Hirdetés
Hirdetés

Az állatállomány nagysága csak most kezdi megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámokat

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, ezek pedig többségében kis és közepes méretű, jelentős részben önellátó növénytermesztő és állattartó vegyes gazdaságok tulajdonában vannak. Az összterületek méretét, a takarmánytermesztés kapacitását és az állatállomány méretét tekintve azonban nincs teljes egyensúly a megyében.

Széchely István

2019. december 09., 09:022019. december 09., 09:02

Hargita megyében a két fő mezőgazdasági szektort – a növénytermesztési, illetve az állattenyésztési területet – nem is lehet külön-külön értékelni, ugyanis a mezőgazdaság helyi sajátosságából fakadóan ezek szorosan összefüggnek.

Nagyon sok ugyanis a kis és közepes méretű vegyes gazdaság, amelyekben növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkoznak.

E tekintetben azonban nincs teljes egyensúly a megyében, de a helyzet kedvező, ugyanis a jelenlegi állatállománynál többet is el tudnának tartani a gazdaságok – mondta érdeklődésünkre Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője az intézmény adatai alapján.

Az igazgatóság összesítése szerint a megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát a legelők és kaszálók teszik ki, amelyek magas biológiai értékű takarmányt biztosítanak az állatállománynak. A kérődzők táplálékának csak a kisebbik része – valamivel több mint az ötöde – származik a takarmánynövényekkel bevetett mezőgazdasági területekről, legnagyobb hányadát a természetes kaszálók és legelők adják.

Hirdetés

Az igazgatóság adatai szerint valamivel több mint 600 ezer tonnás hozamuk volt idén a vetett-takarmány-földeknek és megközelítőleg 2,5 millió tonnás a réteknek, amiből a nagyobbik részt – 1,5 millió tonnát – a kaszálók hozama teszi ki. A takarmánynövényekkel bevetett földek összterülete (38 ezer hektár) alig több mint a tizedét teszi ki a kaszálók (167 ezer hektár) és legelők (153 ezer hektár) összterületének.

Érdekes adat, hogy miközben a Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, a szántóterületek 52,5 százalékán is takarmányt – lóherét, lucernát, silókukoricát stb. – termesztenek a gazdák, ami az állattenyésztés legfontosabb takarmányalapját képezi.

Megemlítendő ugyanakkor, hogy a gazdák már nem égetik el a gabonaföldeken a betakarítás után visszamaradt szalmát, hanem bálázzák, majd felhasználják az állattenyésztés során vagy biomasszaként – jegyzik meg a mezőgazdasági igazgatóság vonatkozó jelentésében.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Növekszik az állatállomány

Érdekes adatokkal szolgál a háziállat-állomány alakulásáról is az intézmény nyilvántartása. Kiderül belőle ugyanis, hogy

néhány faj esetében az állomány mérete a 2000-es években tapasztalt visszaesés óta csak az utóbbi években kezdte megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámot. Van azonban olyan faj is, amely a negyedét sem teszi ki a '90-es állománynak.

A rendszerváltozás utáni évben elvégzett összesítés szerint szarvasmarhafélékből valamivel több mint 122 ezer egyed volt a megyében, ez azonban a 2000-es évek elejére jócskán 70 ezer alá csökkent. Az állatállomány csak a kedvező agrárpolitika hatására, 2014-re nőtt ismét 80 ezer fölé, idén valamivel több mint 86 ezer egyedet számlál.

A megyében tartott tehenek száma sokkal kisebb ingadozást mutatott az elmúlt évtizedekben – 49 ezerről 36 ezerre csökkent a 2010-es évek első felére –, a csökkenést a tejkvóta bevezetése, valamint a tej alacsony felvásárlási ára okozta. Az állomány mérete 2017-ben ugrott meg ismét, közel húszezerrel, majd 2019-re néhány ezerrel csökkent, az október végi adatok szerint jelenleg közel 54 ezer tehenet tartanak a Hargita megyei gazdák.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A tejkvóta eltörlése, valamint a külföldről importált olcsó tej azonban a felvásárlási ár 20–30 százalékos csökkenéséhez vezetett, emiatt pedig a helyi tejtermelés jobb megszervezésére van szükség, ami a termelők gazdaszervezetekbe való tömörülése által valósulhat meg – jegyzi meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentése. Egy másik lehetőségként megemlíti, hogy a húsmarhatenyésztés is eredményes lehet, a gyepterületek kihasználtsága tekintetében is.

A juh- és kecskeállomány esetében szintén a 2000-es években következett be masszív csökkenés, az 1990-ben feljegyzett 278 ezerről a felénél is kisebbre zsugorodott az állomány mérete, majd Románia 2007-es EU-csatlakozása után kezdett ismét nőni, mára elérve a 247 ezres állományméretet, azaz megközelítve a rendszerváltozást követő évben feljegyzett egyedszámot.

