
A tehénállomány mérete ingadozott legkevésbé Hargita megyében az elmúlt évtizedekben
A Hargita megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát kaszálók és legelők alkotják, ezek pedig többségében kis és közepes méretű, jelentős részben önellátó növénytermesztő és állattartó vegyes gazdaságok tulajdonában vannak. Az összterületek méretét, a takarmánytermesztés kapacitását és az állatállomány méretét tekintve azonban nincs teljes egyensúly a megyében.
2019. december 09., 09:022019. december 09., 09:02
Hargita megyében a két fő mezőgazdasági szektort – a növénytermesztési, illetve az állattenyésztési területet – nem is lehet külön-külön értékelni, ugyanis a mezőgazdaság helyi sajátosságából fakadóan ezek szorosan összefüggnek.
E tekintetben azonban nincs teljes egyensúly a megyében, de a helyzet kedvező, ugyanis a jelenlegi állatállománynál többet is el tudnának tartani a gazdaságok – mondta érdeklődésünkre Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője az intézmény adatai alapján.
Az igazgatóság összesítése szerint a megyei mezőgazdasági területek 81 százalékát a legelők és kaszálók teszik ki, amelyek magas biológiai értékű takarmányt biztosítanak az állatállománynak. A kérődzők táplálékának csak a kisebbik része – valamivel több mint az ötöde – származik a takarmánynövényekkel bevetett mezőgazdasági területekről, legnagyobb hányadát a természetes kaszálók és legelők adják.
Az igazgatóság adatai szerint valamivel több mint 600 ezer tonnás hozamuk volt idén a vetett-takarmány-földeknek és megközelítőleg 2,5 millió tonnás a réteknek, amiből a nagyobbik részt – 1,5 millió tonnát – a kaszálók hozama teszi ki. A takarmánynövényekkel bevetett földek összterülete (38 ezer hektár) alig több mint a tizedét teszi ki a kaszálók (167 ezer hektár) és legelők (153 ezer hektár) összterületének.
Megemlítendő ugyanakkor, hogy a gazdák már nem égetik el a gabonaföldeken a betakarítás után visszamaradt szalmát, hanem bálázzák, majd felhasználják az állattenyésztés során vagy biomasszaként – jegyzik meg a mezőgazdasági igazgatóság vonatkozó jelentésében.
Fotó: Veres Nándor
Érdekes adatokkal szolgál a háziállat-állomány alakulásáról is az intézmény nyilvántartása. Kiderül belőle ugyanis, hogy
A rendszerváltozás utáni évben elvégzett összesítés szerint szarvasmarhafélékből valamivel több mint 122 ezer egyed volt a megyében, ez azonban a 2000-es évek elejére jócskán 70 ezer alá csökkent. Az állatállomány csak a kedvező agrárpolitika hatására, 2014-re nőtt ismét 80 ezer fölé, idén valamivel több mint 86 ezer egyedet számlál.
A megyében tartott tehenek száma sokkal kisebb ingadozást mutatott az elmúlt évtizedekben – 49 ezerről 36 ezerre csökkent a 2010-es évek első felére –, a csökkenést a tejkvóta bevezetése, valamint a tej alacsony felvásárlási ára okozta. Az állomány mérete 2017-ben ugrott meg ismét, közel húszezerrel, majd 2019-re néhány ezerrel csökkent, az október végi adatok szerint jelenleg közel 54 ezer tehenet tartanak a Hargita megyei gazdák.
Fotó: Veres Nándor
A tejkvóta eltörlése, valamint a külföldről importált olcsó tej azonban a felvásárlási ár 20–30 százalékos csökkenéséhez vezetett, emiatt pedig a helyi tejtermelés jobb megszervezésére van szükség, ami a termelők gazdaszervezetekbe való tömörülése által valósulhat meg – jegyzi meg a megyei mezőgazdasági igazgatóság jelentése. Egy másik lehetőségként megemlíti, hogy a húsmarhatenyésztés is eredményes lehet, a gyepterületek kihasználtsága tekintetében is.
A juh- és kecskeállomány esetében szintén a 2000-es években következett be masszív csökkenés, az 1990-ben feljegyzett 278 ezerről a felénél is kisebbre zsugorodott az állomány mérete, majd Románia 2007-es EU-csatlakozása után kezdett ismét nőni, mára elérve a 247 ezres állományméretet, azaz megközelítve a rendszerváltozást követő évben feljegyzett egyedszámot.
A háziszárnyasok esetében a '90-es évek közepére, azaz öt év alatt 1,7 millióról kevesebb mint a harmadára, 488 ezerre csökkent az állomány mérete, majd kisebb ingadozásokkal így maradt a 2010-es évek elejéig, aztán újra növekedni kezdett. 2016 végére azonban majdnem a felére visszaesett – vélhetően a madárinfluenza romániai megjelenése miatt is –, majd a következő évben újra megugrott, jelenleg pedig közel 700 ezres a megye háziszárnyas-állománya.
'90-ben még 142 ezer sertést tartottak a megyében, az állomány azonban megállás nélkül csökken azóta is. Az elmúlt években a sertéspestis romániai megjelenésének esztendejében, 2017-ben mérték a legnagyobb visszaesést a megyében, akkor 17 ezerre csökkent az állomány mérete a 2016-os 29 ezerhez képest. Azt követően ismét nőtt, jelenleg közel 29 ezer egyedet számlál a sertésállomány a megyében, ez azonban továbbra is messze elmarad a '90-es értéktől.
A bukaresti ítélőtábla szerdán helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség fellebbezésének, és 30 nappal meghosszabbította Călin Georgescu előzetes letartóztatását. A volt elnökjelölt november 27-éig marad letartóztatásban.
Életét vesztette egy kétéves kislány és egy négyéves kisfiú szerda este a Szeben megyei Nagytalmácson, miután füsttel telítődött meg a szoba, amelyben tartózkodtak – közölte a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Négy évtizedes működés után átfogó felújítási és korszerűsítési munkálatok kezdődtek ősszel a szépvízi gátnál. A beruházás célja a víztározó biztonságos üzemeltetésének fenntartása, a gát ugyanis továbbra is megfelelő állapotban van.
Fórumot szervezett Hargita Megye Tanácsa Székelyudvarhelyen az új, integrált hulladékgazdálkodási rendszer kapcsán, ami decembertől lép érvénybe.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
A besztercei önkormányzat véletlenül nyilvánosságra hozta a családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott védett otthon címét, amelyet a törvény szerint titokban kell tartani.
Épen megmaradt római kori gyerekszarkofágot találtak a régészek Konstancán. A kőből készült síremléket a jelenlegi város helyén álló ókori Tomis temetkezőhelyén találták.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerdán közzétette a romániai bírák októberi illetményeit, hangsúlyozva, hogy a legalacsonyabb fizetésű gyakornok bíró bruttó keresete az országos bruttó átlagbér 1,26-szorosa.
November elején újraindulhat a csernavodai atomerőmű két leállított reaktorának egyike, ami enyhítheti a román energiarendszerre nehezedő nyomást – jelentette ki szerdán Cristian Bușoi volt energiaügyi államtitkár.
szóljon hozzá!