Fotó: Beliczay László
Az Európai Uniónak nyűg az egész nemzeti kisebbségi kérdéskör, amivel nem akar foglalkozni. Inkább hagyja, hogy teljen az idő, mert akkor a többségek asszimilálják ezt a kérdéskört, és „talán” megoldódik magától. Ezt nem szabad hagyni – hangzott el csütörtökön Tusványoson az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen.
2022. július 21., 21:342022. július 21., 21:34
2022. július 21., 21:452022. július 21., 21:45
Kisebbségi érdekképviselet a nemzetközi porondon címmel tartottak beszélgetést csütörtökön a Bethlen Gábor Sátorban. A beszélgetés moderátora Szili Katalin miniszterelnöki megbízott volt, aki Tárnok Balázst, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott intézetvezetőjét, Kalmár Ferenc nagykövetet, főtanácsadót, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottat, Izsák Balázst a Székely Nemzeti Tanács elnökét és Berényi József volt külügyi államtitkárt, a Nagyszombat megye alelnökét kérdezte arról, hogy mennyire lehet ma az Európai Unióban, az Európai Tanácsban az őshonos nemzeti kisebbségek ügyét képviselni?
Egyébként a vonatkozó jogszabályok, amelyek ma európai regulákként léteznek, a kisebbségvédelmi keretegyezmény, vagy a nyelvi charta, kötelezőek, de nem kikényszeríthetőek, és most már lassan harminc évesek lesznek. Nyilvánvalóan, nagy kérdés az, hogy a világ vezető hatalmai részéről hogyan láthatók ezek a kérdések, hogyan érzékelhetők Amerikában az amerikai politikusok részéről” – fogalmazott felvezetőjében a moderátor, majd arra kérdezett rá, hogy milyen lehetőségeink vannak a nemzetközi színtéren a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésére, akkor amikor az LMBTQ- és genderkérdések úgy tűnik, hogy rátakarnak, és ha kisebbségekről van szó Európában, akkor először mindig rájuk gondolnak.
Az elsőként szót kapó Izsák Balázs meglepetéssel készült. A beszélgetés elején ugyanis átnyújtotta Sobor Dávid ügyvédnek az SZNT által adományozott Gábor Áron-díjat, az Európai Unió bírósága előtt való képviseletért.
Fotó: Beliczay László
„A kérdés az volt, hogy milyen esélyeink vannak az Európai Unióban. A hatéves jogi küzdelemben számtalanszor látható volt, hogy éppen le akarnak leplezni, hogy mi a kohéziós politika színfala alatt kisebbségi jogokat akarunk előretolni. Csakhogy, amikor eljutott a dolog oda, hogy a bíróság részéről szakvéleményt kellett mondani, és amikor a főtanácsos kézhez vette az ügyet, bebizonyosodott, hogy azok az állítások kőkemények. Tehát helytálló a kezdeményezés, a kohéziós politika ebben a formában ahogy van, tökéletlen, nem lehet Európa kulturális szigeteit nemlévőnek tekinteni és nem tekinthet el ettől a kohéziós politikája az Európai Uniónak. Ezt sikerült nekünk bebizonyítani.
– fogalmazott az SZNT elnöke a díj átadása után. Hozzátette, a küzdelemnek nincs vége, de bent vagyunk a küzdőtéren.
– emelte ki Kalmár Ferenc. „Az Európai Unió eleve lerázza magáról ezt a kérdést, hiszen a tagállamok szintjére utasítja ezt az egész kérdéskört, minden tagország oldja meg a problémáját. Sőt, ezen kívül az EU az Európai Tanács felé tolta ezeket az ügyeket a történelem során, jelenleg az Európai Tanács az a szerv a kontinensen, amely ilyen témával foglalkozik. Az Európai Tanács viszont köztudottan nem tud kötelező érvényű határozatokat, törvényeket szabni a tagországoknak.”
Berényi József is rámutatott:
Hozzátette, hihetetlen hangyamunkát kell folytatni, az Európai Unió politikusait folyamatosan tájékoztatni kell mindenről, mert mindig jönnek új emberek, akik nem tudják, hogy kik vagyunk. „Nagyon örülünk annak, hogy Ukrajna elnyerte a tagjelölt státust, és magyar diplomáciai siker, hogy ott van a nemzeti kisebbségek helyzetének a kezelése is a feltételek közt.
