
A digitális oktatás keretet ad, de lehet ezt játékosan is megélni, hogy pozitív élmény legyen az online tanulás
Fotó: Haáz Vince
Az online oktatás nemcsak a diákoknak és a szülőknek jelent új kihívást, hanem az egész pedagógustársadalomnak – hangzott el az Oktatás, hogyan tovább? címmel, a Matusinka életmódmagazin által szervezett videokonferencián. A koronavírus-járvány okozta helyzet apropóján szervezett internetes eseményen szakemberek és szülők boncolgatták az online oktatás körülményeit, illetve az oktatási rendszer aktuális helyzetét.
2020. április 06., 22:412020. április 06., 22:41
Az új online oktatás nem csak a diákoknak és a szülőknek jelent új kihívást, de a pedagógusoknak is, ugyanis egyik napról a másikra olyan élethelyzetben találta magát mindenki, amire nem volt felkészülve, és nem volt egységes elvárásrendszer sem a folytatással kapcsolatban.
Kádár Annamária pszichológus szerint az új helyzettel egy időben beszivárgott egyfajta bizonytalanság-érzés a családokba, elveszítettük a kontrollt, rítusainkat, szokásainkat, a jövőkép bizonytalan. „Van egyfajta feszültség, ami ezzel a változással együtt jár, és ha kimondjuk, ha nem, hatással van az életünkre” – véli a pszichológus. A változás mindig konfliktushelyzetekkel is jár, például egy négytagú család eseteben anya és apa otthonról dolgozik, de van iskolai program, házi feladatok. Kihívás, hogy ebben az összezárt térben hogyan tudunk együttműködni.
„Ha csökken a feszültségszint, vissza tudunk térni a négy fal közötti érzelmi biztonsághoz, mert eltelt ennek az első ciklusnak a nehezebbik része, most már stabilizálódtunk, és elkezdődött az újraszerveződés folyamata” – teszi hozzá a szakember.
Az RMPSZ programigazgatója, Köllő Zsófia úgy véli, a pedagógusok, a diákok és a szülők sem voltak felkészülve a helyzetre, és nem volt egységes elképzelés minisztériumi szinten sem. Ezért a pedagógusok próbáltak megyei, iskolai, vagy legalább osztályszinten egységesíteni, de nem érzi úgy, hogy össze álltak volna egységes egésszé. Mint mondja, feltehetjük a kérdéseket, hogy miket mulasztottunk el a korábbiakban, és mire figyeljünk később?
a szülőkkel való kapcsolattartást nem járattuk be kellőképpen, a rendszerünk pedig nem bizalmi és felelősség alapú, hanem az egymás iránti bizalmatlanságra épít. Mivel nem bíznak a pedagógusban, ő próbál bizonyítani, a túlkapások is ebből indulnak a pedagógusok részéről, mert tudják, hogy nincs irántuk bizalom”– fejti ki a RMPSZ programigazgatója. Szerinte
Czirjék Katalin négygyerekes édesanya, aki maga is pedagógus végzettséggel rendelkezik, úgy véli, míg az elemisek esetében a tanítóval lehet telefonon tartani a kapcsolatot, addig a nagyobbak esetében hiányzik a kommunikációs felület a tanárral való kapcsolattartásra, nincs ahol visszajelezzenek egymásnak. „A tanárnak le kell papíroznia, hogy ő elvégezte a munkáját, ennek az a következménye, hogy a gyerek tíz órát ül naponta a gép előtt. Eddig meg volt határozva, hogy mennyit ülhetnek gép előtt a gyerekeim, most teljesen felborult minden. Hol kezdődik a szülő hatalma, hol mondhatom én, hogy nem ülhet annyit a gép előtt, akkor sem ha annyi a feladata” – teszi fel a kérdést az édesanya.
„Legnehezebb ott, ahol otthon vannak a szülők is, és otthonról kell dolgozni és tanulni is. Kérdés, hogy tudok-e biztosítani mindenkinek egy-egy szobát, van-e elég számítógép, laptop, hogy tanulni tudjon a gyerek is, ha nincs, akkor este fog neki tanulni, mert előtte a szülőnek kell dolgoznia, ez a helyzet az egész Kárpát-medencében” – mondta Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke.
Kádár Annamária Vekerdy Tamás pszichológust idézve kifejtette, a saját szülő, a saját gyerekének a legrosszabb korrepetitora, nem lehet egyszerre szülő és tanár is. Mint mondja, nagyobb gyerekeknél jó, ha van egyfajta önállóság, jó, ha ő kér segítséget, de rossz, ha valaki ott van a háttérben helikopter-szülőként, mert így a gyerek kettős prés alatt van, a tanító mond egyet, a szülő mást.
Szakemberek és érintettek beszélgetettek az oktatás helyzetéről
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, nem hisz a házi feladatokban sem, ugyanis a norvég, svéd vagy finn iskolarendszerekben is kevés a házi feladat, ott délelőtt az iskolában gyakorolnak, délután szabad játék van. Most viszont korlátoltak a lehetőségek, és ahol kert sincs, a gyerekek nem tudják levezetni a feszültséget, ráadásul a szülőnek is kevesebb a türelme ebben a helyzetben.
Frigy Szabolcs szociológus, a beszélgetés moderátora úgy véli, egy gyerekközpontú oktatási rendszerben másképp tevődnének fel a kérdések, de most is mindenki a tananyagról beszél. Joggal merül fel a kérdés, van-e esély arra, hogy gyerekközpontúbb legyen ezután a rendszer. Czirjék Katalin erre reflektálva elmondta, most szembesült azzal, hogy a gyerekek tanulnivalójának egy része halott információ, és ezzel szemben a kompetenciák szempontjából nagyon le vannak maradva.
„Nagyon jó az, hogy önállóan tanuljanak a gyerekek, de ehhez öt-hat online felületen kell házi feladatokat megoldaniuk, és nincs még hozzáférésük sem a gyerekeknek, nincsenek felkészülve erre, nincsenek eszközeik, ráadásul a munkájuk is ilyen lesz majd, de erre a mi iskolánk nem készíti fel őket. Az alulról jövő változásokban hiszek, abban reménykedek, hogy mivel most a pedagógusok is látták, hogy mennyire eszköztelenek maradtak, remélem, hogy sokan felismerik ebben a lehetőséget, és nyernek egy rakás eszközt,
– mondta el az édesanya.
A videokonferencia szereplői egyetértettek abban, hogy a kialakult helyzet lehetőséget biztosít a bizalom és a jó szándék gyakorlására. Eddig ugyanis volt egy szakadék a szülők és a pedagógusok között, és a helyzet nem segít ezen az ellentéten, de jó esély lehet arra, hogy a szülő megértse a pedagógus munkáját, értékelje a befektetett energiáját.
Kik vettek részt?
A beszélgetés moderátora Frigy Szabolcs Szatmárnémetiben élő szociológus, egyetemi tanár volt, aki Kádár Annamária pszichológussal, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének tanárával, Czirjék Katalinnal, pedagógus végzettségű négygyermekes édesanyával, Márton Zsuzsannával, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökével, illetve Köllő Zsófia tanárral, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) programigazgatójával beszélgetett.
Földimogyorót vont vissza a forgalomból a Metro Cash & Carry áruházlánc, mivel a termékeknél az aflatoxin szintje meghaladta a megengedett határértéket. A vásárlóknak azt tanácsolják, hogy ne fogyasszák el, hanem vigyék vissza.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!