Hirdetés
Hirdetés

Az állatállomány nagysága csak most kezdi megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámokat

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, ezek pedig többségében kis és közepes méretű, jelentős részben önellátó növénytermesztő és állattartó vegyes gazdaságok tulajdonában vannak. Az összterületek méretét, a takarmánytermesztés kapacitását és az állatállomány méretét tekintve azonban nincs teljes egyensúly a megyében.

Széchely István

2019. december 09., 09:022019. december 09., 09:02

Hargita megyében a két fő mezőgazdasági szektort – a növénytermesztési, illetve az állattenyésztési területet – nem is lehet külön-külön értékelni, ugyanis a mezőgazdaság helyi sajátosságából fakadóan ezek szorosan összefüggnek.

Nagyon sok ugyanis a kis és közepes méretű vegyes gazdaság, amelyekben növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkoznak.

E tekintetben azonban nincs teljes egyensúly a megyében, de a helyzet kedvező, ugyanis a jelenlegi állatállománynál többet is el tudnának tartani a gazdaságok – mondta érdeklődésünkre Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője az intézmény adatai alapján.

Az igazgatóság összesítése szerint a megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát a legelők és kaszálók teszik ki, amelyek magas biológiai értékű takarmányt biztosítanak az állatállománynak. A kérődzők táplálékának csak a kisebbik része – valamivel több mint az ötöde – származik a takarmánynövényekkel bevetett mezőgazdasági területekről, legnagyobb hányadát a természetes kaszálók és legelők adják.

Hirdetés

Az igazgatóság adatai szerint valamivel több mint 600 ezer tonnás hozamuk volt idén a vetett-takarmány-földeknek és megközelítőleg 2,5 millió tonnás a réteknek, amiből a nagyobbik részt – 1,5 millió tonnát – a kaszálók hozama teszi ki. A takarmánynövényekkel bevetett földek összterülete (38 ezer hektár) alig több mint a tizedét teszi ki a kaszálók (167 ezer hektár) és legelők (153 ezer hektár) összterületének.

Érdekes adat, hogy miközben a Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, a szántóterületek 52,5 százalékán is takarmányt – lóherét, lucernát, silókukoricát stb. – termesztenek a gazdák, ami az állattenyésztés legfontosabb takarmányalapját képezi.

Megemlítendő ugyanakkor, hogy a gazdák már nem égetik el a gabonaföldeken a betakarítás után visszamaradt szalmát, hanem bálázzák, majd felhasználják az állattenyésztés során vagy biomasszaként – jegyzik meg a mezőgazdasági igazgatóság vonatkozó jelentésében.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Növekszik az állatállomány

Érdekes adatokkal szolgál a háziállat-állomány alakulásáról is az intézmény nyilvántartása. Kiderül belőle ugyanis, hogy

néhány faj esetében az állomány mérete a 2000-es években tapasztalt visszaesés óta csak az utóbbi években kezdte megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámot. Van azonban olyan faj is, amely a negyedét sem teszi ki a '90-es állománynak.

A rendszerváltozás utáni évben elvégzett összesítés szerint szarvasmarhafélékből valamivel több mint 122 ezer egyed volt a megyében, ez azonban a 2000-es évek elejére jócskán 70 ezer alá csökkent. Az állatállomány csak a kedvező agrárpolitika hatására, 2014-re nőtt ismét 80 ezer fölé, idén valamivel több mint 86 ezer egyedet számlál.

A megyében tartott tehenek száma sokkal kisebb ingadozást mutatott az elmúlt évtizedekben – 49 ezerről 36 ezerre csökkent a 2010-es évek első felére –, a csökkenést a tejkvóta bevezetése, valamint a tej alacsony felvásárlási ára okozta. Az állomány mérete 2017-ben ugrott meg ismét, közel húszezerrel, majd 2019-re néhány ezerrel csökkent, az október végi adatok szerint jelenleg közel 54 ezer tehenet tartanak a Hargita megyei gazdák.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A tejkvóta eltörlése, valamint a külföldről importált olcsó tej azonban a felvásárlási ár 20–30 százalékos csökkenéséhez vezetett, emiatt pedig a helyi tejtermelés jobb megszervezésére van szükség, ami a termelők gazdaszervezetekbe való tömörülése által valósulhat meg – jegyzi meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentése. Egy másik lehetőségként megemlíti, hogy a húsmarhatenyésztés is eredményes lehet, a gyepterületek kihasználtsága tekintetében is.

A juh- és kecskeállomány esetében szintén a 2000-es években következett be masszív csökkenés, az 1990-ben feljegyzett 278 ezerről a felénél is kisebbre zsugorodott az állomány mérete, majd Románia 2007-es EU-csatlakozása után kezdett ismét nőni, mára elérve a 247 ezres állományméretet, azaz megközelítve a rendszerváltozást követő évben feljegyzett egyedszámot.

Nem sertéseknek való vidék

A háziszárnyasok esetében a '90-es évek közepére, azaz öt év alatt 1,7 millióról kevesebb mint a harmadára, 488 ezerre csökkent az állomány mérete, majd kisebb ingadozásokkal így maradt a 2010-es évek elejéig, aztán újra növekedni kezdett. 2016 végére azonban majdnem a felére visszaesett – vélhetően a madárinfluenza romániai megjelenése miatt is –, majd a következő évben újra megugrott, jelenleg pedig közel 700 ezres a megye háziszárnyas-állománya.

