Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék
HIRDETÉS

Az online oktatás tanulságai

Hajnal Csilla 2020. április 06., 22:41

Az online oktatás nemcsak a diákoknak és a szülőknek jelent új kihívást, hanem az egész pedagógustársadalomnak – hangzott el az Oktatás, hogyan tovább? címmel, a Matusinka életmódmagazin által szervezett videokonferencián. A koronavírus-járvány okozta helyzet apropóján szervezett internetes eseményen szakemberek és szülők boncolgatták az online oktatás körülményeit, illetve az oktatási rendszer aktuális helyzetét.

Az online oktatás tanulságai
galéria
A digitális oktatás keretet ad, de lehet ezt játékosan is megélni, hogy pozitív élmény legyen az online tanulás Fotó: Haáz Vince

Az új online oktatás nem csak a diákoknak és a szülőknek jelent új kihívást, de a pedagógusoknak is, ugyanis egyik napról a másikra olyan élethelyzetben találta magát mindenki, amire nem volt felkészülve, és nem volt egységes elvárásrendszer sem a folytatással kapcsolatban.

Kádár Annamária pszichológus szerint az új helyzettel egy időben beszivárgott egyfajta bizonytalanság-érzés a családokba, elveszítettük a kontrollt, rítusainkat, szokásainkat, a jövőkép bizonytalan. „Van egyfajta feszültség, ami ezzel a változással együtt jár, és ha kimondjuk, ha nem, hatással van az életünkre” – véli a pszichológus. A változás mindig konfliktushelyzetekkel is jár, például egy négytagú család eseteben anya és apa otthonról dolgozik, de van iskolai program, házi feladatok. Kihívás, hogy ebben az összezárt térben hogyan tudunk együttműködni.

Létezik az üres fészek szindróma, most a „telefészek” szindrómaként lehet leírni ezt az időszakot, azaz mindenki otthon van.

„Ha csökken a feszültségszint, vissza tudunk térni a négy fal közötti érzelmi biztonsághoz, mert eltelt ennek az első ciklusnak a nehezebbik része, most már stabilizálódtunk, és elkezdődött az újraszerveződés folyamata” – teszi hozzá a szakember.

Összpontosítani a végzősökre

Az RMPSZ programigazgatója, Köllő Zsófia úgy véli, a pedagógusok, a diákok és a szülők sem voltak felkészülve a helyzetre, és nem volt egységes elképzelés minisztériumi szinten sem. Ezért a pedagógusok próbáltak megyei, iskolai, vagy legalább osztályszinten egységesíteni, de nem érzi úgy, hogy össze álltak volna egységes egésszé. Mint mondja, feltehetjük a kérdéseket, hogy miket mulasztottunk el a korábbiakban, és mire figyeljünk később?

Nem tanítottuk meg a gyerekeket a biztonságos internethasználatra, az önálló tanulásra, nem adtunk digitális írástudást a tanároknak,

a szülőkkel való kapcsolattartást nem járattuk be kellőképpen, a rendszerünk pedig nem bizalmi és felelősség alapú, hanem az egymás iránti bizalmatlanságra épít. Mivel nem bíznak a pedagógusban, ő próbál bizonyítani, a túlkapások is ebből indulnak a pedagógusok részéről, mert tudják, hogy nincs irántuk bizalom”– fejti ki a RMPSZ programigazgatója. Szerinte

ebben a helyzetben főként a végzősökre kellene összpontosítani, hogy ne veszítsenek évet, és fontos lenne őket az önálló tanulásra felkészíteni.

Czirjék Katalin négygyerekes édesanya, aki maga is pedagógus végzettséggel rendelkezik, úgy véli, míg az elemisek esetében a tanítóval lehet telefonon tartani a kapcsolatot, addig a nagyobbak esetében hiányzik a kommunikációs felület a tanárral való kapcsolattartásra, nincs ahol visszajelezzenek egymásnak. „A tanárnak le kell papíroznia, hogy ő elvégezte a munkáját, ennek az a következménye, hogy a gyerek tíz órát ül naponta a gép előtt. Eddig meg volt határozva, hogy mennyit ülhetnek gép előtt a gyerekeim, most teljesen felborult minden. Hol kezdődik a szülő hatalma, hol mondhatom én, hogy nem ülhet annyit a gép előtt, akkor sem ha annyi a feladata” – teszi fel a kérdést az édesanya.

