroló sepsiszentgyörgyi hivatalnak.

Minden város életében kiemelt fontosságú az oktatás finanszírozása, hiszen az oktatás, a gyerekek tudásába való befektetés jelenti a jövőt. Az oktatási intézmények személyi kiadásai (a tanárok és a kisegítő személyzet fizetése) nem része a városok költségvetésének, azt az oktatási minisztérium finanszírozza. A helyi költségvetésekben az oktatási intézmények működtetési és fejlesztési költségei vannak belefoglalva.

Az egy lakosra jutó oktatási költségek tekintetében Csíkszereda nagyságrendekkel vezeti a mezőnyt, ami a nagy összegű iskolafelújítási pályázatoknak köszönhető. A legkevesebb egy lakosra jutó oktatási kiadása Székelyudvarhelynek és Marosvásárhelynek van, amely összegek kevesebb mint felét teszik ki a jóval kisebb Gyergyószentmiklós vagy Kézdivásárhely egy lakosra jutó oktatási kiadásainak.

A kulturális, sport és vallási tevékenységek finanszírozása szintén fontos terület az önkormányzatok feladatai között. Az összehasonlíthatóság érdekében ez esetben is egy lakosra vetítve vizsgáltuk ezeket a kiadásokat.

Ezen költségek esetében Csíkszereda és Kézdivásárhely vezet, a sort pedig Marosvásárhely zárja, ahol alig egynegyedét költik kultúrára és sportra, mint az előbbi két városban. Ez azért is meglepő, mert Vásárhelyt a régió kulturális központjaként tartják számon az emberek, ugyanakkor a sportélet területén is kiemelkedő helyet foglal el a város.

Minden ember a saját bőrén vagy épp a saját kocsiján érzi az önkormányzatok által kezelt helyi utak állapotát. Épp ezért szintén egy érzékeny téma, hogy az önkormányzatok mennyit költenek az utak karbantartására és fejlesztésre.

A legnagyobb mértékű úthálózati fejlesztéseket Csíkszeredában és Marosvásárhelyen terveznek a 2021-es költségvetések szerint. Az előző két város összegeinek kevesebb mint felét költi az utakra Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely ebben az évben.

A következtetések levonását a kedves olvasóra bízzuk. Tudjuk, hogy a számok makacs dolgok, épp ezért nem is szorulnak bővebb kommentárra. Az elemzésben használt számokat a hat város nyilvánosan közzétett költségvetéséből vettük át. Az egyes számok mögött természetesen lehetnek olyan részletkérdések, amelyek árnyalják a számok mutatta valóságot. Azonban mi óvtuk magunkat attól, hogy minden számhoz magyarázatokat keressünk az érintett városoktól, hiszen akkor tízszer ekkora anyagba sem tudtuk volna összefoglalni a mondanivalónkat. De ugyanakkor annak is tudatában vagyunk, hogy minden várost szigorú keretek között tart a jogi szabályozás a költségvetés összeállítását illetően, így nem igazán lehet magyarázkodásra adó okot találni.