
A digitális oktatás keretet ad, de lehet ezt játékosan is megélni, hogy pozitív élmény legyen az online tanulás
Fotó: Haáz Vince
Az online oktatás nemcsak a diákoknak és a szülőknek jelent új kihívást, hanem az egész pedagógustársadalomnak – hangzott el az Oktatás, hogyan tovább? címmel, a Matusinka életmódmagazin által szervezett videokonferencián. A koronavírus-járvány okozta helyzet apropóján szervezett internetes eseményen szakemberek és szülők boncolgatták az online oktatás körülményeit, illetve az oktatási rendszer aktuális helyzetét.
2020. április 06., 22:412020. április 06., 22:41
Az új online oktatás nem csak a diákoknak és a szülőknek jelent új kihívást, de a pedagógusoknak is, ugyanis egyik napról a másikra olyan élethelyzetben találta magát mindenki, amire nem volt felkészülve, és nem volt egységes elvárásrendszer sem a folytatással kapcsolatban.
Kádár Annamária pszichológus szerint az új helyzettel egy időben beszivárgott egyfajta bizonytalanság-érzés a családokba, elveszítettük a kontrollt, rítusainkat, szokásainkat, a jövőkép bizonytalan. „Van egyfajta feszültség, ami ezzel a változással együtt jár, és ha kimondjuk, ha nem, hatással van az életünkre” – véli a pszichológus. A változás mindig konfliktushelyzetekkel is jár, például egy négytagú család eseteben anya és apa otthonról dolgozik, de van iskolai program, házi feladatok. Kihívás, hogy ebben az összezárt térben hogyan tudunk együttműködni.
„Ha csökken a feszültségszint, vissza tudunk térni a négy fal közötti érzelmi biztonsághoz, mert eltelt ennek az első ciklusnak a nehezebbik része, most már stabilizálódtunk, és elkezdődött az újraszerveződés folyamata” – teszi hozzá a szakember.
Az RMPSZ programigazgatója, Köllő Zsófia úgy véli, a pedagógusok, a diákok és a szülők sem voltak felkészülve a helyzetre, és nem volt egységes elképzelés minisztériumi szinten sem. Ezért a pedagógusok próbáltak megyei, iskolai, vagy legalább osztályszinten egységesíteni, de nem érzi úgy, hogy össze álltak volna egységes egésszé. Mint mondja, feltehetjük a kérdéseket, hogy miket mulasztottunk el a korábbiakban, és mire figyeljünk később?
a szülőkkel való kapcsolattartást nem járattuk be kellőképpen, a rendszerünk pedig nem bizalmi és felelősség alapú, hanem az egymás iránti bizalmatlanságra épít. Mivel nem bíznak a pedagógusban, ő próbál bizonyítani, a túlkapások is ebből indulnak a pedagógusok részéről, mert tudják, hogy nincs irántuk bizalom”– fejti ki a RMPSZ programigazgatója. Szerinte
Czirjék Katalin négygyerekes édesanya, aki maga is pedagógus végzettséggel rendelkezik, úgy véli, míg az elemisek esetében a tanítóval lehet telefonon tartani a kapcsolatot, addig a nagyobbak esetében hiányzik a kommunikációs felület a tanárral való kapcsolattartásra, nincs ahol visszajelezzenek egymásnak. „A tanárnak le kell papíroznia, hogy ő elvégezte a munkáját, ennek az a következménye, hogy a gyerek tíz órát ül naponta a gép előtt. Eddig meg volt határozva, hogy mennyit ülhetnek gép előtt a gyerekeim, most teljesen felborult minden. Hol kezdődik a szülő hatalma, hol mondhatom én, hogy nem ülhet annyit a gép előtt, akkor sem ha annyi a feladata” – teszi fel a kérdést az édesanya.
„Legnehezebb ott, ahol otthon vannak a szülők is, és otthonról kell dolgozni és tanulni is. Kérdés, hogy tudok-e biztosítani mindenkinek egy-egy szobát, van-e elég számítógép, laptop, hogy tanulni tudjon a gyerek is, ha nincs, akkor este fog neki tanulni, mert előtte a szülőnek kell dolgoznia, ez a helyzet az egész Kárpát-medencében” – mondta Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke.
