Hirdetés
Hirdetés

Az állatállomány nagysága csak most kezdi megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámokat

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, ezek pedig többségében kis és közepes méretű, jelentős részben önellátó növénytermesztő és állattartó vegyes gazdaságok tulajdonában vannak. Az összterületek méretét, a takarmánytermesztés kapacitását és az állatállomány méretét tekintve azonban nincs teljes egyensúly a megyében.

Széchely István

2019. december 09., 09:022019. december 09., 09:02

Hargita megyében a két fő mezőgazdasági szektort – a növénytermesztési, illetve az állattenyésztési területet – nem is lehet külön-külön értékelni, ugyanis a mezőgazdaság helyi sajátosságából fakadóan ezek szorosan összefüggnek.

Nagyon sok ugyanis a kis és közepes méretű vegyes gazdaság, amelyekben növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkoznak.

E tekintetben azonban nincs teljes egyensúly a megyében, de a helyzet kedvező, ugyanis a jelenlegi állatállománynál többet is el tudnának tartani a gazdaságok – mondta érdeklődésünkre Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője az intézmény adatai alapján.

Az igazgatóság összesítése szerint a megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát a legelők és kaszálók teszik ki, amelyek magas biológiai értékű takarmányt biztosítanak az állatállománynak. A kérődzők táplálékának csak a kisebbik része – valamivel több mint az ötöde – származik a takarmánynövényekkel bevetett mezőgazdasági területekről, legnagyobb hányadát a természetes kaszálók és legelők adják.

Hirdetés

Az igazgatóság adatai szerint valamivel több mint 600 ezer tonnás hozamuk volt idén a vetett-takarmány-földeknek és megközelítőleg 2,5 millió tonnás a réteknek, amiből a nagyobbik részt – 1,5 millió tonnát – a kaszálók hozama teszi ki. A takarmánynövényekkel bevetett földek összterülete (38 ezer hektár) alig több mint a tizedét teszi ki a kaszálók (167 ezer hektár) és legelők (153 ezer hektár) összterületének.

Érdekes adat, hogy miközben a Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, a szántóterületek 52,5 százalékán is takarmányt – lóherét, lucernát, silókukoricát stb. – termesztenek a gazdák, ami az állattenyésztés legfontosabb takarmányalapját képezi.

Megemlítendő ugyanakkor, hogy a gazdák már nem égetik el a gabonaföldeken a betakarítás után visszamaradt szalmát, hanem bálázzák, majd felhasználják az állattenyésztés során vagy biomasszaként – jegyzik meg a mezőgazdasági igazgatóság vonatkozó jelentésében.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Növekszik az állatállomány

Érdekes adatokkal szolgál a háziállat-állomány alakulásáról is az intézmény nyilvántartása. Kiderül belőle ugyanis, hogy

néhány faj esetében az állomány mérete a 2000-es években tapasztalt visszaesés óta csak az utóbbi években kezdte megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámot. Van azonban olyan faj is, amely a negyedét sem teszi ki a '90-es állománynak.

A rendszerváltozás utáni évben elvégzett összesítés szerint szarvasmarhafélékből valamivel több mint 122 ezer egyed volt a megyében, ez azonban a 2000-es évek elejére jócskán 70 ezer alá csökkent. Az állatállomány csak a kedvező agrárpolitika hatására, 2014-re nőtt ismét 80 ezer fölé, idén valamivel több mint 86 ezer egyedet számlál.

A megyében tartott tehenek száma sokkal kisebb ingadozást mutatott az elmúlt évtizedekben – 49 ezerről 36 ezerre csökkent a 2010-es évek első felére –, a csökkenést a tejkvóta bevezetése, valamint a tej alacsony felvásárlási ára okozta. Az állomány mérete 2017-ben ugrott meg ismét, közel húszezerrel, majd 2019-re néhány ezerrel csökkent, az október végi adatok szerint jelenleg közel 54 ezer tehenet tartanak a Hargita megyei gazdák.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A tejkvóta eltörlése, valamint a külföldről importált olcsó tej azonban a felvásárlási ár 20–30 százalékos csökkenéséhez vezetett, emiatt pedig a helyi tejtermelés jobb megszervezésére van szükség, ami a termelők gazdaszervezetekbe való tömörülése által valósulhat meg – jegyzi meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentése. Egy másik lehetőségként megemlíti, hogy a húsmarhatenyésztés is eredményes lehet, a gyepterületek kihasználtsága tekintetében is.