Tárnok Balázs, aki Indianában tölthetett egy kutatói évet, ahol az emberjogi és kisebbségjogi érdekérvényesítési lehetőségeket kutatta, elmondta, ami az ügyeinkről való tudatosságot illeti, még szakértői körökben nem túl jó. Kiemelte: felmerül a kérdés, hogy honnan kell elindítani a beszélgetést. „Olyan fogalmakat, elméleti kereteket kell választani, amit ők is értenek, amiben tudnak gondolkodni. Hangsúlyozni, hogy a kisebbségek az egyetemes emberi jogok részei, kitérni arra, hogy az egyéni szabadság csak úgy érvényesülhet, ha a csoportjogokat biztosítunk, az emberi méltóságot hangsúlyozni. Azt, hogy mi van a magántulajdonhoz való joggal, a jogbiztonság elvével, és így tudunk talán hatékonyak lenni. Nem megfeledkezve a geopolitikai keretekről, mert az amerikai gondolkodást meghatározza a hidegháborús logika.” Úgy véli, az eszközeinket kell előmozdítani, hiszen publicitási gondunk van, mert amíg senki nem tud erről a kérdésről semmit, addig a jogvédő szervezetek is legyintenek. Ezért is nagyon fontos a nemzetközi jog és érdekérvényesítés során az érzékenyítés.
Berényi József rámutatott, az orosz-ukrán háború mindent átír, és ez az érzékenyítés a háború kapcsán, annak kapcsán, hogy tagjelölt státust kapott Ukrajna, elindulhat.
Izsák Balázs úgy fogalmazott, az érzékenyítés az olyan propagandakampány eszköz, amellyel embereket rá akarnak beszélni különböző divatos dolgokra. „Ezzel szemben a mi megközelítésünk az volt, hogy elmondjuk az igazat. Az igazságra az embereknek természetes módon reagálniuk kell. Az erkölcsi érzékük az, ami fogékonnyá teszi őket az igazságra. Amikor az európai polgári kezdeményezést elindítottuk, azt láttuk, Székelyföldet hátrányosan megkülönböztetik Romániában. Ezt számok, folyamatok támasztják alá. Ezzel az igazsággal szembe kell nézni. Az Európai Uniós jogban létezik az unióban a közvetett diszkrimináció fogalma. Ez látszólag semleges intézkedéseket jelent, amely az adott közösséget hátrányosan érint. A román gazdaságpolitika látszólag semleges intézkedéseket hoz, amely Székelyföldet hátrányosan érinti. És hasonló helyzetben vannak más nemzeti régiók is.
Kalmár Ferenc úgy fogalmazott, a nemzeti kisebbségvédelem területén a nagyhatalmakat kellene érzékenyíteni diplomáciai úton. Mint megjegyezte,
„Inkább hagyja, hogy teljen az idő, mert akkor a többségek asszimilálják ezt a kérdéskört és majd úgy megoldódik magától. Ezt nem szabadna hagyni. Itt van az ukrán háború. Ha hagyjuk, hogy elvesszen a nemzeti kisebbségek kérdésköre a háború oltárán, mert sokkal nagyobb ügyek vannak terítéken, akkor háború után a rendezéskor végképp elfelejtjük ezeket a témaköröket, mert nem fognak velük foglalkozni.”
Fotó: Beliczay László
Tárnok Balázs hozzátette, a klasszikus intézményeket célzó érdekérvényesítés kéz a kézben kell járjon a puha eszközökkel a közvélemény figyelmének a felkeltésével. Ugyanakkor a nemzetközi érdekérvényesítésnek alapfeltétele a kisebbségvédelem másik szférája, a hazai érdekérvényesítés.
Szili Katalin úgy összegzett: „számunkra nagyon fontos az ukrán-orosz háború kapcsán a béke.
Tovább kell folytatni egy szinergiában, Európában, globális térben, Kárpát-medencében, Közép-Kelet-Európában azt a küzdelmet, amelyet a saját közösségeinkért teszünk.”
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A közszférában dolgozókat érintő költségcsökkentő megszorítóintézkedés-tervek miatt akár országos szintű általános sztrájkot is kirobbanthatnak a szakszervezetek. A Sanitas képviselője szerint az egészségügyben is tiltakozások kezdődhetnek.
A három éve június végére előhozott kézdivásárhelyi „őszi” sokadalom az egykori katonanevelde tulajdonképpeni birtokba vételével kezdődött csütörtökön, a vasárnap esti tűzijáték előtt pedig a Wellhello hozta lázba a városünnep népes közönségét.
Elfogadta hétfői rendkívüli ülésén a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát csökkentő sürgősségi rendeletet.
Kilenc fogyatékkal élő felnőtt befogadására alkalmas Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, amit a felnőtt fogyatékkal élők szépvízi ápoló- és gondozóközpontja mellé húznának fel.
Ünnepélyes pillanatokkal ért véget a 28. Marosvásárhelyi Napok programsorozata: a város két kivételes művészt ismert el az Ars Musica Pro Urbe tiszteletbeli címmel.
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Szúnyog- és kullancsirtás lesz Csíkszereda közterületein július 1-jén, kedden.
Július elsején indul az online iratkozás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári karaira. Az újdonságokról, tudnivalókról hétfőn számoltak be az illetékesek.
Felborult egy üvegeket szállító teherautó az E60-as út Maros megyei szakaszán, Székelyvajánál; az érintett útszakaszon egy sávon halad a forgalom.
szóljon hozzá!