Augusztus 20-a a megmaradásról is szól

Kilencedik alkalommal tartottak augusztus 20-ai ünnepséget Marosvásárhelyen. Cseh Gábor, aki kezdetektől vállalta a szervezést, felelevenítette, hogy 2013-ban kiszorította az első ünnepet a közterekről az akkori városvezetés, a templomba szorultak az ünneplők. „De soha nem adtuk fel a harcot, a következő években a Színház téren ünnepeltünk, a tavalyi rendezvényünk a Nyári Színházban volt, az idei először a várban. Az idei rendezvény megszervezése az utolsó pillanatig válságban volt az én egészségi és lelki állapotom miatt. Egykori csapattársam bátorítása után végül úgy döntöttünk, hogy utolsó pillanatban megszervezzük” – vallotta be az ünneplőknek a szervező.  Hozzátette, Szent István királyunk 1022 évvel ezelőtt alapította meg a keresztény magyar királyságot a Kárpát-medencében, s ezzel Európában is elismert hazája lett a magyaroknak.

 Az ünnep alkalmából szólt Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere is. Azt hangsúlyozta, hogy augusztus 20-ának legalább két üzenete van. Az egyik Szent Istvánhoz és az államalapításhoz kapcsolódik. „Ennek az a lényege, hogy a változáshoz egyszerre kell bártornak és megfontoltnak lenni. István királyunk tette mindkettőről tanúskodik: bátor volt, mert a kereszténységet választotta a magyarság útjául, s ennek köszönhetően ma is itt állhatunk. És megfontolt volt, mert tudta, hogy a közösséget egyben kell tartani mindenáron” – fogalmazott a városvezető.

Hozzátette, nem kevésbé fontos, hogy augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is, mint ilyen az egyik leghagyományosabb ünnepünk, amelynek üzenete a megmaradásról szól.

„Ezer esztendőket még a népek is csak csodák révén élhetnek” – idézte Illyés Gyulát az ünnepségen szintén felszólaló Both Hajnal, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja. Arról is beszélt, hogy a tisztelgésen kívül milyen személyes üzenetet hordoz az augusztus 20. „István rendkívül kemény harcot vívott saját népével is, mindenáron meg akarta értetni és keresztül akarta vinni azt, amit ő a többségnél hamarabb ismert fel és tartott helyesnek az ország megmaradása szempontjából. Nyugat felé fordult, és megnyitotta az ország kapuit a kereszténység előtt, Bizánc helyett Rómát választotta. Ma már tudjuk, hogy a történelem őt igazolta, sikerre vezette népét. Az olyan időkben, amikor az elbizonytalanodás tapasztalható, érdemes visszanyúlni az olyan elődökhöz, amilyen ő volt” – jelentette ki a konzul.

A beszédeket énekek, néptánc tarkította, elhangzott a székely és magyar himnusz, majd a magyar történelmi egyházak képviselői megáldották és megszentelték az új kenyeret, amely két óriáskenyér és több kisebb cipó formájában került az ünnepi asztalra. A jelenlévők pedig az ünnep lelki tápláléka mellett konkrét táplálékkal is távozhattak – amint azt Kilyén Ilka, a műsorvezető szerepét vállaló színművész fogalmazta meg –, ugyanis kiosztásra került az ünneplők között csaknem száz kiló kenyér.