Nem sertéseknek való vidék

A háziszárnyasok esetében a '90-es évek közepére, azaz öt év alatt 1,7 millióról kevesebb mint a harmadára, 488 ezerre csökkent az állomány mérete, majd kisebb ingadozásokkal így maradt a 2010-es évek elejéig, aztán újra növekedni kezdett. 2016 végére azonban majdnem a felére visszaesett – vélhetően a madárinfluenza romániai megjelenése miatt is –, majd a következő évben újra megugrott, jelenleg pedig közel 700 ezres a megye háziszárnyas-állománya.

A legjelentősebb visszaesést a sertésállomány szenvedte el a rendszerváltozást követő évtizedekben.

'90-ben még 142 ezer sertést tartottak a megyében, az állomány azonban megállás nélkül csökken azóta is. Az elmúlt években a sertéspestis romániai megjelenésének esztendejében, 2017-ben mérték a legnagyobb visszaesést a megyében, akkor 17 ezerre csökkent az állomány mérete a 2016-os 29 ezerhez képest. Azt követően ismét nőtt, jelenleg közel 29 ezer egyedet számlál a sertésállomány a megyében, ez azonban továbbra is messze elmarad a '90-es értéktől.

Hirdetés

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 08., szerda

Szerdán délben is rengett a föld

A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szerdán 14 óra 9 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

2026. április 08., szerda

Szerdán délben is rengett a föld

Hirdetés
2026. április 08., szerda

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Rendszerszintű hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy elkeseredett hozzátartozó egy közösségi médiás bejegyzésében. A panasz nem a főorvos szakmai hozzáértését, hanem az empátia hiányát és a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi. Reagált a kórház.

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását
2026. április 08., szerda

Papíron kétszáz állással kevesebb lett Marosvásárhelyen

Elfogadták szerdán Marosvásárhelyen a városháza alkalmazottainak csökkentéséről szóló határozattervezetet, amely alapján több mint kétszázzal kevesebb lett az állások száma. Papíron ugyan nagy a csökkenés, a valóságban azonban pár embert érint a változás.

Papíron kétszáz állással kevesebb lett Marosvásárhelyen
2026. április 08., szerda

Csoma Botond: az RMDSZ politikai stabilitást akar, nem lenne szerencsés most kormányfőt váltani

Az RMDSZ politikai stabilitást és a kormányzás jelenlegi formátumban való folytatását akarja, Ilie Bolojan kormányfő vezetésével – jelentette ki szerdán Csoma Botond.

Csoma Botond: az RMDSZ politikai stabilitást akar, nem lenne szerencsés most kormányfőt váltani
Hirdetés
2026. április 08., szerda

Elromlik az idő: jóval hidegebb lesz a megszokottnál a következő napokban

Újabb első- és másodfokú riasztásokat adtak ki a meteorológusok szerdán a rossz idő miatt: a magas hegyvidéken hóviharokra, az ország többi régiójában heves szélre kell számítani csütörtök reggelig.

Elromlik az idő: jóval hidegebb lesz a megszokottnál a következő napokban
2026. április 08., szerda

Székelyföld határán rengett a föld hajnalban

A Richter-skála szerint 4-es erősségű földrengés történt szerdán 5 óra 28 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Székelyföld határán rengett a föld hajnalban
2026. április 08., szerda

Orbán Viktor videóüzenetben szólította meg a határon túli magyarokat

Videóüzenetben fordult a határon túli magyarokhoz Orbán Viktor miniszterelnök, aki közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a választásokon való részvétel fontosságára hívta fel a figyelmet.

Orbán Viktor videóüzenetben szólította meg a határon túli magyarokat
Hirdetés
2026. április 07., kedd

Az államfő elé terjesztette jelöltjeit az igazságügyi miniszter

Radu Marinescu igazságügyi miniszter a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének véleményezése hiányában Alex Florențát javasolja a DIICOT főügyész-helyettesi tisztségére, Marius Voineagot a legfőbb ügyész helyettesi posztjára.

Az államfő elé terjesztette jelöltjeit az igazságügyi miniszter
2026. április 07., kedd

Visszavonták a Realitatea Plus műsorszolgáltatási jogosultságát

Visszavonta a Realitatea Plus műsorszolgáltatási engedélyét az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) – írja az Agerpres.

Visszavonták a Realitatea Plus műsorszolgáltatási jogosultságát
2026. április 07., kedd

Egyesült Államokkal való együttműködés fontosságát hangsúlyozta Orbán Viktor

Az Egyesült Államokkal való stratégiai együttműködés fontosságát hangsúlyozta, valamint a gazdasági és energetikai kapcsolatok erősödéséről beszélt Orbán Viktor kedden Budapesten, J.D. Vance-szel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Egyesült Államokkal való együttműködés fontosságát hangsúlyozta Orbán Viktor
Hirdetés