Hirdetés
Hirdetés

Az állatállomány nagysága csak most kezdi megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámokat

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, ezek pedig többségében kis és közepes méretű, jelentős részben önellátó növénytermesztő és állattartó vegyes gazdaságok tulajdonában vannak. Az összterületek méretét, a takarmánytermesztés kapacitását és az állatállomány méretét tekintve azonban nincs teljes egyensúly a megyében.

Széchely István

2019. december 09., 09:022019. december 09., 09:02

Hargita megyében a két fő mezőgazdasági szektort – a növénytermesztési, illetve az állattenyésztési területet – nem is lehet külön-külön értékelni, ugyanis a mezőgazdaság helyi sajátosságából fakadóan ezek szorosan összefüggnek.

Nagyon sok ugyanis a kis és közepes méretű vegyes gazdaság, amelyekben növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkoznak.

E tekintetben azonban nincs teljes egyensúly a megyében, de a helyzet kedvező, ugyanis a jelenlegi állatállománynál többet is el tudnának tartani a gazdaságok – mondta érdeklődésünkre Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője az intézmény adatai alapján.

Az igazgatóság összesítése szerint a megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát a legelők és kaszálók teszik ki, amelyek magas biológiai értékű takarmányt biztosítanak az állatállománynak. A kérődzők táplálékának csak a kisebbik része – valamivel több mint az ötöde – származik a takarmánynövényekkel bevetett mezőgazdasági területekről, legnagyobb hányadát a természetes kaszálók és legelők adják.

Hirdetés

Az igazgatóság adatai szerint valamivel több mint 600 ezer tonnás hozamuk volt idén a vetett-takarmány-földeknek és megközelítőleg 2,5 millió tonnás a réteknek, amiből a nagyobbik részt – 1,5 millió tonnát – a kaszálók hozama teszi ki. A takarmánynövényekkel bevetett földek összterülete (38 ezer hektár) alig több mint a tizedét teszi ki a kaszálók (167 ezer hektár) és legelők (153 ezer hektár) összterületének.

Érdekes adat, hogy miközben a Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, a szántóterületek 52,5 százalékán is takarmányt – lóherét, lucernát, silókukoricát stb. – termesztenek a gazdák, ami az állattenyésztés legfontosabb takarmányalapját képezi.

Megemlítendő ugyanakkor, hogy a gazdák már nem égetik el a gabonaföldeken a betakarítás után visszamaradt szalmát, hanem bálázzák, majd felhasználják az állattenyésztés során vagy biomasszaként – jegyzik meg a mezőgazdasági igazgatóság vonatkozó jelentésében.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Növekszik az állatállomány

Érdekes adatokkal szolgál a háziállat-állomány alakulásáról is az intézmény nyilvántartása. Kiderül belőle ugyanis, hogy

néhány faj esetében az állomány mérete a 2000-es években tapasztalt visszaesés óta csak az utóbbi években kezdte megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámot. Van azonban olyan faj is, amely a negyedét sem teszi ki a '90-es állománynak.

A rendszerváltozás utáni évben elvégzett összesítés szerint szarvasmarhafélékből valamivel több mint 122 ezer egyed volt a megyében, ez azonban a 2000-es évek elejére jócskán 70 ezer alá csökkent. Az állatállomány csak a kedvező agrárpolitika hatására, 2014-re nőtt ismét 80 ezer fölé, idén valamivel több mint 86 ezer egyedet számlál.

A megyében tartott tehenek száma sokkal kisebb ingadozást mutatott az elmúlt évtizedekben – 49 ezerről 36 ezerre csökkent a 2010-es évek első felére –, a csökkenést a tejkvóta bevezetése, valamint a tej alacsony felvásárlási ára okozta. Az állomány mérete 2017-ben ugrott meg ismét, közel húszezerrel, majd 2019-re néhány ezerrel csökkent, az október végi adatok szerint jelenleg közel 54 ezer tehenet tartanak a Hargita megyei gazdák.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A tejkvóta eltörlése, valamint a külföldről importált olcsó tej azonban a felvásárlási ár 20–30 százalékos csökkenéséhez vezetett, emiatt pedig a helyi tejtermelés jobb megszervezésére van szükség, ami a termelők gazdaszervezetekbe való tömörülése által valósulhat meg – jegyzi meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentése. Egy másik lehetőségként megemlíti, hogy a húsmarhatenyésztés is eredményes lehet, a gyepterületek kihasználtsága tekintetében is.

A juh- és kecskeállomány esetében szintén a 2000-es években következett be masszív csökkenés, az 1990-ben feljegyzett 278 ezerről a felénél is kisebbre zsugorodott az állomány mérete, majd Románia 2007-es EU-csatlakozása után kezdett ismét nőni, mára elérve a 247 ezres állományméretet, azaz megközelítve a rendszerváltozást követő évben feljegyzett egyedszámot.

