Hirdetés
Hirdetés

Az állatállomány nagysága csak most kezdi megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámokat

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben

A Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, ezek pedig többségében kis és közepes méretű, jelentős részben önellátó növénytermesztő és állattartó vegyes gazdaságok tulajdonában vannak. Az összterületek méretét, a takarmánytermesztés kapacitását és az állatállomány méretét tekintve azonban nincs teljes egyensúly a megyében.

Széchely István

2019. december 09., 09:022019. december 09., 09:02

Hargita megyében a két fő mezőgazdasági szektort – a növénytermesztési, illetve az állattenyésztési területet – nem is lehet külön-külön értékelni, ugyanis a mezőgazdaság helyi sajátosságából fakadóan ezek szorosan összefüggnek.

Nagyon sok ugyanis a kis és közepes méretű vegyes gazdaság, amelyekben növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkoznak.

E tekintetben azonban nincs teljes egyensúly a megyében, de a helyzet kedvező, ugyanis a jelenlegi állatállománynál többet is el tudnának tartani a gazdaságok – mondta érdeklődésünkre Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője az intézmény adatai alapján.

Az igazgatóság összesítése szerint a megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát a legelők és kaszálók teszik ki, amelyek magas biológiai értékű takarmányt biztosítanak az állatállománynak. A kérődzők táplálékának csak a kisebbik része – valamivel több mint az ötöde – származik a takarmánynövényekkel bevetett mezőgazdasági területekről, legnagyobb hányadát a természetes kaszálók és legelők adják.

Hirdetés

Az igazgatóság adatai szerint valamivel több mint 600 ezer tonnás hozamuk volt idén a vetett-takarmány-földeknek és megközelítőleg 2,5 millió tonnás a réteknek, amiből a nagyobbik részt – 1,5 millió tonnát – a kaszálók hozama teszi ki. A takarmánynövényekkel bevetett földek összterülete (38 ezer hektár) alig több mint a tizedét teszi ki a kaszálók (167 ezer hektár) és legelők (153 ezer hektár) összterületének.

Érdekes adat, hogy miközben a Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, a szántóterületek 52,5 százalékán is takarmányt – lóherét, lucernát, silókukoricát stb. – termesztenek a gazdák, ami az állattenyésztés legfontosabb takarmányalapját képezi.

Megemlítendő ugyanakkor, hogy a gazdák már nem égetik el a gabonaföldeken a betakarítás után visszamaradt szalmát, hanem bálázzák, majd felhasználják az állattenyésztés során vagy biomasszaként – jegyzik meg a mezőgazdasági igazgatóság vonatkozó jelentésében.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Növekszik az állatállomány

Érdekes adatokkal szolgál a háziállat-állomány alakulásáról is az intézmény nyilvántartása. Kiderül belőle ugyanis, hogy

néhány faj esetében az állomány mérete a 2000-es években tapasztalt visszaesés óta csak az utóbbi években kezdte megközelíteni az 1990-ben feljegyzett egyedszámot. Van azonban olyan faj is, amely a negyedét sem teszi ki a '90-es állománynak.

A rendszerváltozás utáni évben elvégzett összesítés szerint szarvasmarhafélékből valamivel több mint 122 ezer egyed volt a megyében, ez azonban a 2000-es évek elejére jócskán 70 ezer alá csökkent. Az állatállomány csak a kedvező agrárpolitika hatására, 2014-re nőtt ismét 80 ezer fölé, idén valamivel több mint 86 ezer egyedet számlál.

A megyében tartott tehenek száma sokkal kisebb ingadozást mutatott az elmúlt évtizedekben – 49 ezerről 36 ezerre csökkent a 2010-es évek első felére –, a csökkenést a tejkvóta bevezetése, valamint a tej alacsony felvásárlási ára okozta. Az állomány mérete 2017-ben ugrott meg ismét, közel húszezerrel, majd 2019-re néhány ezerrel csökkent, az október végi adatok szerint jelenleg közel 54 ezer tehenet tartanak a Hargita megyei gazdák.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A tejkvóta eltörlése, valamint a külföldről importált olcsó tej azonban a felvásárlási ár 20–30 százalékos csökkenéséhez vezetett, emiatt pedig a helyi tejtermelés jobb megszervezésére van szükség, ami a termelők gazdaszervezetekbe való tömörülése által valósulhat meg – jegyzi meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentése. Egy másik lehetőségként megemlíti, hogy a húsmarhatenyésztés is eredményes lehet, a gyepterületek kihasználtsága tekintetében is.

A juh- és kecskeállomány esetében szintén a 2000-es években következett be masszív csökkenés, az 1990-ben feljegyzett 278 ezerről a felénél is kisebbre zsugorodott az állomány mérete, majd Románia 2007-es EU-csatlakozása után kezdett ismét nőni, mára elérve a 247 ezres állományméretet, azaz megközelítve a rendszerváltozást követő évben feljegyzett egyedszámot.

Nem sertéseknek való vidék

A háziszárnyasok esetében a '90-es évek közepére, azaz öt év alatt 1,7 millióról kevesebb mint a harmadára, 488 ezerre csökkent az állomány mérete, majd kisebb ingadozásokkal így maradt a 2010-es évek elejéig, aztán újra növekedni kezdett. 2016 végére azonban majdnem a felére visszaesett – vélhetően a madárinfluenza romániai megjelenése miatt is –, majd a következő évben újra megugrott, jelenleg pedig közel 700 ezres a megye háziszárnyas-állománya.

