Az a cél, hogy a profit helyben hasznosuljon Pr-cikk

Az ARKUM cégcsoport neve gazdasági körökben jól hangzó brand, székelyföldi és erdélyi viszonylatban is. László János tulajdonos neve pedig még ismertebb, közösségi vállalásai miatt is. Vele beszélgetünk többek között arról is, hogy miként lehet megvalósítani egy jelentős cégcsoport vezetésében a generációváltást.

Támogatói tartalom

2021. április 16., 09:002021. április 16., 09:00

– Több mint 30 éve vállalkozik. Most már egy jelentős vagyonnal rendelkező cégcsoportról beszélünk, jó eredményekkel. De évtizedes távlatokban fontos kérdés, hogy honnan is indult ez az egész? Hogyan jutunk el az Arkum-csoportig?

– Egy vállalkozás indulásához ötlet kell és minimális tőke, illetve az abban való hit, hogy sikerülni fog. Meglesz az első alkalmazott, akit követnek az újabbak, akiknek az integrálása nagyon fontos, hiszen ettől is függ, hogy sikerül-e közülük vezetőt kinevelni. Formailag hiába indult be egy cég, annak erőt és tartalmat kell adni, a piacon helyet kell találni neki, illetve stratégiát kell építeni.

Egy bizonyos idő után, ha sikerült életképessé válni a humán erőforrás és a gazdasági erő szempontjából is, akkor érdemes megnézni, hogy az ún. profitot hová lehetne befektetni.

Mi az Imparral indultunk, amely kezdetben autóalkatrészek, kenőanyagok forgalmazásával foglalkozott, helyben. Lassan regionálissá váltunk, majd országos hálózattá bővültünk, és ez hozta meg annak lehetőségét, hogy újabb és újabb befektetések következzenek: turisztikai vállalkozások, médiavállalkozások, ingatlanfejlesztés, autókereskedelem, majd a mezőgazdaság, azaz halastavak.

Ami számomra fontos volt, hogy az új befektetések helyben vagy a szűkebb régióban valósuljanak meg, mert akkor azok a helyi közösséget szolgálják, többek között munkahelyteremtéssel is.

–  Milyen előkészítés vagy felkészülés kellett ahhoz, hogy az Impartól eltérő profilú területekre bemerészkedjen? Ez hogyan működött az Ön esetében?

– Úgy fogalmaznék, hogy adódtak különböző befektetési lehetőségek a régióban, én meg éltem ezekkel akkor is, ha eltértek az Impar tevékenységi területétől. És ugyanúgy építettem fel őket, mint az első cégem, az Impart.

– Csak teljesen más területen…

– Pontosan. De a modell ugyanaz volt: kompetens munkatársakat alkalmazni, majd megtalálni az új vállalkozás piacát a régióban.

2005-ben kristályosodott ki, hogy valamilyen módon ezeknek a cégeknek már érdemes egységes arculatot adni. Így született meg az ARKUM, mely összefogja ezeket a vállalkozásokat, közös brandként.

Az Arkum Invest a cégeink humán erőforrásait, azok marketingpolitikáját hangolja össze, illetve elkészíti a különböző gazdasági elemzéseket, tehát az Arkum Invest látja el a cégcsoport menedzsmentjét.

– Az első magyar nyelvű kereskedelmi rádió, a Príma Rádió is Önhöz köthető. A rádiót működtető cég hozta létre a Székelyudvarhelyen az Őszi Vásárt, illetve Prímapolgár-díjat is alapított. Ezek nem egészen gazdasági vállalkozások, inkább közösségépítési, nem profitorientált kezdeményezések. Miért tartotta fontosnak, hogy ezen a területen is vállalkozzon?

– 1996-ban székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő, illetve a helyi vállalkozók szövetségének az elnöke lettem. Érdekelt a közélet, az akkori viszonyok szükségessé tették, hogy médiavállalkozással is támogassam azt az értékvilágot, amely hozzám közel áll, amelyben hiszek. Így születtek a médiavállalkozásaim: a Príma Rádió és az UdvarhelySzék hetilap.

