Szatmári Krisztina: a belgyógyászok körében a nefrológia egy fekete lyuk, és én ezzel akartam szembemenni
Fotó: Haáz Vince
Az orvosi egyetem elvégzése után sok pályakezdő dönt az elvándorlás mellett. Főként a belgyógyászati szakokról, kardiológiáról, sebészetről mennek el, és legtöbb esetben kisebb németországi klinikákon helyezkednek el. Az itthon maradottak körében pedig felerősödni látszik az a trend, hogy a már meglévő szak mellé elvégeznek egy társszakot is. Szatmári Krisztina marosvásárhelyi belgyógyász szakorvos utolsó éves rezidens a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nefrológia szakán. Vele beszélgettünk arról, hogy miért éri meg itthon egy belgyógyásznak a dupla szakosodás.
2018. január 13., 10:112018. január 13., 10:11
2018. január 13., 10:192018. január 13., 10:19
A hazai törvények szerint nem lehet két orvosi szakot párhuzamosan végezni,
Ezt kétféleképpen lehet megtenni Romániában: beiratkozik az orvos egy dossziéval, kifizeti a tandíjat, és bejár a rezidensképzésre, illetve úgy is lehet, hogy elmegy a rezidensvizsgára, mint minden végzős, választ egy helyet, és alkalmazza a kórház, de így is ki kell fizetnie a tandíjat.
Szatmári Krisztina 2006-ban tette le a rezidensvizsgát, és már akkor tudta, hogy azért választotta a belgyógyászatot, hogy erre majd ráépíthessen egy másik szakot, ugyanis a belgyógyászat egy általánosabb patológia. A nefrológia szak mellett döntött, amely a vese belgyógyászatának a tudományágát jelenti.
Már utolsó éves belgyógyász rezidensként tudtam, hogy ezt második szakként meg akarom csinálni. 2014-ben szakvizsgáztam belgyógyászatból, majd a két terhesség miatt kiesett egy idő. A mostani törvények szerint csakis költségtérítésesen lehet megszerezni a második szakot, ez anyagi erőfeszítést jelent, tehát azt feltételezi, hogy dolgozik már az ember az első szakban. Ez egy deficit szaknak számít itthon, azaz kevés a nefrológus az országban.
Amikor én vizsgáztam, akkor öt hely volt, abból elfoglaltunk négyet, de utána mindig csak egy-egy helyet hoztak ki. Nem is választják a végzősök ezt, mert nem nagyon tudják, hogy mit feltételez. Az egyetemi évek alatt keveset találkoznak ezzel a szakterülettel, amely a belgyógyászat égisze alatt fut, de aki nem jár oda kórházi gyakorlatra, nem is tudja, mivel jár.
Járóbeteg ellátásban szépen lehet csinálni, de kevés lehetőségük van a betegeknek, mert van egy járóbeteg központ a városi kórházban, a nagy kórházban időhiány és szakember hiány miatt két-három betegre van lehetőség naponta, ezen kívül egy marosszentkirályi rendelőben van járóbeteg-rendelés, azaz biztosítóház által finanszírozott ellátás. Ezen kívül van a városban két nefrológia osztály: egyik a sürgősségi, másik a városi kórházban, tíz-tizenöt férőhelyes osztályokkal.
– fejtette ki a belgyógyász.
Fotó: Haáz Vince
Sokan kezdtek el a belgyógyászaton belüli szakterületekkel foglalkozni, és az érpatológiában is nagyon otthon vannak, viszont nem tudnak második szakot végezni, mert
Tág a belgyógyászati patológia, ezért a szakorvosok kiválasztanak egy második szakot is, amin tudnak haladni – fogalmazott a marosvásárhelyi belgyógyász. Szatmári Krisztina volt évfolyamtársai közül
„Jómagam családi okokból maradtam, de bennem is felmerült, hogy menni vagy maradni. Az első rezidensképzés alatt gyerekeink születtek, így már nehezebb lett volna itt mindent feladni és elmenni.
Aztán úgy hozta az élet, hogy idén el tudtuk indítani a rendelőt, amelynek felszerelését pályázati úton magyarországi támogatásból tudtuk beszerezni, most azon dolgozunk, hogy szerződést köthessünk a biztosítóházzal. Nem gondoltam soha arra, hogy a nefrológia elvégzése után el kell mennünk, mert tudtam, hogy ez egy hiányszakma itthon. Nem bántam meg, mert sok a beteg, aki belgyógyászati és nefrológiai ellátást is igényel.
– mesélte lapunknak a belgyógyász, aki hamarosan nefrológus szakorvos is lesz.
Fotó: Haáz Vince
Nem jellemző az, hogy eltérő szakot, azaz ne társszakmát válasszanak az orvosok, akik a dupla szakosodás mellett döntenek. Mint mondta a belgyógyász, azért van ez így, mert amikor az ember bekerül az első mókuskerékbe, abból próbálja kihozni a legtöbbet, amibe már energiát fektetett, és sok időbe telik még egy másikat is elvégezni. Ötéves a belgyógyászat, és négy év lett volna a nefrológia, de a két tanterv sok pontban fedi egymást. Szatmári Krisztina esetében
A gyereknefrológia időnként bekerül a szakok közé, akárcsak a gyerekkardiológia vagy a neonatológia, idén megint létezik, mint szak, de főként a gyerekgyógyászok szakosodnak ilyen irányba. Tág szak a gyerekgyógyászat is, ezért ők is próbálnak valami szűkebb szak fele irányulni, főleg, akik klinikán dolgoznak. Vannak akik a tüdőpatológiában, gyereknefrológiában, gyerekhematológiában vannak otthon. Szatmári Krisztina úgy véli, mindenki keresi azt a patológiát, ahol el tud helyezkedni, és szereti is.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A vidéki szállításnak múltja van, de sem jelene, sem jövője – így vélekedik az egyik fuvarozó cég vezetője. Ő azért nem jelentkezett a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett közbeszerzésre, mert szerinte a kiírt járatok nem lennének fenntarthatók.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.
Háromnapos tudományos és kulturális konferenciát rendeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából születési helyén, a Brassó megyei Apácán szeptember 26–28. között.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán a Victoria-palotában a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel együtt elemezték a helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírását.
Jövő tavasszal Magyarországon országgyűlési választásokat tartanak, amelyen a romániai magyar állampolgárok is szavazhatnak levélben. Ehhez előzetes regisztráció szükséges, amelyben az Eurotrans Alapítvány nyújt segítséget.
szóljon hozzá!