
A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben
A Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, ezek pedig többségében kis és közepes méretű, jelentős részben önellátó növénytermesztő és állattartó vegyes gazdaságok tulajdonában vannak. Az összterületek méretét, a takarmánytermesztés kapacitását és az állatállomány méretét tekintve azonban nincs teljes egyensúly a megyében.
2019. december 09., 09:022019. december 09., 09:02
Hargita megyében a két fő mezőgazdasági szektort – a növénytermesztési, illetve az állattenyésztési területet – nem is lehet külön-külön értékelni, ugyanis a mezőgazdaság helyi sajátosságából fakadóan ezek szorosan összefüggnek.
E tekintetben azonban nincs teljes egyensúly a megyében, de a helyzet kedvező, ugyanis a jelenlegi állatállománynál többet is el tudnának tartani a gazdaságok – mondta érdeklődésünkre Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője az intézmény adatai alapján.
Az igazgatóság összesítése szerint a megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát a legelők és kaszálók teszik ki, amelyek magas biológiai értékű takarmányt biztosítanak az állatállománynak. A kérődzők táplálékának csak a kisebbik része – valamivel több mint az ötöde – származik a takarmánynövényekkel bevetett mezőgazdasági területekről, legnagyobb hányadát a természetes kaszálók és legelők adják.
Az igazgatóság adatai szerint valamivel több mint 600 ezer tonnás hozamuk volt idén a vetett-takarmány-földeknek és megközelítőleg 2,5 millió tonnás a réteknek, amiből a nagyobbik részt – 1,5 millió tonnát – a kaszálók hozama teszi ki. A takarmánynövényekkel bevetett földek összterülete (38 ezer hektár) alig több mint a tizedét teszi ki a kaszálók (167 ezer hektár) és legelők (153 ezer hektár) összterületének.
Megemlítendő ugyanakkor, hogy a gazdák már nem égetik el a gabonaföldeken a betakarítás után visszamaradt szalmát, hanem bálázzák, majd felhasználják az állattenyésztés során vagy biomasszaként – jegyzik meg a mezőgazdasági igazgatóság vonatkozó jelentésében.
Fotó: Veres Nándor
Érdekes adatokkal szolgál a háziállat-állomány alakulásáról is az intézmény nyilvántartása. Kiderül belőle ugyanis, hogy
A rendszerváltozás utáni évben elvégzett összesítés szerint szarvasmarhafélékből valamivel több mint 122 ezer egyed volt a megyében, ez azonban a 2000-es évek elejére jócskán 70 ezer alá csökkent. Az állatállomány csak a kedvező agrárpolitika hatására, 2014-re nőtt ismét 80 ezer fölé, idén valamivel több mint 86 ezer egyedet számlál.
A megyében tartott tehenek száma sokkal kisebb ingadozást mutatott az elmúlt évtizedekben – 49 ezerről 36 ezerre csökkent a 2010-es évek első felére –, a csökkenést a tejkvóta bevezetése, valamint a tej alacsony felvásárlási ára okozta. Az állomány mérete 2017-ben ugrott meg ismét, közel húszezerrel, majd 2019-re néhány ezerrel csökkent, az október végi adatok szerint jelenleg közel 54 ezer tehenet tartanak a Hargita megyei gazdák.
Fotó: Veres Nándor
A tejkvóta eltörlése, valamint a külföldről importált olcsó tej azonban a felvásárlási ár 20–30 százalékos csökkenéséhez vezetett, emiatt pedig a helyi tejtermelés jobb megszervezésére van szükség, ami a termelők gazdaszervezetekbe való tömörülése által valósulhat meg – jegyzi meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentése. Egy másik lehetőségként megemlíti, hogy a húsmarhatenyésztés is eredményes lehet, a gyepterületek kihasználtsága tekintetében is.
A juh- és kecskeállomány esetében szintén a 2000-es években következett be masszív csökkenés, az 1990-ben feljegyzett 278 ezerről a felénél is kisebbre zsugorodott az állomány mérete, majd Románia 2007-es EU-csatlakozása után kezdett ismét nőni, mára elérve a 247 ezres állományméretet, azaz megközelítve a rendszerváltozást követő évben feljegyzett egyedszámot.
A háziszárnyasok esetében a '90-es évek közepére, azaz öt év alatt 1,7 millióról kevesebb mint a harmadára, 488 ezerre csökkent az állomány mérete, majd kisebb ingadozásokkal így maradt a 2010-es évek elejéig, aztán újra növekedni kezdett. 2016 végére azonban majdnem a felére visszaesett – vélhetően a madárinfluenza romániai megjelenése miatt is –, majd a következő évben újra megugrott, jelenleg pedig közel 700 ezres a megye háziszárnyas-állománya.
'90-ben még 142 ezer sertést tartottak a megyében, az állomány azonban megállás nélkül csökken azóta is. Az elmúlt években a sertéspestis romániai megjelenésének esztendejében, 2017-ben mérték a legnagyobb visszaesést a megyében, akkor 17 ezerre csökkent az állomány mérete a 2016-os 29 ezerhez képest. Azt követően ismét nőtt, jelenleg közel 29 ezer egyedet számlál a sertésállomány a megyében, ez azonban továbbra is messze elmarad a '90-es értéktől.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
Jótékonysági futással és kosárlabdameccsel gyűjt adományokat az eltérő fejlődésű gyermekekért a Gyulafehérvári Caritas december 20–23. között Marosvásárhelyen és környékén. Futással vagy akár kerékpározással is csatlakozhat bárki az akcióhoz.
Cantus figuratus címmel tart előadóestet Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész Székely Norbert zongoraművész közreműködésével advent utolsó vasárnapján, december 21-én 18 órától a marosvásárhelyi Gecse utcai református templomban.
Aláírta pénteken Daniel David oktatási miniszter az új középiskolai tanterveket jóváhagyó rendeletet – közölte a szaktárca.
szóljon hozzá!