– Székelyföldön jellemző probléma, hogy a 20–30 év alatt felépített vállalkozások tulajdonosai-vezetői gondban vannak a generációváltással. Bajban lehet az a vállalkozás, ahol nem készülnek tudatosan a tulajdonosok-vezetők utánpótlásáról. Ön is eléri lassan a nyugdíjas kort, foglalkoztatja Önt is ez a probléma?

– A cégcsoportnak 230–250 alkalmazottja van. Annak idején egyedül kezdtem, de fokozatosan sikerült kialakítani egy olyan motivált munkaközösséget, amelyből aztán megszülettek a jó vezetők és menedzserek. Persze, volt lemorzsolódás is, de ez természetes. Az viszont

tudatos volt, hogy a vállalataim operatív döntéseit önállóan tudják meghozni a vezetők akkor is, ha fontosabb kérdésekben én teszem föl a pontot az i-re. Ezeket a munkatársakat meg kell becsülni,

ezért közép- és felső vezetőink bérezése – székelyföldi viszonylatban mindenképp – magas, ami természetes, ha életpályamodellben is gondolkodunk. Hogy

itt fejlődjön, gyarapodjon a munkavállaló, anyagi, egzisztenciális szempontból is.

Viszont nem csak az anyagiak számítanak, hanem a biztonságos közérzet és a jövőkép is, hogy mondjuk húsz év múltán is el tudja-e képzelni magát valaki ennél a cégcsoportnál. Ez akkor is fontos, ha van, aki időközben elhagyja a céget, saját vállalkozást indít, vagy esetleg azért távozik, mert képességei szerint nem tudott felső vezetői szintre jutni. Ezek természetes dolgok, miként az is, hogy

tudatosan készülni kell a generációváltásra.

Viszont nagyon fontos a nyitottság is, az, hogy időben tudj érdemi döntéseket hozni, ha változnak a piaci körülmények, ha válság van, mint most a vírusjárvány idején. A 1990-es, de még a 2000-es években is a szakemberhiány volt a legnagyobb problémánk, ha sikerül kinevelni a szakembereket és megtartani, akkor felkészült egy vállalkozás a sikerre, de a túlélésre is.

– Az Arkum cégcsoportnak melyek a közép- és hosszútávú céljai? Mi várható, mi lesz a következő mérföldkő a csoport életében?

– Számunkra a legfontosabb most a generációváltás. Nemcsak tulajdonosi szinten, hanem a menedzsmentben is. Azok közül, akikkel kezdtem, sokan már nyugdíjasok. Az utánpótlás nélkülözhetetlen, mégpedig úgy, hogy alkalmasak legyenek élni az új informatikai vállalatirányítási rendszerek használatára, de azok megújítására is, ha szükséges – ez az egyik biztosíték. A másik a fejlődés képessége, a befektetések. Igaz, hogy gazdasági válság van, de ez újabb lehetőségeket is teremt; élni kell a különböző uniós és állami vállalkozásélénkítő programokkal, különben lépéshátrányba kerülhetünk.

Apropó generációváltás, amikor befektettem a turizmus-vendéglátásba, akkor már a lányom tudatosan választott ilyen szakirányú egyetemet, a közgazdasági egyetem mellet a turisztikai képzést is vállalta. A vejem automatizálási mérnök, ő is hozza azt a szintű szakmai felkészültséget és látásmódot, amely a befektetésekhez szükséges. Szóval

generációváltáskor az új tulajdonsok nem tisztségeket örökölnek, hanem képzettségük szerint foglalják el azokat. Előre „menekülünk”, azaz ez egy tudatosan épített folyamat.

– Természetesen, igyekszünk majd alkalmat és módot teremteni arra, hogy ne csak beszéljünk az ARKUM cégcsoportba érkező új generációról, hanem meg is lehessen ismerni őket.

(X – fizetett hirdetés)

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 25., kedd

Szondy Zoltán a Lex Novákról: ez gyakorlatilag egy bohócparádé

Az ország alapproblémája, hogy büntetni mindenki tud, motiválni senki. Bírálni mindenki tud, irányt mutatni senki – nyilatkozta a Székelyhonnak a Lex Novák törvény kapcsán Szondy Zoltán klubelnök.

