
A digitális oktatás keretet ad, de lehet ezt játékosan is megélni, hogy pozitív élmény legyen az online tanulás
Fotó: Haáz Vince
Az online oktatás nemcsak a diákoknak és a szülőknek jelent új kihívást, hanem az egész pedagógustársadalomnak – hangzott el az Oktatás, hogyan tovább? címmel, a Matusinka életmódmagazin által szervezett videokonferencián. A koronavírus-járvány okozta helyzet apropóján szervezett internetes eseményen szakemberek és szülők boncolgatták az online oktatás körülményeit, illetve az oktatási rendszer aktuális helyzetét.
2020. április 06., 22:412020. április 06., 22:41
Az új online oktatás nem csak a diákoknak és a szülőknek jelent új kihívást, de a pedagógusoknak is, ugyanis egyik napról a másikra olyan élethelyzetben találta magát mindenki, amire nem volt felkészülve, és nem volt egységes elvárásrendszer sem a folytatással kapcsolatban.
Kádár Annamária pszichológus szerint az új helyzettel egy időben beszivárgott egyfajta bizonytalanság-érzés a családokba, elveszítettük a kontrollt, rítusainkat, szokásainkat, a jövőkép bizonytalan. „Van egyfajta feszültség, ami ezzel a változással együtt jár, és ha kimondjuk, ha nem, hatással van az életünkre” – véli a pszichológus. A változás mindig konfliktushelyzetekkel is jár, például egy négytagú család eseteben anya és apa otthonról dolgozik, de van iskolai program, házi feladatok. Kihívás, hogy ebben az összezárt térben hogyan tudunk együttműködni.
„Ha csökken a feszültségszint, vissza tudunk térni a négy fal közötti érzelmi biztonsághoz, mert eltelt ennek az első ciklusnak a nehezebbik része, most már stabilizálódtunk, és elkezdődött az újraszerveződés folyamata” – teszi hozzá a szakember.
Az RMPSZ programigazgatója, Köllő Zsófia úgy véli, a pedagógusok, a diákok és a szülők sem voltak felkészülve a helyzetre, és nem volt egységes elképzelés minisztériumi szinten sem. Ezért a pedagógusok próbáltak megyei, iskolai, vagy legalább osztályszinten egységesíteni, de nem érzi úgy, hogy össze álltak volna egységes egésszé. Mint mondja, feltehetjük a kérdéseket, hogy miket mulasztottunk el a korábbiakban, és mire figyeljünk később?
a szülőkkel való kapcsolattartást nem járattuk be kellőképpen, a rendszerünk pedig nem bizalmi és felelősség alapú, hanem az egymás iránti bizalmatlanságra épít. Mivel nem bíznak a pedagógusban, ő próbál bizonyítani, a túlkapások is ebből indulnak a pedagógusok részéről, mert tudják, hogy nincs irántuk bizalom”– fejti ki a RMPSZ programigazgatója. Szerinte
Czirjék Katalin négygyerekes édesanya, aki maga is pedagógus végzettséggel rendelkezik, úgy véli, míg az elemisek esetében a tanítóval lehet telefonon tartani a kapcsolatot, addig a nagyobbak esetében hiányzik a kommunikációs felület a tanárral való kapcsolattartásra, nincs ahol visszajelezzenek egymásnak. „A tanárnak le kell papíroznia, hogy ő elvégezte a munkáját, ennek az a következménye, hogy a gyerek tíz órát ül naponta a gép előtt. Eddig meg volt határozva, hogy mennyit ülhetnek gép előtt a gyerekeim, most teljesen felborult minden. Hol kezdődik a szülő hatalma, hol mondhatom én, hogy nem ülhet annyit a gép előtt, akkor sem ha annyi a feladata” – teszi fel a kérdést az édesanya.
„Legnehezebb ott, ahol otthon vannak a szülők is, és otthonról kell dolgozni és tanulni is. Kérdés, hogy tudok-e biztosítani mindenkinek egy-egy szobát, van-e elég számítógép, laptop, hogy tanulni tudjon a gyerek is, ha nincs, akkor este fog neki tanulni, mert előtte a szülőnek kell dolgoznia, ez a helyzet az egész Kárpát-medencében” – mondta Márton Zsuzsanna, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke.
Kádár Annamária Vekerdy Tamás pszichológust idézve kifejtette, a saját szülő, a saját gyerekének a legrosszabb korrepetitora, nem lehet egyszerre szülő és tanár is. Mint mondja, nagyobb gyerekeknél jó, ha van egyfajta önállóság, jó, ha ő kér segítséget, de rossz, ha valaki ott van a háttérben helikopter-szülőként, mert így a gyerek kettős prés alatt van, a tanító mond egyet, a szülő mást.