Nincs új lecke, csak ismétlés

„Legnehezebb ott, ahol otthon vannak a szülők is, és otthonról kell dolgozni és tanulni is. Kérdés, hogy tudok-e biztosítani mindenkinek egy-egy szobát, van-e elég számítógép, laptop, hogy tanulni tudjon a gyerek is, ha nincs, akkor este fog neki tanulni, mert előtte a szülőnek kell dolgoznia, ez a helyzet az egész Kárpát-medencében” – mondta Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke.

Kádár Annamária Vekerdy Tamás pszichológust idézve kifejtette, a saját szülő, a saját gyerekének a legrosszabb korrepetitora, nem lehet egyszerre szülő és tanár is. Mint mondja, nagyobb gyerekeknél jó, ha van egyfajta önállóság, jó, ha ő kér segítséget, de rossz, ha valaki ott van a háttérben helikopter-szülőként, mert így a gyerek kettős prés alatt van, a tanító mond egyet, a szülő mást.

Szakemberek és érintettek beszélgetettek az oktatás helyzetéről Fotó: Haáz Vince

Hozzátette, nem hisz a házi feladatokban sem, ugyanis a norvég, svéd vagy finn iskolarendszerekben is kevés a házi feladat, ott délelőtt az iskolában gyakorolnak, délután szabad játék van. Most viszont korlátoltak a lehetőségek, és ahol kert sincs, a gyerekek nem tudják levezetni a feszültséget, ráadásul a szülőnek is kevesebb a türelme ebben a helyzetben.

Mit nyerhetünk?

Frigy Szabolcs szociológus, a beszélgetés moderátora úgy véli, egy gyerekközpontú oktatási rendszerben másképp tevődnének fel a kérdések, de most is mindenki a tananyagról beszél. Joggal merül fel a kérdés, van-e esély arra, hogy gyerekközpontúbb legyen ezután a rendszer. Czirjék Katalin erre reflektálva elmondta, most szembesült azzal, hogy a gyerekek tanulnivalójának egy része halott információ, és ezzel szemben a kompetenciák szempontjából nagyon le vannak maradva.

„Nagyon jó az, hogy önállóan tanuljanak a gyerekek, de ehhez öt-hat online felületen kell házi feladatokat megoldaniuk, és nincs még hozzáférésük sem a gyerekeknek, nincsenek felkészülve erre, nincsenek eszközeik, ráadásul a munkájuk is ilyen lesz majd, de erre a mi iskolánk nem készíti fel őket. Az alulról jövő változásokban hiszek, abban reménykedek, hogy mivel most a pedagógusok is látták, hogy mennyire eszköztelenek maradtak, remélem, hogy sokan felismerik ebben a lehetőséget, és nyernek egy rakás eszközt,

mert kénytelenek arra, hogy pár hét alatt megtanuljanak ennyi platformot kezelni, és így életszerűbb dolgokat fognak a gyerekeink is tanulni

– mondta el az édesanya.

A videokonferencia szereplői egyetértettek abban, hogy a kialakult helyzet lehetőséget biztosít a bizalom és a jó szándék gyakorlására. Eddig ugyanis volt egy szakadék a szülők és a pedagógusok között, és a helyzet nem segít ezen az ellentéten, de jó esély lehet arra, hogy a szülő megértse a pedagógus munkáját, értékelje a befektetett energiáját.

Kik vettek részt?

A beszélgetés moderátora Frigy Szabolcs Szatmárnémetiben élő szociológus, egyetemi tanár volt, aki Kádár Annamária pszichológussal, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének tanárával, Czirjék Katalinnal, pedagógus végzettségű négygyermekes édesanyával, Márton Zsuzsannával, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökével, illetve Köllő Zsófia tanárral, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) programigazgatójával beszélgetett.

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat