Hirdetés
Hirdetés

Az állatállomány nagysága csak most kezdi megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámokat

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, ezek pedig többségében kis és közepes méretű, jelentős részben önellátó növénytermesztő és állattartó vegyes gazdaságok tulajdonában vannak. Az összterületek méretét, a takarmánytermesztés kapacitását és az állatállomány méretét tekintve azonban nincs teljes egyensúly a megyében.

Széchely István

2019. december 09., 09:022019. december 09., 09:02

Hargita megyében a két fő mezőgazdasági szektort – a növénytermesztési, illetve az állattenyésztési területet – nem is lehet külön-külön értékelni, ugyanis a mezőgazdaság helyi sajátosságából fakadóan ezek szorosan összefüggnek.

Nagyon sok ugyanis a kis és közepes méretű vegyes gazdaság, amelyekben növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkoznak.

E tekintetben azonban nincs teljes egyensúly a megyében, de a helyzet kedvező, ugyanis a jelenlegi állatállománynál többet is el tudnának tartani a gazdaságok – mondta érdeklődésünkre Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője az intézmény adatai alapján.

Az igazgatóság összesítése szerint a megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát a legelők és kaszálók teszik ki, amelyek magas biológiai értékű takarmányt biztosítanak az állatállománynak. A kérődzők táplálékának csak a kisebbik része – valamivel több mint az ötöde – származik a takarmánynövényekkel bevetett mezőgazdasági területekről, legnagyobb hányadát a természetes kaszálók és legelők adják.

Hirdetés

Az igazgatóság adatai szerint valamivel több mint 600 ezer tonnás hozamuk volt idén a vetett-takarmány-földeknek és megközelítőleg 2,5 millió tonnás a réteknek, amiből a nagyobbik részt – 1,5 millió tonnát – a kaszálók hozama teszi ki. A takarmánynövényekkel bevetett földek összterülete (38 ezer hektár) alig több mint a tizedét teszi ki a kaszálók (167 ezer hektár) és legelők (153 ezer hektár) összterületének.

Érdekes adat, hogy miközben a Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, a szántóterületek 52,5 százalékán is takarmányt – lóherét, lucernát, silókukoricát stb. – termesztenek a gazdák, ami az állattenyésztés legfontosabb takarmányalapját képezi.

Megemlítendő ugyanakkor, hogy a gazdák már nem égetik el a gabonaföldeken a betakarítás után visszamaradt szalmát, hanem bálázzák, majd felhasználják az állattenyésztés során vagy biomasszaként – jegyzik meg a mezőgazdasági igazgatóság vonatkozó jelentésében.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Növekszik az állatállomány

Érdekes adatokkal szolgál a háziállat-állomány alakulásáról is az intézmény nyilvántartása. Kiderül belőle ugyanis, hogy

néhány faj esetében az állomány mérete a 2000-es években tapasztalt visszaesés óta csak az utóbbi években kezdte megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámot. Van azonban olyan faj is, amely a negyedét sem teszi ki a '90-es állománynak.

A rendszerváltozás utáni évben elvégzett összesítés szerint szarvasmarhafélékből valamivel több mint 122 ezer egyed volt a megyében, ez azonban a 2000-es évek elejére jócskán 70 ezer alá csökkent. Az állatállomány csak a kedvező agrárpolitika hatására, 2014-re nőtt ismét 80 ezer fölé, idén valamivel több mint 86 ezer egyedet számlál.

A megyében tartott tehenek száma sokkal kisebb ingadozást mutatott az elmúlt évtizedekben – 49 ezerről 36 ezerre csökkent a 2010-es évek első felére –, a csökkenést a tejkvóta bevezetése, valamint a tej alacsony felvásárlási ára okozta. Az állomány mérete 2017-ben ugrott meg ismét, közel húszezerrel, majd 2019-re néhány ezerrel csökkent, az október végi adatok szerint jelenleg közel 54 ezer tehenet tartanak a Hargita megyei gazdák.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A tejkvóta eltörlése, valamint a külföldről importált olcsó tej azonban a felvásárlási ár 20–30 százalékos csökkenéséhez vezetett, emiatt pedig a helyi tejtermelés jobb megszervezésére van szükség, ami a termelők gazdaszervezetekbe való tömörülése által valósulhat meg – jegyzi meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentése. Egy másik lehetőségként megemlíti, hogy a húsmarhatenyésztés is eredményes lehet, a gyepterületek kihasználtsága tekintetében is.

A juh- és kecskeállomány esetében szintén a 2000-es években következett be masszív csökkenés, az 1990-ben feljegyzett 278 ezerről a felénél is kisebbre zsugorodott az állomány mérete, majd Románia 2007-es EU-csatlakozása után kezdett ismét nőni, mára elérve a 247 ezres állományméretet, azaz megközelítve a rendszerváltozást követő évben feljegyzett egyedszámot.