Kádár Annamária Vekerdy Tamás pszichológust idézve kifejtette, a saját szülő, a saját gyerekének a legrosszabb korrepetitora, nem lehet egyszerre szülő és tanár is. Mint mondja, nagyobb gyerekeknél jó, ha van egyfajta önállóság, jó, ha ő kér segítséget, de rossz, ha valaki ott van a háttérben helikopter-szülőként, mert így a gyerek kettős prés alatt van, a tanító mond egyet, a szülő mást.
Szakemberek és érintettek beszélgetettek az oktatás helyzetéről
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, nem hisz a házi feladatokban sem, ugyanis a norvég, svéd vagy finn iskolarendszerekben is kevés a házi feladat, ott délelőtt az iskolában gyakorolnak, délután szabad játék van. Most viszont korlátoltak a lehetőségek, és ahol kert sincs, a gyerekek nem tudják levezetni a feszültséget, ráadásul a szülőnek is kevesebb a türelme ebben a helyzetben.
Frigy Szabolcs szociológus, a beszélgetés moderátora úgy véli, egy gyerekközpontú oktatási rendszerben másképp tevődnének fel a kérdések, de most is mindenki a tananyagról beszél. Joggal merül fel a kérdés, van-e esély arra, hogy gyerekközpontúbb legyen ezután a rendszer. Czirjék Katalin erre reflektálva elmondta, most szembesült azzal, hogy a gyerekek tanulnivalójának egy része halott információ, és ezzel szemben a kompetenciák szempontjából nagyon le vannak maradva.
„Nagyon jó az, hogy önállóan tanuljanak a gyerekek, de ehhez öt-hat online felületen kell házi feladatokat megoldaniuk, és nincs még hozzáférésük sem a gyerekeknek, nincsenek felkészülve erre, nincsenek eszközeik, ráadásul a munkájuk is ilyen lesz majd, de erre a mi iskolánk nem készíti fel őket. Az alulról jövő változásokban hiszek, abban reménykedek, hogy mivel most a pedagógusok is látták, hogy mennyire eszköztelenek maradtak, remélem, hogy sokan felismerik ebben a lehetőséget, és nyernek egy rakás eszközt,
– mondta el az édesanya.
A videokonferencia szereplői egyetértettek abban, hogy a kialakult helyzet lehetőséget biztosít a bizalom és a jó szándék gyakorlására. Eddig ugyanis volt egy szakadék a szülők és a pedagógusok között, és a helyzet nem segít ezen az ellentéten, de jó esély lehet arra, hogy a szülő megértse a pedagógus munkáját, értékelje a befektetett energiáját.
Kik vettek részt?
A beszélgetés moderátora Frigy Szabolcs Szatmárnémetiben élő szociológus, egyetemi tanár volt, aki Kádár Annamária pszichológussal, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének tanárával, Czirjék Katalinnal, pedagógus végzettségű négygyermekes édesanyával, Márton Zsuzsannával, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökével, illetve Köllő Zsófia tanárral, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) programigazgatójával beszélgetett.
Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.
A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.
Egy templomi sekrestyében fennmaradt, tizennégy oldalas füzetből ismerjük meg Jakab Imre zarándok-remete szinte elfeledett életútját. Egy világi hívő sorsát az udvarhelyszéki Oroszhegytől – Korondon, Csíksomlyón át – az anyaországi Gyöngyösig.
Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?
Nagyszabású ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik munkaidőben elhagyják az állami kórházat és a magánszektorban vállalnak munkát.
Több mint 43 ezer lej értékben kobzott el faanyagot pénteki ellenőrző akciója során a Hargita megyei rendőrség két fafeldolgozó vállalkozástól, ugyanakkor a szabálytalanságokért húszezer lejre bírságolták a cégeket.
A hazai munkaerőpiacon egyre nagyobb igény van jól képzett szakemberekre. A marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakközépiskola több szakon kínál képzést, és az elmúlt öt évben – a korszerűsítéseknek is köszönhetően – töretlen maradt az érdeklődés.
Tekintettel az időjárási körülményekre, valamint az egyes megyékben a héten záruló, másutt viszont a jövő héten kezdődő sívakációra, a rendőrség közlekedési tájékoztató központja, az Infotrafic egy sor ajánlást tett közzé a járművezetőknek.
Meghosszabbították 2026. december végéig a villanyszámla-támogatási programot – tájékoztatott pénteken az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS).
Magas kockázatú drogok folytatólagosan elkövetett kereskedelmével gyanúsítanak egy 41 éves férfit, és vizsgálatot indított ellene a Hargita megyei rendőrség, illetve a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) megyei irodája.
szóljon hozzá!