Hirdetés
Hirdetés

Az állatállomány nagysága csak most kezdi megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámokat

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, ezek pedig többségében kis és közepes méretű, jelentős részben önellátó növénytermesztő és állattartó vegyes gazdaságok tulajdonában vannak. Az összterületek méretét, a takarmánytermesztés kapacitását és az állatállomány méretét tekintve azonban nincs teljes egyensúly a megyében.

Széchely István

2019. december 09., 09:022019. december 09., 09:02

Hargita megyében a két fő mezőgazdasági szektort – a növénytermesztési, illetve az állattenyésztési területet – nem is lehet külön-külön értékelni, ugyanis a mezőgazdaság helyi sajátosságából fakadóan ezek szorosan összefüggnek.

Nagyon sok ugyanis a kis és közepes méretű vegyes gazdaság, amelyekben növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkoznak.

E tekintetben azonban nincs teljes egyensúly a megyében, de a helyzet kedvező, ugyanis a jelenlegi állatállománynál többet is el tudnának tartani a gazdaságok – mondta érdeklődésünkre Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője az intézmény adatai alapján.

Az igazgatóság összesítése szerint a megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát a legelők és kaszálók teszik ki, amelyek magas biológiai értékű takarmányt biztosítanak az állatállománynak. A kérődzők táplálékának csak a kisebbik része – valamivel több mint az ötöde – származik a takarmánynövényekkel bevetett mezőgazdasági területekről, legnagyobb hányadát a természetes kaszálók és legelők adják.

Hirdetés

Az igazgatóság adatai szerint valamivel több mint 600 ezer tonnás hozamuk volt idén a vetett-takarmány-földeknek és megközelítőleg 2,5 millió tonnás a réteknek, amiből a nagyobbik részt – 1,5 millió tonnát – a kaszálók hozama teszi ki. A takarmánynövényekkel bevetett földek összterülete (38 ezer hektár) alig több mint a tizedét teszi ki a kaszálók (167 ezer hektár) és legelők (153 ezer hektár) összterületének.

Érdekes adat, hogy miközben a Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, a szántóterületek 52,5 százalékán is takarmányt – lóherét, lucernát, silókukoricát stb. – termesztenek a gazdák, ami az állattenyésztés legfontosabb takarmányalapját képezi.

Megemlítendő ugyanakkor, hogy a gazdák már nem égetik el a gabonaföldeken a betakarítás után visszamaradt szalmát, hanem bálázzák, majd felhasználják az állattenyésztés során vagy biomasszaként – jegyzik meg a mezőgazdasági igazgatóság vonatkozó jelentésében.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Növekszik az állatállomány

Érdekes adatokkal szolgál a háziállat-állomány alakulásáról is az intézmény nyilvántartása. Kiderül belőle ugyanis, hogy

néhány faj esetében az állomány mérete a 2000-es években tapasztalt visszaesés óta csak az utóbbi években kezdte megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámot. Van azonban olyan faj is, amely a negyedét sem teszi ki a '90-es állománynak.

A rendszerváltozás utáni évben elvégzett összesítés szerint szarvasmarhafélékből valamivel több mint 122 ezer egyed volt a megyében, ez azonban a 2000-es évek elejére jócskán 70 ezer alá csökkent. Az állatállomány csak a kedvező agrárpolitika hatására, 2014-re nőtt ismét 80 ezer fölé, idén valamivel több mint 86 ezer egyedet számlál.

A megyében tartott tehenek száma sokkal kisebb ingadozást mutatott az elmúlt évtizedekben – 49 ezerről 36 ezerre csökkent a 2010-es évek első felére –, a csökkenést a tejkvóta bevezetése, valamint a tej alacsony felvásárlási ára okozta. Az állomány mérete 2017-ben ugrott meg ismét, közel húszezerrel, majd 2019-re néhány ezerrel csökkent, az október végi adatok szerint jelenleg közel 54 ezer tehenet tartanak a Hargita megyei gazdák.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A tejkvóta eltörlése, valamint a külföldről importált olcsó tej azonban a felvásárlási ár 20–30 százalékos csökkenéséhez vezetett, emiatt pedig a helyi tejtermelés jobb megszervezésére van szükség, ami a termelők gazdaszervezetekbe való tömörülése által valósulhat meg – jegyzi meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentése. Egy másik lehetőségként megemlíti, hogy a húsmarhatenyésztés is eredményes lehet, a gyepterületek kihasználtsága tekintetében is.

A juh- és kecskeállomány esetében szintén a 2000-es években következett be masszív csökkenés, az 1990-ben feljegyzett 278 ezerről a felénél is kisebbre zsugorodott az állomány mérete, majd Románia 2007-es EU-csatlakozása után kezdett ismét nőni, mára elérve a 247 ezres állományméretet, azaz megközelítve a rendszerváltozást követő évben feljegyzett egyedszámot.

