
Szatmári Krisztina: a belgyógyászok körében a nefrológia egy fekete lyuk, és én ezzel akartam szembemenni
Fotó: Haáz Vince
Az orvosi egyetem elvégzése után sok pályakezdő dönt az elvándorlás mellett. Főként a belgyógyászati szakokról, kardiológiáról, sebészetről mennek el, és legtöbb esetben kisebb németországi klinikákon helyezkednek el. Az itthon maradottak körében pedig felerősödni látszik az a trend, hogy a már meglévő szak mellé elvégeznek egy társszakot is. Szatmári Krisztina marosvásárhelyi belgyógyász szakorvos utolsó éves rezidens a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nefrológia szakán. Vele beszélgettünk arról, hogy miért éri meg itthon egy belgyógyásznak a dupla szakosodás.
2018. január 13., 10:112018. január 13., 10:11
2018. január 13., 10:192018. január 13., 10:19
A hazai törvények szerint nem lehet két orvosi szakot párhuzamosan végezni,
Ezt kétféleképpen lehet megtenni Romániában: beiratkozik az orvos egy dossziéval, kifizeti a tandíjat, és bejár a rezidensképzésre, illetve úgy is lehet, hogy elmegy a rezidensvizsgára, mint minden végzős, választ egy helyet, és alkalmazza a kórház, de így is ki kell fizetnie a tandíjat.
Szatmári Krisztina 2006-ban tette le a rezidensvizsgát, és már akkor tudta, hogy azért választotta a belgyógyászatot, hogy erre majd ráépíthessen egy másik szakot, ugyanis a belgyógyászat egy általánosabb patológia. A nefrológia szak mellett döntött, amely a vese belgyógyászatának a tudományágát jelenti.
Már utolsó éves belgyógyász rezidensként tudtam, hogy ezt második szakként meg akarom csinálni. 2014-ben szakvizsgáztam belgyógyászatból, majd a két terhesség miatt kiesett egy idő. A mostani törvények szerint csakis költségtérítésesen lehet megszerezni a második szakot, ez anyagi erőfeszítést jelent, tehát azt feltételezi, hogy dolgozik már az ember az első szakban. Ez egy deficit szaknak számít itthon, azaz kevés a nefrológus az országban.
Amikor én vizsgáztam, akkor öt hely volt, abból elfoglaltunk négyet, de utána mindig csak egy-egy helyet hoztak ki. Nem is választják a végzősök ezt, mert nem nagyon tudják, hogy mit feltételez. Az egyetemi évek alatt keveset találkoznak ezzel a szakterülettel, amely a belgyógyászat égisze alatt fut, de aki nem jár oda kórházi gyakorlatra, nem is tudja, mivel jár.
Járóbeteg ellátásban szépen lehet csinálni, de kevés lehetőségük van a betegeknek, mert van egy járóbeteg központ a városi kórházban, a nagy kórházban időhiány és szakember hiány miatt két-három betegre van lehetőség naponta, ezen kívül egy marosszentkirályi rendelőben van járóbeteg-rendelés, azaz biztosítóház által finanszírozott ellátás. Ezen kívül van a városban két nefrológia osztály: egyik a sürgősségi, másik a városi kórházban, tíz-tizenöt férőhelyes osztályokkal.
– fejtette ki a belgyógyász.
Fotó: Haáz Vince
Sokan kezdtek el a belgyógyászaton belüli szakterületekkel foglalkozni, és az érpatológiában is nagyon otthon vannak, viszont nem tudnak második szakot végezni, mert
Tág a belgyógyászati patológia, ezért a szakorvosok kiválasztanak egy második szakot is, amin tudnak haladni – fogalmazott a marosvásárhelyi belgyógyász. Szatmári Krisztina volt évfolyamtársai közül
„Jómagam családi okokból maradtam, de bennem is felmerült, hogy menni vagy maradni. Az első rezidensképzés alatt gyerekeink születtek, így már nehezebb lett volna itt mindent feladni és elmenni.
Aztán úgy hozta az élet, hogy idén el tudtuk indítani a rendelőt, amelynek felszerelését pályázati úton magyarországi támogatásból tudtuk beszerezni, most azon dolgozunk, hogy szerződést köthessünk a biztosítóházzal. Nem gondoltam soha arra, hogy a nefrológia elvégzése után el kell mennünk, mert tudtam, hogy ez egy hiányszakma itthon. Nem bántam meg, mert sok a beteg, aki belgyógyászati és nefrológiai ellátást is igényel.
– mesélte lapunknak a belgyógyász, aki hamarosan nefrológus szakorvos is lesz.
Fotó: Haáz Vince
Nem jellemző az, hogy eltérő szakot, azaz ne társszakmát válasszanak az orvosok, akik a dupla szakosodás mellett döntenek. Mint mondta a belgyógyász, azért van ez így, mert amikor az ember bekerül az első mókuskerékbe, abból próbálja kihozni a legtöbbet, amibe már energiát fektetett, és sok időbe telik még egy másikat is elvégezni. Ötéves a belgyógyászat, és négy év lett volna a nefrológia, de a két tanterv sok pontban fedi egymást. Szatmári Krisztina esetében
A gyereknefrológia időnként bekerül a szakok közé, akárcsak a gyerekkardiológia vagy a neonatológia, idén megint létezik, mint szak, de főként a gyerekgyógyászok szakosodnak ilyen irányba. Tág szak a gyerekgyógyászat is, ezért ők is próbálnak valami szűkebb szak fele irányulni, főleg, akik klinikán dolgoznak. Vannak akik a tüdőpatológiában, gyereknefrológiában, gyerekhematológiában vannak otthon. Szatmári Krisztina úgy véli, mindenki keresi azt a patológiát, ahol el tud helyezkedni, és szereti is.
Változékony, zivataros időjárásra kell számítani a következő napokban Erdélyben is. Kedden főként a hegyvidéken és az ország középső részén, szerdán pedig ismét többfelé alakulhatnak ki viharok.
Közzétették hétfőn a pótérettségi végleges eredményeit. Az óvások elbírálása után 3,1 százalékponttal 36,9 százalékra nőtt a sikeresen vizsgázók aránya.
Különleges közönségtalálkozók várják a filmkedvelőket Székelyföld több településén: augusztus végén és szeptember elején Törőcsik Franciska is részt vesz a Magyar menyegző című film vetítéseit követő találkozókon.
Az elmúlt 24 órában 24 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfő reggel a Facebook-oldalán a Salvamont.
Háromnapos rendkívüli ülésszak kezdődik hétfőn a parlamentben. A szenátus és a képviselőház az országos helyreállítási terv (PNRR) mérföldköveinek teljesítéséhez szükséges több törvénytervezetet is megvitat.
Szúnyogirtásra készül Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala hétfőn este kilenc órától, így arra kérnek mindenkit, hogy kerüljék az alább közölt helyszíneket az említett időszakban.
Alapvető változásokat hoz a kedden hatályba lépő új urbanisztikai törvénykönyv, ami esetenként jócskán megkönnyíti az építkezéseket. Ám elhamarkodott lenne azt gondolni, hogy általánosan lazulnak az előírások. Sőt, lesznek, akik nem fognak örülni.
Kossuth Rádió - újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint júliusban 11 971 személynek folyósítottak különnyugdíjat, eggyel többnek, mint előző hónapban.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint a külföldi államadósság a GDP 30,8 százalékának megfelelő 599,946 milliárd lejre nőtt májusban az előző havi 592,836 milliárd lejről (a GDP 30,5 százaléka).
szóljon hozzá!