
Az ARKUM cégcsoport neve gazdasági körökben jól hangzó brand, székelyföldi és erdélyi viszonylatban is. László János tulajdonos neve pedig még ismertebb, közösségi vállalásai miatt is. Vele beszélgetünk többek között arról is, hogy miként lehet megvalósítani egy jelentős cégcsoport vezetésében a generációváltást.
2021. április 16., 09:002021. április 16., 09:00
– Több mint 30 éve vállalkozik. Most már egy jelentős vagyonnal rendelkező cégcsoportról beszélünk, jó eredményekkel. De évtizedes távlatokban fontos kérdés, hogy honnan is indult ez az egész? Hogyan jutunk el az Arkum-csoportig?
– Egy vállalkozás indulásához ötlet kell és minimális tőke, illetve az abban való hit, hogy sikerülni fog. Meglesz az első alkalmazott, akit követnek az újabbak, akiknek az integrálása nagyon fontos, hiszen ettől is függ, hogy sikerül-e közülük vezetőt kinevelni. Formailag hiába indult be egy cég, annak erőt és tartalmat kell adni, a piacon helyet kell találni neki, illetve stratégiát kell építeni.
Mi az Imparral indultunk, amely kezdetben autóalkatrészek, kenőanyagok forgalmazásával foglalkozott, helyben. Lassan regionálissá váltunk, majd országos hálózattá bővültünk, és ez hozta meg annak lehetőségét, hogy újabb és újabb befektetések következzenek: turisztikai vállalkozások, médiavállalkozások, ingatlanfejlesztés, autókereskedelem, majd a mezőgazdaság, azaz halastavak.
– Milyen előkészítés vagy felkészülés kellett ahhoz, hogy az Impartól eltérő profilú területekre bemerészkedjen? Ez hogyan működött az Ön esetében?
– Úgy fogalmaznék, hogy adódtak különböző befektetési lehetőségek a régióban, én meg éltem ezekkel akkor is, ha eltértek az Impar tevékenységi területétől. És ugyanúgy építettem fel őket, mint az első cégem, az Impart.
– Csak teljesen más területen…
– Pontosan. De a modell ugyanaz volt: kompetens munkatársakat alkalmazni, majd megtalálni az új vállalkozás piacát a régióban.
Az Arkum Invest a cégeink humán erőforrásait, azok marketingpolitikáját hangolja össze, illetve elkészíti a különböző gazdasági elemzéseket, tehát az Arkum Invest látja el a cégcsoport menedzsmentjét.
– Az első magyar nyelvű kereskedelmi rádió, a Príma Rádió is Önhöz köthető. A rádiót működtető cég hozta létre a Székelyudvarhelyen az Őszi Vásárt, illetve Prímapolgár-díjat is alapított. Ezek nem egészen gazdasági vállalkozások, inkább közösségépítési, nem profitorientált kezdeményezések. Miért tartotta fontosnak, hogy ezen a területen is vállalkozzon?
– 1996-ban székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő, illetve a helyi vállalkozók szövetségének az elnöke lettem. Érdekelt a közélet, az akkori viszonyok szükségessé tették, hogy médiavállalkozással is támogassam azt az értékvilágot, amely hozzám közel áll, amelyben hiszek. Így születtek a médiavállalkozásaim: a Príma Rádió és az UdvarhelySzék hetilap.
– Székelyföldön jellemző probléma, hogy a 20–30 év alatt felépített vállalkozások tulajdonosai-vezetői gondban vannak a generációváltással. Bajban lehet az a vállalkozás, ahol nem készülnek tudatosan a tulajdonosok-vezetők utánpótlásáról. Ön is eléri lassan a nyugdíjas kort, foglalkoztatja Önt is ez a probléma?
– A cégcsoportnak 230–250 alkalmazottja van. Annak idején egyedül kezdtem, de fokozatosan sikerült kialakítani egy olyan motivált munkaközösséget, amelyből aztán megszülettek a jó vezetők és menedzserek. Persze, volt lemorzsolódás is, de ez természetes. Az viszont
ezért közép- és felső vezetőink bérezése – székelyföldi viszonylatban mindenképp – magas, ami természetes, ha életpályamodellben is gondolkodunk. Hogy
Viszont nem csak az anyagiak számítanak, hanem a biztonságos közérzet és a jövőkép is, hogy mondjuk húsz év múltán is el tudja-e képzelni magát valaki ennél a cégcsoportnál. Ez akkor is fontos, ha van, aki időközben elhagyja a céget, saját vállalkozást indít, vagy esetleg azért távozik, mert képességei szerint nem tudott felső vezetői szintre jutni. Ezek természetes dolgok, miként az is, hogy
Viszont nagyon fontos a nyitottság is, az, hogy időben tudj érdemi döntéseket hozni, ha változnak a piaci körülmények, ha válság van, mint most a vírusjárvány idején. A 1990-es, de még a 2000-es években is a szakemberhiány volt a legnagyobb problémánk, ha sikerül kinevelni a szakembereket és megtartani, akkor felkészült egy vállalkozás a sikerre, de a túlélésre is.
– Az Arkum cégcsoportnak melyek a közép- és hosszútávú céljai? Mi várható, mi lesz a következő mérföldkő a csoport életében?
– Számunkra a legfontosabb most a generációváltás. Nemcsak tulajdonosi szinten, hanem a menedzsmentben is. Azok közül, akikkel kezdtem, sokan már nyugdíjasok. Az utánpótlás nélkülözhetetlen, mégpedig úgy, hogy alkalmasak legyenek élni az új informatikai vállalatirányítási rendszerek használatára, de azok megújítására is, ha szükséges – ez az egyik biztosíték. A másik a fejlődés képessége, a befektetések. Igaz, hogy gazdasági válság van, de ez újabb lehetőségeket is teremt; élni kell a különböző uniós és állami vállalkozásélénkítő programokkal, különben lépéshátrányba kerülhetünk.
Apropó generációváltás, amikor befektettem a turizmus-vendéglátásba, akkor már a lányom tudatosan választott ilyen szakirányú egyetemet, a közgazdasági egyetem mellet a turisztikai képzést is vállalta. A vejem automatizálási mérnök, ő is hozza azt a szintű szakmai felkészültséget és látásmódot, amely a befektetésekhez szükséges. Szóval
– Természetesen, igyekszünk majd alkalmat és módot teremteni arra, hogy ne csak beszéljünk az ARKUM cégcsoportba érkező új generációról, hanem meg is lehessen ismerni őket.
(X – fizetett hirdetés)
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
Jótékonysági futással és kosárlabdameccsel gyűjt adományokat az eltérő fejlődésű gyermekekért a Gyulafehérvári Caritas december 20–23. között Marosvásárhelyen és környékén. Futással vagy akár kerékpározással is csatlakozhat bárki az akcióhoz.
Cantus figuratus címmel tart előadóestet Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész Székely Norbert zongoraművész közreműködésével advent utolsó vasárnapján, december 21-én 18 órától a marosvásárhelyi Gecse utcai református templomban.
Aláírta pénteken Daniel David oktatási miniszter az új középiskolai tanterveket jóváhagyó rendeletet – közölte a szaktárca.