Szondy Zoltán a Lex Novákról: ez gyakorlatilag egy bohócparádé
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Szeptemberig 4,4 százalékkal nőtt a gépjármű-kereskedelem forgalma Romániában

Az idei év első kilenc hónapjában a nyers adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a gépjármű-kereskedelem forgalma 2024 azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.

Szeptemberig 4,4 százalékkal nőtt a gépjármű-kereskedelem forgalma Romániában
2025. november 25., kedd

Drónmaradványokat találtak Vaslui megyében – frissítve

A román légierő vezérkara (SMFA) továbbra is figyelemmel kíséri a román légtérbe behatoló orosz drónokat, és a pilóták engedélyt kaptak a megsemmisítésükre – nyilatkozta kedden a védelmi minisztérium szóvivője.

Drónmaradványokat találtak Vaslui megyében – frissítve
2025. november 25., kedd

Orosz drónok hatoltak be Románia területére

Két orosz drón hatolt be keddre virradóra a román légtérbe Tulcea és Galați megyékben. Román és német vadászgépeket is a levegőbe küldtek, hogy felmérjék a helyzetet.

Orosz drónok hatoltak be Románia területére
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Hidegen indult a reggel a Csíki- és Gyergyói-medencében

„Beköltöztek” a reggeli mínuszok a hegyközi medencékbe, így Csík- és Gyergyó-térségében hidegebben indult a reggel, mint máshol.

Hidegen indult a reggel a Csíki- és Gyergyói-medencében
2025. november 25., kedd

Ötvenéves vízcsöveket cserélnek ki Sepsiszentgyörgyön

A Kovászna megyei vízszolgáltató, a Hydrokov főként az alacsony- és a magasnyomású vízvezetékek cseréjén dolgozik Sepsiszentgyörgyön. A Sajtó utcában le is zárultak ezek a munkálatok, a jövő évre csupán egy régi vezeték cseréje maradt.

Ötvenéves vízcsöveket cserélnek ki Sepsiszentgyörgyön
2025. november 25., kedd

Szigorították a fogyasztóvédelmi törvényt, a vásárlóknak kedvez a módosítás

Eddig a kereskedők jóindulatán múlt, hogy kicserélik-e a 30 napon belül meghibásodott termékeket, vagy hosszú útra indítják, vissza a gyártóhoz. Ám ezentúl már a vevő dönthet, a bolt pedig borsos bírságot kaphat, ha nem cseréli ki a hibás terméket.

Szigorították a fogyasztóvédelmi törvényt, a vásárlóknak kedvez a módosítás
Hirdetés
2025. november 24., hétfő

Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a beteg a telefonján követhetné, hogy orvosa megtekintette-e az eredményeit

Minél távolabb van egy település az orvosi egyetemi központoktól, annál jobban érezhető a szakemberhiány Romániában. A stabil finanszírozás ígérete segíthet a szakorvoshiányon, de egy jól működő digitális adattérre is égető szükség van.

Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a beteg a telefonján követhetné, hogy orvosa megtekintette-e az eredményeit
2025. november 24., hétfő

SAFE-program: 16,7 milliárd eurót költhet hadipari fejlesztésekre és autópályákra Románia

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hétfői ülésén jóváhagyta azt a kérelmet, amelyet Románia az Európai Bizottsághoz készül benyújtani a SAFE védelmi hitelprogram keretében rendelkezésére álló uniós források lehívásához.

SAFE-program: 16,7 milliárd eurót költhet hadipari fejlesztésekre és autópályákra Románia
2025. november 24., hétfő

Őrizetbe vették a szexuális bűncselekményekkel gyanúsított Beszterce-Naszód megyei polgármestert

Õrizetbe vették hétfőn a rendőrök a Beszterce-Naszód megyei Jád (Livezile) község polgármesterét.

Őrizetbe vették a szexuális bűncselekményekkel gyanúsított Beszterce-Naszód megyei polgármestert
Hirdetés