Nem sertéseknek való vidék

A háziszárnyasok esetében a '90-es évek közepére, azaz öt év alatt 1,7 millióról kevesebb mint a harmadára, 488 ezerre csökkent az állomány mérete, majd kisebb ingadozásokkal így maradt a 2010-es évek elejéig, aztán újra növekedni kezdett. 2016 végére azonban majdnem a felére visszaesett – vélhetően a madárinfluenza romániai megjelenése miatt is –, majd a következő évben újra megugrott, jelenleg pedig közel 700 ezres a megye háziszárnyas-állománya.

A legjelentősebb visszaesést a sertésállomány szenvedte el a rendszerváltozást követő évtizedekben.

'90-ben még 142 ezer sertést tartottak a megyében, az állomány azonban megállás nélkül csökken azóta is. Az elmúlt években a sertéspestis romániai megjelenésének esztendejében, 2017-ben mérték a legnagyobb visszaesést a megyében, akkor 17 ezerre csökkent az állomány mérete a 2016-os 29 ezerhez képest. Azt követően ismét nőtt, jelenleg közel 29 ezer egyedet számlál a sertésállomány a megyében, ez azonban továbbra is messze elmarad a '90-es értéktől.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 06., szerda

Petőfi utca: az ötletelésen túl mi változik?

A csíkszeredai sétálóutca lehetőségeinek hangsúlyosabb kihasználásához közel négy évvel ezelőtt ötletversennyel igyekezett jó elképzeléseket gyűjteni a városháza. Korodi Attila polgármester szerint utána történt elmozdulás, de még van mit tenni.

Petőfi utca: az ötletelésen túl mi változik?
Hirdetés
2026. május 06., szerda

Bolojan: a Romgaz és az Azomureș megállapodása fontos lépés a romániai műtrágyagyártás újraindítása felé

A Romgaz és az Azomureș közötti elvi megállapodás fontos lépés a romániai műtrágyagyártás újraindítása felé, ami a mezőgazdaság és a gazdaság egésze szempontjából is kulcsfontosságú – közölte szerdán Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.

Bolojan: a Romgaz és az Azomureș megállapodása fontos lépés a romániai műtrágyagyártás újraindítása felé
2026. május 06., szerda

Kiegyezett a Romgaz az Azomureș tulajdonosaival

Elvi megállapodásra jutott a marosvásárhelyi vegyipari vállalat vezetősége és az állami tulajdonban levő Romgaz a kombinát egy részének megvásárlásáról. A hírt szerdán jelentette be a Romgaz.

Kiegyezett a Romgaz az Azomureș tulajdonosaival
2026. május 06., szerda

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés

Megalakul szombaton az új Országgyűlés, amely várhatóan megválasztja az új miniszterelnököt, az áprilisi parlamenti választáson nyertes Tisza Párt elnökét, Magyar Pétert.

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés
Hirdetés
2026. május 06., szerda

Június 5-ig lehet benyújtani a 2026-os támogatásigényléseket az APIA-hoz

Június 5-e a 2026-os támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).

Június 5-ig lehet benyújtani a 2026-os támogatásigényléseket az APIA-hoz
2026. május 06., szerda

Bűnügyi eljárás indult a lelőtt börtönszökevény ügyében

Büntetőeljárást indított a Dolj megyei ügyészség annak az elítéltnek az ügyében, aki kedden megszökött a craiovai börtön egyik munkapontjáról, és üldözése közben lelőtték a rendőrök.

Bűnügyi eljárás indult a lelőtt börtönszökevény ügyében
2026. május 06., szerda

A PSD elnöke máris kizárta, hogy RMDSZ-szel, a kisebbségekkel és a függetlenekkel alakítsanak kormányt

Sorin Grindeanu kizártnak tartja, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) az RMDSZ-szel, a nemzeti kisebbségekkel és a függetlenekkel alakítson kormányt.

A PSD elnöke máris kizárta, hogy RMDSZ-szel, a kisebbségekkel és a függetlenekkel alakítsanak kormányt
Hirdetés
2026. május 06., szerda

Simion: az AUR részt kíván venni az új kormány megalakításában

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion szerint Nicușor Dan megsérti az alkotmány 103. cikkelyét azzal, hogy „titokban” politikai vezetőkkel egyeztet „saját kormánya” megalakításáról.

Simion: az AUR részt kíván venni az új kormány megalakításában
2026. május 06., szerda

Balesethez és kigyúlt takarmányhoz is riasztották a Hargita megyei tűzoltókat

Az elmúlt 24 órában hét bevetésük volt a Hargita megyei tűzoltóknak és a hozzájuk tartozó és mentőegységeknek.

Balesethez és kigyúlt takarmányhoz is riasztották a Hargita megyei tűzoltókat
2026. május 06., szerda

Balhé és lebukás: egy nap, két rendőrségi ügy Hargita megyében

Egy felfüggesztett jogosítvánnyal vezető nőt füleltek le, és egy randalírozó férfit is őrizetbe vettek a rendőrök a keddi nap folyamán.

Balhé és lebukás: egy nap, két rendőrségi ügy Hargita megyében
Hirdetés