
A Kelemen-havasok
Aszfaltozott úttal kötnék össze az egykori Osztrák–Magyar Monarchia két történelmi régióját, a Székelyföldet és Bukovinát. A Kelemen-havasokon átvezető út korszerűsítéséről Hargita és Szucsáva megye elnökei állapodtak meg.
2017. április 24., 22:272017. április 24., 22:27
A Kelemen-havasokon átvezető út aszfaltozása révén kötné össze a két térséget Hargita és Szucsáva megye önkormányzata. A beruházás révén a Maroshévíz és Dornavátra közötti távolság közel 90 kilométerrel rövidülne. Ugyanakkor mindkét oldalról több, csodálatos természeti környezetben fekvő magashegyi zsáktelepülés kerülne be a turisztikai körforgásba. A 68 kilométeres Maroshévíz–Székpatak–Rakottyás–Bélbor–Panaci–Glodu–Şaru Dornei–Dorna Arini–Dornavátra útvonal korszerűsítése új fejezetet nyitna a Kelemen-havasok által elválasztott két régió idegenforgalmában.
Az aszfalt által a hátizsákos turisták is közelebb kerülnének a főként Maros megyéből, de akár Hargitából is mindmáig nehézkesen megközelíthető Rekettyés-tetői (Csáky-csúcs) meteorológiai állomáshoz, a 2100 méter magas Nagy-Köves (Pietrosz) csúcshoz, a Kis-Köveshez (Teleki), a 2049 méteres Magyar-Negojhoz, a Bánffy tengerszemhez, az egykori kénbányához, a megalítok múzeumához, a Mária Terézia-út mentén épített kőfal maradványaihoz, a Tizenkét apostol sziklacsoporthoz vagy a közelében lévő mohás mocsárhoz.
Ezek közelébe jobbára a Hargita megyei Maroshévízről terepjáróval, gyalog vagy túrakerékpárral lehet eljutni.
A hargitai oldalról az aszfalt 2014 ősze óta immár az utolsó lakott településig, Bélborig húzódik, onnan körülbelül 5 és fél kilométerre van a megyehatár. Valamivel többet, 8 kilométert kell korszerűsíteniük a szucsávaiaknak, akik az elmúlt időszakban Dorna Ariniből egészen Gloduig terítettek aszfaltszőnyeget.
Amint a két megyeelnök elmondta, együtt pályáztak a kormány Országos Településfejlesztési Programjára, a PNDL-re, és együtt reménykednek a pozitív elbírálásban. Mind Borboly Csaba, mind Gheorghe Flutur bizakodónak mutatkozik, noha utóbbinak már van egy keserű tapasztalata a Transzkelemen műút megvalósításával kapcsolatosan. Hét évvel ezelőtt, 2010-ben is próbálkozott, pénzt szerzett, 2011-ben beindította a közbeszerzési eljárást, ám mivel egy évvel később megbukott a jobboldali kormány, a hatalomra kerülő Szociáldemokrata Párt egyetlen tollvonással elgáncsolta a tervet.
Bukarest mostoha elbánása dacára az évek során egyik önkormányzat sem ült tétlenül. A szucsávaiak önerőből 20 kilométert aszfaltoztak Gloduig, a hargitaiak, tizenhárom esztendő alatt valahogy befejezték a Székpatak és Bélbor közti szakaszt.
Az út fontosságáról kérdezett két megyeelnök elsősorban a régiók összekapcsolását, a távolság lerövidítését és a fejlesztési lehetőségeket helyezte előtérbe.
– vélekedett Flutur, hangsúlyozván, hogy a napokban is egy külföldi befektető csoport mérte fel a környék turisztikai potenciálját.
– mondta el Borboly Csaba. Ugyanakkor, tennénk hozzá, a bukovinai székelyek által alapított öt falu, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva, Andrásfalva és Hadikfalva közül az utóbbi kettő lényegesen közelebb kerülne a Székelyföldhöz.
Hiányos összeköttetés
Bár közel másfél évszázadon keresztül ugyanazon monarchia része volt, Erdélyt és Bukovinát kevés út köti össze. Jelenleg is mindössze Máramaros megyéből a Borsai-hágón, illetve Beszterce-Naszód megyéből a Borgói-hágón lehet átjutni aszfalton. A Radnai-hágón, Újradna és Radnalajosfalva között földút vezet át, és az Ilvatelek és Poiana Stampei közötti kövesút is járhatatlan.
A két történelmi régiót egy ötödik út, a Mária Terézia útja választja el. Ezt 1762-ben építették Magyarország és Moldva közti határként, ezért nagy része a Kelemen-gerinc alatt vezet át. A sokáig jobbára csak kirándulók által használt utat a Tăşuleasa Egyesület erőfeszítései révén egyre többen kezdik megismerni. A Szucsáva megyei szervezet, amely felvállalta az egykori szekérút kitakarítását és jelzését, újabban hegyi maratont és kerékpárversenyt is szervez ott, ahol évszázadokkal ezelőtt határőrök szolgáltak.
Döntő házként megszavazta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Forgalmi változások lépnek életbe péntektől a Nicolae Bălcescu utcában az útszakasz és a parkolók felújítási munkálatai miatt.
A fővárosi tömbházban tavaly történt robbanás ügyében eddig 176 magán- és jogi személy nyújtott be kártérítési igényt sértett félként, és a nyomozók 55 millió euróig zárlatot rendeltek el a gyanúsítottak és az érintett cégek vagyonára.
Az iskola fennállásának 50. évfordulójára megújult a marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakképző Líceum. Korszerű műhelyek és laborok várják a diákokat, az intézmény pedig ma már az egyik legnépszerűbb szaklíceum Maros megyében.
Egy férfi sérült meg súlyosan szerdán Szeben megyében, miután egy szekérrel egy oszlopnak ütközött, majd a ló az úton vonszolta. Egy nappal korábban egy fiatal állapotos nőt rángatott magával a ló, aki szintén súlyosan megsérült.
Május 1. és 31. között lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyszerűen megszabaduljanak azoktól a tárgyaktól, amelyeket már nem használnak, és nem helyezhetők el a hagyományos hulladékgyűjtőkben.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
A képviselőház hétfőn, a nyugati keresztény pünkösd második napján nem tart üléseket.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
szóljon hozzá!