A legjelentősebb visszaesést a sertésállomány szenvedte el a rendszerváltozást követő évtizedekben.

'90-ben még 142 ezer sertést tartottak a megyében, az állomány azonban megállás nélkül csökken azóta is. Az elmúlt években a sertéspestis romániai megjelenésének esztendejében, 2017-ben mérték a legnagyobb visszaesést a megyében, akkor 17 ezerre csökkent az állomány mérete a 2016-os 29 ezerhez képest. Azt követően ismét nőtt, jelenleg közel 29 ezer egyedet számlál a sertésállomány a megyében, ez azonban továbbra is messze elmarad a '90-es értéktől.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 10., kedd

Jövőre érkezik a piaciérték-alapú ingatlanadó – részleteket osztott meg a kormányfő

A piaci értéken alapuló ingatlanadó bevezetése nem vezet automatikusan további emelésekhez – jelentette ki Ilie Bolojan hétfőn este.

Jövőre érkezik a piaciérték-alapú ingatlanadó – részleteket osztott meg a kormányfő
Hirdetés
2026. február 10., kedd

Sztrájkkal fenyegetőznek a tanárok, a kormányfő azonban hajthatatlan

A tanárok heti 20 órás kötelező óraszáma európai viszonylatban a legalacsonyabbak között van – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő este a Digi24 televíziónak adott interjúban.

Sztrájkkal fenyegetőznek a tanárok, a kormányfő azonban hajthatatlan
2026. február 10., kedd

Újabb jótékonysági Après Ski-buli, ezúttal a varsági sípályán

A decemberi, Madarasi Hargitán tartott jótékonysági Alprès Ski rendezvény után jövő szombaton, február 21-én a varsági sípályán tartanak hasonló bulit, amivel ismét jó ügyet támogat a szervező Charity Beats.

Újabb jótékonysági Après Ski-buli, ezúttal a varsági sípályán
2026. február 10., kedd

Csíkszereda volt az ország leghidegebb pontja

Fagyosan indult a kedd reggel az ország legnagyobb részében, különösen Moldvában és Székelyföldön. Csíkszerda ezúttal sem hazudtolta meg magát, a hargitai megyeszékhelyen mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet.

Csíkszereda volt az ország leghidegebb pontja
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

Nagyobb eséllyel juthatnak haza az elveszett háziállatok

Kedvenceink felkutatásában segíthet a világszerte ismert PetRadar, amely idéntől a romániai gazdák számára is elérhető. Az internetes oldal az elveszett háziállatok keresését több, ingyenesen elérhető szolgáltatással segíti.

Nagyobb eséllyel juthatnak haza az elveszett háziállatok
2026. február 09., hétfő

Több mint 1300 polgármesteri hivatalban készülnek figyelmeztető sztrájkra

Országszerte több mint 1300 polgármesteri hivatalban tartanak figyelmeztető sztrájkot kedden 10 és 12 óra között.

Több mint  1300 polgármesteri hivatalban készülnek figyelmeztető sztrájkra
2026. február 09., hétfő

Munkaerőpiaci helyzetkép: a nagy cégek elküldik, majd vissza is veszik az alkalmazottak egy részét

Dinamikus változások jellemzik a Kovászna megyei vállalkozási szektort: nagy cégek bocsátanak el, majd vesznek vissza dolgozókat. Ezzel párhuzamosan megnőtt a szociális vállalkozások száma.

Munkaerőpiaci helyzetkép: a nagy cégek elküldik, majd vissza is veszik az alkalmazottak egy részét
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

USR-s szenátor az RMDSZ adócsökkentési kezdeményezéséről: gyengeség egy törvényt az elfogadása után módosítani

Ștefan Pălărie USR-s szenátor hétfőn kijelentette, hogy elutasítja az RMDSZ helyi adók csökkentésére irányuló javaslatát, mivel meglátásában a 'gyengeség jele' lenne a kormány által elfogadott jogszabályok rövid időn belüli módosítása.

USR-s szenátor az RMDSZ adócsökkentési kezdeményezéséről: gyengeség egy törvényt az elfogadása után módosítani
2026. február 09., hétfő

Bíróság elé áll Călin Georgescu legionárius propaganda vádjával

A bukaresti törvényszék három bíróból álló testülete hétfőn elutasította Călin Georgescu fellebbezését az ellen, hogy bíróság elé kell állnia legionárius propaganda vádja miatt. A bíróság úgy döntött, hogy a per elsőfokú tárgyalása elkezdődik.

Bíróság elé áll Călin Georgescu legionárius propaganda vádjával
2026. február 09., hétfő

Csütörtökön majd kérdezhetjük: ez még ugyanaz a hét?

Lentről jövünk fölfelé, ahogy haladunk előre ezen a héten, aztán megint visszaesünk. Közzétette hétfőn a február 9–22. időszakra vonatkozó kéthetes előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Csütörtökön majd kérdezhetjük: ez még ugyanaz a hét?
Hirdetés