Szakemberek és érintettek beszélgetettek az oktatás helyzetéről
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, nem hisz a házi feladatokban sem, ugyanis a norvég, svéd vagy finn iskolarendszerekben is kevés a házi feladat, ott délelőtt az iskolában gyakorolnak, délután szabad játék van. Most viszont korlátoltak a lehetőségek, és ahol kert sincs, a gyerekek nem tudják levezetni a feszültséget, ráadásul a szülőnek is kevesebb a türelme ebben a helyzetben.
Frigy Szabolcs szociológus, a beszélgetés moderátora úgy véli, egy gyerekközpontú oktatási rendszerben másképp tevődnének fel a kérdések, de most is mindenki a tananyagról beszél. Joggal merül fel a kérdés, van-e esély arra, hogy gyerekközpontúbb legyen ezután a rendszer. Czirjék Katalin erre reflektálva elmondta, most szembesült azzal, hogy a gyerekek tanulnivalójának egy része halott információ, és ezzel szemben a kompetenciák szempontjából nagyon le vannak maradva.
„Nagyon jó az, hogy önállóan tanuljanak a gyerekek, de ehhez öt-hat online felületen kell házi feladatokat megoldaniuk, és nincs még hozzáférésük sem a gyerekeknek, nincsenek felkészülve erre, nincsenek eszközeik, ráadásul a munkájuk is ilyen lesz majd, de erre a mi iskolánk nem készíti fel őket. Az alulról jövő változásokban hiszek, abban reménykedek, hogy mivel most a pedagógusok is látták, hogy mennyire eszköztelenek maradtak, remélem, hogy sokan felismerik ebben a lehetőséget, és nyernek egy rakás eszközt,
– mondta el az édesanya.
A videokonferencia szereplői egyetértettek abban, hogy a kialakult helyzet lehetőséget biztosít a bizalom és a jó szándék gyakorlására. Eddig ugyanis volt egy szakadék a szülők és a pedagógusok között, és a helyzet nem segít ezen az ellentéten, de jó esély lehet arra, hogy a szülő megértse a pedagógus munkáját, értékelje a befektetett energiáját.
Kik vettek részt?
A beszélgetés moderátora Frigy Szabolcs Szatmárnémetiben élő szociológus, egyetemi tanár volt, aki Kádár Annamária pszichológussal, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének tanárával, Czirjék Katalinnal, pedagógus végzettségű négygyermekes édesanyával, Márton Zsuzsannával, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökével, illetve Köllő Zsófia tanárral, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) programigazgatójával beszélgetett.
Narancssárga jelzésű viharriasztás volt érvényben kedden délután Maros megyében, ahol az erős szél, a felhőszakadás több helyen is komoly fennakadásokat okozott.
Közönségének alig 9 százaléka középiskolás korú – ezért alapvető cél lesz a jövőben, hogy nyisson a fiatalok felé a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház.
Sepsiszentgyörgyön olyan meleg van, hogy locsolni kell az utcákat. A TEGA köztisztasági vállalat naponta száz köbméter vizet használ fel a megyeszékhely hűtésére.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 21 megye több folyójának vízgyűjtő területére.
Robbanótöltettel felszerelt drónt találtak hétfőn Tulcea megyében – tájékoztatott kedden a védelmi minisztérium.
Őrizetbe vettek kedden a német hatóságok egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy szélsőjobboldali terrorszervezet megalapításával, „terrorháború” útján akarta megdönteni a román államot.
Egy emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyben huszonhét Bihar megyei helyszínen tartottak házkutatásokat kedden a rendőrség, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) munkatársai.
Rendőrségi vizsgálat indult, miután egy 71 éves beteg a marosvásárhelyi sürgősségi kórház harmadik emeletéről lezuhant. A férfi egy melléképület tetejére esett, a balesetet követően pedig a sürgősségre szállították.
Érdemes figyelemmel követni az Országos Meteorológiai Igazgatóság adatait a kánikulában, hiszen többek között azt is láthatjuk, hogy mennyinek érződik a valós hőmérséklet.
A 2025-2026-os tanévben/egyetemi évben 3,518 millió iskolás és egyetemi hallgató tanult a hazai oktatási rendszerben, 33 100 fővel több, mint az előző tanévben/egyetemi évben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!