Az ősökre emlékeznek, de a következő nemzedék jövőjébe fektetnek

Ünnepi szentmisével kezdődött a madéfalvi veszedelem 254. évfordulója alkalmából szervezett vasárnapi megemlékezés. A szentmise után a Siculicidium-kápolnától az emlékműhöz vonuló, és az ott várakozó szépszámú résztvevőket elsőként Csibi József, Madéfalva polgármestere köszöntötte.

Az elfogultság hatásáról

Beszédében a polgármester Wass Albert író szavait idézve emelte ki az elfogultság ‒ azaz tárgyilagosság hiányának ‒ közösségre gyakorolt negatív hatását. A madéfalviak nevében rámutatott arra is, hogy Európában 2018-ban nincs helye az elfogultságnak. S míg Brüsszelnek, Budapestnek vagy Bukarestnek terveit saját érdekeik befolyásolják, addig a székelyeknek, erdélyi magyaroknak is komoly tervre van szükségük, de olyanra, amely elfogultságtól mentes.

„A mi érdekünk, hogy értékeinket megőrizve gazdaságilag is fejlődjön a térségünk. A mi érdekünk, hogy Brüsszel Minority SafePack nevű kezdeményezésünket felkarolja, és jogszabályokat dolgozzon ki az európai őshonos kisebbségek védelme érdekében. A mi érdekünk, hogy a budapesti polgár érezze és meg is értse, hogy mi is a magyar nemzet része vagyunk, nemzettársak. A mi érdekünk, hogy a bukaresti ember megértse, honfitársak vagyunk, és Románia területén, annak részeként keressük itt, hazánkban boldogulásunk békésen együtt élve velük ‒ még 2018-ban is. A mi érdekünk az elfogultság mellőzése a vélemények formálásában” ‒ szögezte le beszédében.

Egyenes, erős gerinc

Pánczél Károly magyar országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottság elnöke köszöntő beszédében elsőként ismertette: minél nagyobb múltú egy nemzet, annál kérlelhetetlenebbül nehezedik rá a történelme. A magyarokra, székelyekre ezer év helytállása súlyos örökséget hagyott, ami nyomja a vállakat, de egyenessé és erőssé teszi a gerincet. Továbbá hangsúlyozta és történelmi példákkal támasztotta alá, hogy

Pánczél Károly meglátása szerint, az általa felsorolt felkelések, illetve azok résztvevői kötelezettséget és felelősséget rónak a jelen emberére, aki tartozik azzal, hogy ma is szót emeljen a székely szabadság, a székely önrendelkezés mellett.

Új óvoda épülhet

Arra is kitért a képviselő, hogy a gyulafehérvári nyilatkozat 100. évfordulója kapcsán megszervezendő idei ünnepségeket méltósággal kell viselni, ugyanakkor

„Az autonómiáról, az önrendelkezésről, az önkormányzatiságról végre nem beszélni kellene, hanem jó volna megélni azt. A tömbmagyarságnak jár az önrendelkezés. A szórványnak a széles körű kulturális önrendelkezés jár. Hangsúlyozom, hogy jár, mert ez nem ajándék, nem kegy, hanem ugyanúgy jár, mint Európa boldogabbik felén” ‒ emelte ki, megjegyezve azt is, hogy

Pánczél Károly a továbbiakban arra is kitért, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért, ennek alátámasztására felsorolta a számukra elérhető programjaikat. Beszéde végén pedig bejelentette, hogy mivel számukra fontos a gyermekek biztonsága ‒ amely a szülőföldön való megmaradás záloga is ‒, így

Tanúságtétel a megemlékezés

A pusztinai kultúrcsoport énekei után Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője arra emlékeztette az összegyűlteket, hogy a székelyek 254 éve tett cselekedete az önkény elleni kiállás szimbóluma lett, amely előtt ma fejet kell hajtani, és sosem szabad elfelejteni.

Hangsúlyozta azt is, hogy a székelyek által megtartani óhajtott szabadságjogok nem kiváltságok voltak, hiszen azért mindig megküzdöttek ‒ azok

Végül kifejtette, a madéfalvi vérengzésről való emlékezés tanúságtétel arról, hogy a jogok gyakorlása nem lehet alku tárgya, és ha a szükség úgy hozza, „mi is megvívjuk érte a magunk küzdelmét”.

Szabadságharcok tanulságairól

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Madéfalvi Népdalkör előadását követően hívta fel arra a figyelmet, hogy egy nemzet, egy közösség jelenéről és jövőjéről szinte mindent elmond az, hogy miről emlékezik meg, kikre tekint példaként. A szabadságharcok kapcsán pedig három tanulságot fogalmazott meg, ami a harcok ellenére megtartotta a magyar, székely népet. Az első tanulság, hogy habár a szabadságot ideig-óráig le lehet verni, el lehet tiporni az azt akaró közösséget, de

Másodsorban minden nemzedéknek meg kell vívnia a maga szabadságharcát, ugyanis azt nem elég egyszer megszerezni, harcolni kell érte még ma is. A harmadik tanulság a politikus szerint, hogy nem a győzelem utáni tovább haladás a nagy teljesítmény, hanem a bukás utáni felállás, újrakezdés ‒ ahogy azt a székelység is megtette 254 éve.

A beszédeket követően a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit, majd közös imával, a himnuszok eléneklésével zárult az esemény.