A legjelentősebb visszaesést a sertésállomány szenvedte el a rendszerváltozást követő évtizedekben.

'90-ben még 142 ezer sertést tartottak a megyében, az állomány azonban megállás nélkül csökken azóta is. Az elmúlt években a sertéspestis romániai megjelenésének esztendejében, 2017-ben mérték a legnagyobb visszaesést a megyében, akkor 17 ezerre csökkent az állomány mérete a 2016-os 29 ezerhez képest. Azt követően ismét nőtt, jelenleg közel 29 ezer egyedet számlál a sertésállomány a megyében, ez azonban továbbra is messze elmarad a '90-es értéktől.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 02., péntek

Háromnapos havazás következik

A következő három napban az ország teljes hegyvidékén jelentős havazás várható, amely nyomán jelentősen megnövekszik a hóréteg és nő a lavinák kialakulásának veszélye – közölte pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Háromnapos havazás következik
Háromnapos havazás következik
2026. január 02., péntek

Háromnapos havazás következik

Hirdetés
2026. január 02., péntek

Akik autóval indultak az év utolsó napján, de már jogosítvány nélkül érkeztek az új évbe

Szerdán, az óév utolsó napján 267 sofőr jogosítványát és 161 gépjármű forgalmi engedélyét vonták be a rendőrök.

Akik autóval indultak az év utolsó napján, de már jogosítvány nélkül érkeztek az új évbe
2026. január 02., péntek

Lavinát indított el a Bîlea-tónál két síelő, a hógörgeteg túljutott a bódékon is – videóval

Nagyméretű lavina következett be pénteken a Fogarasi-havasokban a Bîlea-tó környékén, a természeti jelenséget kiváltó két síelőnek sikerült épségben megmenekülni – tájékoztattak a Szeben megyei Salvamont képviselői.

Lavinát indított el a Bîlea-tónál két síelő, a hógörgeteg túljutott a bódékon is – videóval
2026. január 02., péntek

Időjárási figyelmeztető: hó és szél ma és holnap

Csapadékra és szélre, hegyvidéken pedig hóviharra, újabb hóréteg kialakulására vonatkozó figyelmeztetéseket bocsájtott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az első- és másodfokú riasztások szombat estig érvényesek.

Időjárási figyelmeztető: hó és szél ma és holnap
Hirdetés
2026. január 02., péntek

Több Hargita megyei sípálya is nyitva van

Megkésve ugyan, de több Hargita megyei sípályát is megnyitottak, és szombattól újabb helyeken lehet majd szánkózni, siklani. Érdemes kihasználni a szabadnapokat és legalább egy nagy sétát tenni a szép havas tájakon.

Több Hargita megyei sípálya is nyitva van
2026. január 02., péntek

Mínusz 14 fok alá esett a hőmérséklet az év második napján

A Kovászna megyei Bodzafordulón volt a leghidegebb péntekre virradóan, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint mínusz 14,4 fokig esett vissza a hőmérséklet.

Mínusz 14 fok alá esett a hőmérséklet az év második napján
2026. január 02., péntek

„Észrevétlenül” növekszik az influenzás megbetegedések száma

Az előző héthez képest egyértelműen nőtt az influenzás megbetegedések száma Hargita megye tisztifőorvosa szerint, aki azt is elmondta, ezt miért nem tükrözi a légúti megbetegedések számát összegző heti feljegyzés.

„Észrevétlenül” növekszik az influenzás megbetegedések száma
Hirdetés
2026. január 01., csütörtök

20 film, amit nem érdemes kihagyni 2026-ban

Az új évben is számos látványosnak ígérkező (és remélhetőleg maradandó élményeket is szerző) néznivalóval rukkol elő a filmipar. Év eleji maratoni összeállításunkban az általunk legjobban várt 20 amerikai filmet mutatjuk be.

20 film, amit nem érdemes kihagyni 2026-ban
20 film, amit nem érdemes kihagyni 2026-ban
2026. január 01., csütörtök

20 film, amit nem érdemes kihagyni 2026-ban

2026. január 01., csütörtök

Szeben megyei gyilkosság: fellebbezett az előzetes letartóztatás ellen az anyja megölésével gyanúsított nő

Megfellebbezte az előzetes letartóztatását elrendelő bírósági határozatot az a nő, akit azzal gyanúsítanak, hogy a nagydisznódi városi kórház egyik ápolónőjének segítségével megölte az anyját.

Szeben megyei gyilkosság: fellebbezett az előzetes letartóztatás ellen az anyja megölésével gyanúsított nő
2026. január 01., csütörtök

Egyre több háromszéki önkormányzat áll a fiatal családok mellé

Több mint húsz háromszéki önkormányzat támogatja szervezetten a fiatal és kisgyermekes családokat a Babakelengye-programon keresztül. 2025-ben összesen 246 család részesült ajándékcsomagban vagy vásárlási utalványban.

Egyre több háromszéki önkormányzat áll a fiatal családok mellé
Hirdetés