A juh- és kecskeállomány esetében szintén a 2000-es években következett be masszív csökkenés, az 1990-ben feljegyzett 278 ezerről a felénél is kisebbre zsugorodott az állomány mérete, majd Románia 2007-es EU-csatlakozása után kezdett ismét nőni, mára elérve a 247 ezres állományméretet, azaz megközelítve a rendszerváltozást követő évben feljegyzett egyedszámot.

Nem sertéseknek való vidék

A háziszárnyasok esetében a '90-es évek közepére, azaz öt év alatt 1,7 millióról kevesebb mint a harmadára, 488 ezerre csökkent az állomány mérete, majd kisebb ingadozásokkal így maradt a 2010-es évek elejéig, aztán újra növekedni kezdett. 2016 végére azonban majdnem a felére visszaesett – vélhetően a madárinfluenza romániai megjelenése miatt is –, majd a következő évben újra megugrott, jelenleg pedig közel 700 ezres a megye háziszárnyas-állománya.

A legjelentősebb visszaesést a sertésállomány szenvedte el a rendszerváltozást követő évtizedekben.

'90-ben még 142 ezer sertést tartottak a megyében, az állomány azonban megállás nélkül csökken azóta is. Az elmúlt években a sertéspestis romániai megjelenésének esztendejében, 2017-ben mérték a legnagyobb visszaesést a megyében, akkor 17 ezerre csökkent az állomány mérete a 2016-os 29 ezerhez képest. Azt követően ismét nőtt, jelenleg közel 29 ezer egyedet számlál a sertésállomány a megyében, ez azonban továbbra is messze elmarad a '90-es értéktől.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 25., hétfő

Tömegverekedéshez riasztották a rendőröket Előpatakon

Öt személy sérült meg, közülük kettőt kórházba kellett szállítani, miután tizenegy ember verekedett vasárnap este Előpatakon – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Tömegverekedéshez riasztották a rendőröket Előpatakon
Hirdetés
2026. május 25., hétfő

Kilőtték az embereket félelemben tartó, méhkaptárakat összetörő medvét Farcádon

Öt nap alatt hétszer jelent meg Farcádon a medve, amely ez idő alatt több kaptárt rongált meg a településen lévő méhészetnél, ráadásul a lakókat is félelemben tartotta. Végül vasárnap este kilőtték a fiatal egyedet.

Kilőtték az embereket félelemben tartó, méhkaptárakat összetörő medvét Farcádon
2026. május 25., hétfő

Turisztikai szakember: a vakációs utalványok értékének csökkenése is hozzájárult a pünkösdi foglalások visszaeséséhez

A vakációs utalványok értékének csökkenése és a vásárlóerő csökkenése egyelőre némileg visszafogta a június 1-jei hosszú hétvégére érvényes foglalásokat.

Turisztikai szakember: a vakációs utalványok értékének csökkenése is hozzájárult a pünkösdi foglalások visszaeséséhez
2026. május 25., hétfő

Lakóház gyúlt ki Maroskeresztúron

Lakóháznál csaptak fel a lángok a maroskeresztúri Patak utcában, fennáll a veszélye, hogy egy szomszédos lakóépületre is átterjednek a lángok – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Lakóház gyúlt ki Maroskeresztúron
Lakóház gyúlt ki Maroskeresztúron
2026. május 25., hétfő

Lakóház gyúlt ki Maroskeresztúron

Hirdetés
2026. május 25., hétfő

Több épület kapott lángra Maros megyében

Lakóház gyúlt ki Gyulas főutcájában hétfőn délelőtt, a lángok több épületre is átterjedtek – közli a Maros megyei tűzoltóság.

Több épület kapott lángra Maros megyében
2026. május 25., hétfő

Mától lehet beíratni a gyerekeket óvodába

Elkezdődött hétfőn az óvodai beiratkozások első szakasza.

Mától lehet beíratni a gyerekeket óvodába
2026. május 25., hétfő

Egy éjszaka alatt négy Hargita megyei településen riasztottak medvék miatt

Medvék jelenlétére figyelmeztetett a Ro-Alert riasztórendszer hétfőre virradóra több udvarhelyszéki és gyergyószéki településen – közli a Hargita megyei tűzoltóság.

Egy éjszaka alatt négy Hargita megyei településen riasztottak medvék miatt
Hirdetés
2026. május 25., hétfő

Egy hétig bolyongott a Máramarosi havasokban egy ukrán férfi amíg megtalálták

A határrendészek és a hegyimentők megmentettek vasárnap egy ukrán fiatalembert, aki a Máramarosi-havasokon keresztül lépte át a határt, és bevallása szerint egy hétig bolyongott a hegyekben.

Egy hétig bolyongott a Máramarosi havasokban egy ukrán férfi amíg megtalálták
2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
Hirdetés