Nem sertéseknek való vidék

A háziszárnyasok esetében a '90-es évek közepére, azaz öt év alatt 1,7 millióról kevesebb mint a harmadára, 488 ezerre csökkent az állomány mérete, majd kisebb ingadozásokkal így maradt a 2010-es évek elejéig, aztán újra növekedni kezdett. 2016 végére azonban majdnem a felére visszaesett – vélhetően a madárinfluenza romániai megjelenése miatt is –, majd a következő évben újra megugrott, jelenleg pedig közel 700 ezres a megye háziszárnyas-állománya.

A legjelentősebb visszaesést a sertésállomány szenvedte el a rendszerváltozást követő évtizedekben.

'90-ben még 142 ezer sertést tartottak a megyében, az állomány azonban megállás nélkül csökken azóta is. Az elmúlt években a sertéspestis romániai megjelenésének esztendejében, 2017-ben mérték a legnagyobb visszaesést a megyében, akkor 17 ezerre csökkent az állomány mérete a 2016-os 29 ezerhez képest. Azt követően ismét nőtt, jelenleg közel 29 ezer egyedet számlál a sertésállomány a megyében, ez azonban továbbra is messze elmarad a '90-es értéktől.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 31., péntek

Sürgősségi intézkedésekkel biztosítanák a cernavodai atomerőmű működését

A szakhatóságok a Duna Bala-ágánál is különböző beavatkozási lehetőségeket elemeznek, hogy biztosítsák a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának működéséhez szükséges vízszintet – jelentette ki péntek este Ilie Bolojan.

Sürgősségi intézkedésekkel biztosítanák a cernavodai atomerőmű működését
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Hétvégenként ingyen lehet buszozni Csíkszeredában, ezzel együtt drágul a buszbérlet

Jövő héttől ingyenesen lehet használni a városi buszjáratokat Csíkszeredában a hétvégéken. A Csíki Trans Kft. ugyanakkor 25 százalékkal emeli a bérletek árát, a jegyek ára azonban egyelőre a régi marad.

Hétvégenként ingyen lehet buszozni Csíkszeredában, ezzel együtt drágul a buszbérlet
2026. július 31., péntek

Országos energetikai válsághelyzetet hirdetnek augusztusra

Országos energetikai válsághelyzetet hirdettek Romániában augusztusra a villamosenergia-termelés csökkenése miatt – jelentette be pénteken Ilie Bolojan.

Országos energetikai válsághelyzetet hirdetnek augusztusra
2026. július 31., péntek

Finomhangolják az okos jelzőlámpa-rendszert Marosvásárhelyen – hol lesznek változások?

Újabb marosvásárhelyi útkereszteződéseknél és átjáróknál helyezik üzembe az új jelzőlámpákat az okos forgalomirányító-rendszer részeként. Soós Zoltán polgármester szerint segítenek, gyorsítják a haladást.

Finomhangolják az okos jelzőlámpa-rendszert Marosvásárhelyen – hol lesznek változások?
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Kritikusan alacsony marad a Duna vízhozama

Duna vízhozama továbbra is alacsony marad, augusztus 6-áig várhatóan 1450 köbméter/másodpercre csökken, fokozatos emelkedés pedig augusztus második felében várható – közölte csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Kritikusan alacsony marad a Duna vízhozama
Kritikusan alacsony marad a Duna vízhozama
2026. július 31., péntek

Kritikusan alacsony marad a Duna vízhozama

2026. július 31., péntek

Magyar Péter: kedden vagy szerdán állítják le a paksi atomerőmű utolsó blokkját

Kedden vagy szerdán lehet olyan alacsony a Duna vízszintje, hogy a paksi atomerőmű utolsó, még üzemelő blokkját is teljesen le kell kapcsolni – mondta Magyar Péter miniszterelnök pénteken Pakson.

Magyar Péter: kedden vagy szerdán állítják le a paksi atomerőmű utolsó blokkját
2026. július 31., péntek

Kormánytöbbség kialakításán dolgozik a PSD elnöke

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu szerint a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján egy új kormány csak szűk többséggel, valamivel több mint 240 szavazattal kaphatna bizalmat a parlamentben.

Kormánytöbbség kialakításán dolgozik a PSD elnöke
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Vidéken is van lehetőség vért adni

Mezőrücsre telepednek ki augusztus 3-án, hétfőn a marosvásárhelyi vérközpont szakemberei, lehetőséget adva a véradásra.

Vidéken is van lehetőség vért adni
Vidéken is van lehetőség vért adni
2026. július 31., péntek

Vidéken is van lehetőség vért adni

2026. július 31., péntek

Több mint 130 állást kellene betölteni a csíkszeredai kórházban, de ennek csak a felét lehet meghirdetni

Csak részben orvosolja a székelyföldi orvos- és személyzethiányt az egészségügyi létszámstop feloldása.

Több mint 130 állást kellene betölteni a csíkszeredai kórházban, de ennek csak a felét lehet meghirdetni
2026. július 31., péntek

50 ezer euróig terjedő állami támogatást kaphatnak a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők

Döntő házként elfogadta pénteken a képviselőház a sertés- és szarvasmarhatenyésztők idei állami támogatásáról szóló törvénytervezetet.

50 ezer euróig terjedő állami támogatást kaphatnak a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők
Hirdetés