Nem éli fénykorát a nemzeti közösségek védelme, elsősorban a szexuális kisebbségek képviselete van napirenden

Egyébként a vonatkozó jogszabályok, amelyek ma európai regulákként léteznek, a kisebbségvédelmi keretegyezmény, vagy a nyelvi charta, kötelezőek, de nem kikényszeríthetőek, és most már lassan harminc évesek lesznek. Nyilvánvalóan, nagy kérdés az, hogy a világ vezető hatalmai részéről hogyan láthatók ezek a kérdések, hogyan érzékelhetők Amerikában az amerikai politikusok részéről” – fogalmazott felvezetőjében a moderátor, majd arra kérdezett rá, hogy milyen lehetőségeink vannak a nemzetközi színtéren a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésére, akkor amikor az LMBTQ- és genderkérdések úgy tűnik, hogy rátakarnak, és ha kisebbségekről van szó Európában, akkor először mindig rájuk gondolnak.

Az elsőként szót kapó Izsák Balázs meglepetéssel készült. A beszélgetés elején ugyanis átnyújtotta Sobor Dávid ügyvédnek az SZNT által adományozott Gábor Áron-díjat, az Európai Unió bírósága előtt való képviseletért.

– fogalmazott az SZNT elnöke a díj átadása után. Hozzátette, a küzdelemnek nincs vége, de bent vagyunk a küzdőtéren.

– emelte ki Kalmár Ferenc. „Az Európai Unió eleve lerázza magáról ezt a kérdést, hiszen a tagállamok szintjére utasítja ezt az egész kérdéskört, minden tagország oldja meg a problémáját. Sőt, ezen kívül az EU az Európai Tanács felé tolta ezeket az ügyeket a történelem során, jelenleg az Európai Tanács az a szerv a kontinensen, amely ilyen témával foglalkozik. Az Európai Tanács viszont köztudottan nem tud kötelező érvényű határozatokat, törvényeket szabni a tagországoknak.”

Berényi József is rámutatott:

Hozzátette, hihetetlen hangyamunkát kell folytatni, az Európai Unió politikusait folyamatosan tájékoztatni kell mindenről, mert mindig jönnek új emberek, akik nem tudják, hogy kik vagyunk. „Nagyon örülünk annak, hogy Ukrajna elnyerte a tagjelölt státust, és magyar diplomáciai siker, hogy ott van a nemzeti kisebbségek helyzetének a kezelése is a feltételek közt.

Tárnok Balázs, aki Indianában tölthetett egy kutatói évet, ahol az emberjogi és kisebbségjogi érdekérvényesítési lehetőségeket kutatta, elmondta, ami az ügyeinkről való tudatosságot illeti, még szakértői körökben nem túl jó. Kiemelte: felmerül a kérdés, hogy honnan kell elindítani a beszélgetést. „Olyan fogalmakat, elméleti kereteket kell választani, amit ők is értenek, amiben tudnak gondolkodni. Hangsúlyozni, hogy a kisebbségek az egyetemes emberi jogok részei, kitérni arra, hogy az egyéni szabadság csak úgy érvényesülhet, ha a csoportjogokat biztosítunk, az emberi méltóságot hangsúlyozni. Azt, hogy mi van a magántulajdonhoz való joggal, a jogbiztonság elvével, és így tudunk talán hatékonyak lenni. Nem megfeledkezve a geopolitikai keretekről, mert az amerikai gondolkodást meghatározza a hidegháborús logika.” Úgy véli, az eszközeinket kell előmozdítani, hiszen publicitási gondunk van, mert amíg senki nem tud erről a kérdésről semmit, addig a jogvédő szervezetek is legyintenek. Ezért is nagyon fontos a nemzetközi jog és érdekérvényesítés során az érzékenyítés.

Berényi József rámutatott, az orosz-ukrán háború mindent átír, és ez az érzékenyítés a háború kapcsán, annak kapcsán, hogy tagjelölt státust kapott Ukrajna, elindulhat.

Izsák Balázs úgy fogalmazott, az érzékenyítés az olyan propagandakampány eszköz, amellyel embereket rá akarnak beszélni különböző divatos dolgokra. „Ezzel szemben a mi megközelítésünk az volt, hogy elmondjuk az igazat. Az igazságra az embereknek természetes módon reagálniuk kell. Az erkölcsi érzékük az, ami fogékonnyá teszi őket az igazságra. Amikor az európai polgári kezdeményezést elindítottuk, azt láttuk, Székelyföldet hátrányosan megkülönböztetik Romániában. Ezt számok, folyamatok támasztják alá. Ezzel az igazsággal szembe kell nézni. Az Európai Uniós jogban létezik az unióban a közvetett diszkrimináció fogalma. Ez látszólag semleges intézkedéseket jelent, amely az adott közösséget hátrányosan érint. A román gazdaságpolitika látszólag semleges intézkedéseket hoz, amely Székelyföldet hátrányosan érinti. És hasonló helyzetben vannak más nemzeti régiók is.

Kalmár Ferenc úgy fogalmazott, a nemzeti kisebbségvédelem területén a nagyhatalmakat kellene érzékenyíteni diplomáciai úton. Mint megjegyezte,

„Inkább hagyja, hogy teljen az idő, mert akkor a többségek asszimilálják ezt a kérdéskört és majd úgy megoldódik magától. Ezt nem szabadna hagyni. Itt van az ukrán háború. Ha hagyjuk, hogy elvesszen a nemzeti kisebbségek kérdésköre a háború oltárán, mert sokkal nagyobb ügyek vannak terítéken, akkor háború után a rendezéskor végképp elfelejtjük ezeket a témaköröket, mert nem fognak velük foglalkozni.”

Tovább kell folytatni egy szinergiában, Európában, globális térben, Kárpát-medencében, Közép-Kelet-Európában azt a küzdelmet, amelyet a saját közösségeinkért teszünk.”