
A Romániába hazatértek, illetve azok kontaktjai okozták a hazai fertőzések csaknem felét április 5-éig. Képünk illusztráció
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI
Elemzést készített a Stratégiai Kommunikációs Csoport a romániai koronavírus-járványról. Számok, összesítések, kimutatások az első igazolt hazai fertőzés, tehát február 26. óta.
2020. április 10., 19:052020. április 10., 19:05
2020. április 10., 19:152020. április 10., 19:15
Elemzést tett közzé a romániai koronavírus-járvány február 26. és április 5. közötti időszakáról az országos Stratégiai Kommunikációs Csoport. Mint emlékeztetnek,
az első hazai esetet február 26-án jelentették, és az azt követő két hétben csak szórványosan jelent meg a vírus, napi egy-két esetet jegyeztek. Március 10-től kezdett folyamatosan növekedni a napi fertőzések száma, március 16–22. között napi átlagban 55-tel, 23–29. között naponta átlagban 200-zal, majd április 5-ig elérve a napi 300-as átlagot.
Az országos fertőzöttségi arány április 5-ig százezer lakosra nézve 18,24 eset, régiók szerint pedig Suceava megyében a legmagasabb a fertőzöttség. Suceava megyében több mint 40 eset jutott százezer lakosra, Arad, Temes, Hunyad, Brassó, Kovászna, Neamţ, Ilfov és Ialomiţa megyében, illetve Bukarestben 20 és 39 közé volt tehető a százezer lakosra jutó megbetegedések száma.
Nemek szerint a női fertőzöttek kissé többségben vannak, a felnőtt fertőzöttek 56 százaléka nő.
A fertőzöttek többsége felnőtt, a romániai koronavírusosok 78 százaléka 30 és 69 év közötti. Április 5-ig ugyanakkor 127 esetet jegyeztek a 80 év felettiek körében. A hazai fertőzöttek átlagéletkora 47,6 év.
181 halálesetet jegyeztek április 5-ig, amelyek összefüggésbe hozhatók a koronavírus-fertőzéssel. Az elhunytak átlagéletkora 66,6 év. E téren megjegyzik, hogy az elhalálozásokkal kapcsolatos átlagéletkor jóval magasabb, mint a fertőzöttségi átlagéletkor, illetve az elhalálozásokkal a fertőzésen kívül más krónikus betegségek megléte is kapcsolatba hozható. A 70 év fölötti, krónikus betegségekben is szenvedő fertőzöttek halálozási aránya a más országokban jegyzetthez hasonlóan magas. Ezeknek a haláleseteknek a nagy része általában kórházi kezelés, dialíziskezelés alatt állt vagy öregotthonokban lévő személyeknél következett be, ezért ezekben az intézményekben további megelőző intézkedésekre van szükség.
A legfiatalabb áldozat 27 éves volt, a legidősebb pedig 94.
A halálesetek nemek szerinti eloszlásában a férfiak vezetnek, az elhunytak 63,5 százaléka férfi.
Ami az országon belüli fertőzéseket illeti, az igazolt koronavírusosok 41,1 százaléka közvetlen kontaktja Romániába hazatérő fertőzöttnek, vagy kontaktszeméllyel került kapcsolatba. Magyarán, a hazatértek, illetve azok kontaktjai okozták a hazai fertőzések csaknem felét.
Az április 5-ig nyilván tartott 4051 fertőzött közül 471-en külföldről tértek haza. A legtöbb koronavírusos Olaszországból jött, aztán Spanyolország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország következik. Jelen pillanatig az összes fertőzöttet nézve folyamatosan csökken azoknak a fertőzötteknek az aránya, akik külföldről tértek haza.
Az igazolt esetek 16,3 százaléka egészségügyi személyzethez köthető. Az első ilyen esetek a március 9–15. közötti héten jelentek meg.
Az április 5-ét megelőző két hétben az elvégzett koronavírustesztek 13 százaléka lett pozitív. A pozitív minták alacsony aránya azt bizonyítja, hogy egyelőre a helyi szintű, közösségi terjedés szakaszában tart a járvány, nem terjed még széles körűen.
Az elemzésben fontosnak tartják kiemelni, hogy a fertőzés csoportos terjedésére való tekintettel az elkövetkező időszakban rendkívül fontos a társadalmi távolságtartásra vonatkozó intézkedések betartása.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
1 hozzászólás