Nem sertéseknek való vidék

A háziszárnyasok esetében a '90-es évek közepére, azaz öt év alatt 1,7 millióról kevesebb mint a harmadára, 488 ezerre csökkent az állomány mérete, majd kisebb ingadozásokkal így maradt a 2010-es évek elejéig, aztán újra növekedni kezdett. 2016 végére azonban majdnem a felére visszaesett – vélhetően a madárinfluenza romániai megjelenése miatt is –, majd a következő évben újra megugrott, jelenleg pedig közel 700 ezres a megye háziszárnyas-állománya.

A legjelentősebb visszaesést a sertésállomány szenvedte el a rendszerváltozást követő évtizedekben.

'90-ben még 142 ezer sertést tartottak a megyében, az állomány azonban megállás nélkül csökken azóta is. Az elmúlt években a sertéspestis romániai megjelenésének esztendejében, 2017-ben mérték a legnagyobb visszaesést a megyében, akkor 17 ezerre csökkent az állomány mérete a 2016-os 29 ezerhez képest. Azt követően ismét nőtt, jelenleg közel 29 ezer egyedet számlál a sertésállomány a megyében, ez azonban továbbra is messze elmarad a '90-es értéktől.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 23., kedd

Elcsendesedett, de nem szűnt meg a tiltakozás az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben

Nem kaptak konkrét ígéreteket az ügyvivő kormány képviselőitől, ezért a Sanitas szakszervezet folytatja a két hete megkezdett japánsztrájkot az egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszerben.

Elcsendesedett, de nem szűnt meg a tiltakozás az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben
Hirdetés
2026. június 23., kedd

Nyolc megyében okozott károkat a vihar

Nyolc megye összesen 21 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában – tájékoztat a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).

Nyolc megyében okozott károkat a vihar
2026. június 23., kedd

Ügyvivő miniszterelnök: Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége

Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége – jelentette ki kedden Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő.

Ügyvivő miniszterelnök: Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége
2026. június 23., kedd

PSD-s képviselő: A PNL, az USR, az RMDSZ és az AUR bebizonyították, hogy egy a céljuk: a hatalom bármi áron

Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint a Veștea-kormány beiktatásának elutasításával bebizonyosodott, hogy a többi párt valójában ugyanazt a célt követi: „a hatalmat bármi áron”.

PSD-s képviselő: A PNL, az USR, az RMDSZ és az AUR bebizonyították, hogy egy a céljuk: a hatalom bármi áron
Hirdetés
2026. június 23., kedd

Veștea: jó szándékkal vállaltam a kormányalakítást, sajnálom, hogy nem sikerült megvalósítani

Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök hétfő este kijelentette, hogy felelősen kezelte a kormányalakítást, és jó szándékkal vállalta ezt a feladatot.

Veștea: jó szándékkal vállaltam a kormányalakítást, sajnálom, hogy nem sikerült megvalósítani
2026. június 22., hétfő

Elbukott a Veștea-kormány a parlamenti szavazáson

Nem szavazott bizalmat a parlament hétfői ülésén Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kormányának.

Elbukott a Veștea-kormány a parlamenti szavazáson
2026. június 22., hétfő

Tizenöt éven át csapolták a külügy pénzét egy könyvelő segítségével

Bíróság elé állítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a külügyminisztérium egyik volt könyvelőnőjét, akit azzal vádolnak, hogy munkabér jogcímen illegálisan folyósított pénzt magának és két másik személynek 15 éven át.

Tizenöt éven át csapolták a külügy pénzét egy könyvelő segítségével
Hirdetés
2026. június 22., hétfő

Ittas autósok és biciklisek buktak le Hargita megyében

Az elmúlt héten összesen 20 ittas biciklist és autóvezetőt azonosítottak a Hargita megyei rendőrök egy összehangolt akció részeként – öt gépjárművezető leheletében több mint 0,40 mg/l alkoholszintet mutatott a szonda.

Ittas autósok és biciklisek buktak le Hargita megyében
2026. június 22., hétfő

Tudtuk, csak nem sejtettük

Mielőtt a fáradt politikusainkat elengednénk a nyári pihenőszabadságaikra, egy dolgot tisztázzunk: 2026 első fele pont arra volt jó, hogy ismét szembesüljünk a ténnyel. Azzal, hogy újra mi, kisemberek jártunk rosszul.

Tudtuk, csak nem sejtettük
Tudtuk, csak nem sejtettük
2026. június 22., hétfő

Tudtuk, csak nem sejtettük

2026. június 22., hétfő

Eddig ismert formájában megszűnt létezni a Jávárdi-vízesés – videóval

Új medret vágott magának a vasárnapi felhőszakadás után megáradt patak a Gyimesek egyik kedvelt természeti látványosságánál, a Zúgóként is ismert Jávárdi-vízesésnél. A vízzuhatag eltűnt, de a helyreállítás nem lehetetlen.

Eddig ismert formájában megszűnt létezni a Jávárdi-vízesés – videóval
Hirdetés