
A Kelemen-havasok
Aszfaltozott úttal kötnék össze az egykori Osztrák–Magyar Monarchia két történelmi régióját, a Székelyföldet és Bukovinát. A Kelemen-havasokon átvezető út korszerűsítéséről Hargita és Szucsáva megye elnökei állapodtak meg.
2017. április 24., 22:272017. április 24., 22:27
A Kelemen-havasokon átvezető út aszfaltozása révén kötné össze a két térséget Hargita és Szucsáva megye önkormányzata. A beruházás révén a Maroshévíz és Dornavátra közötti távolság közel 90 kilométerrel rövidülne. Ugyanakkor mindkét oldalról több, csodálatos természeti környezetben fekvő magashegyi zsáktelepülés kerülne be a turisztikai körforgásba. A 68 kilométeres Maroshévíz–Székpatak–Rakottyás–Bélbor–Panaci–Glodu–Şaru Dornei–Dorna Arini–Dornavátra útvonal korszerűsítése új fejezetet nyitna a Kelemen-havasok által elválasztott két régió idegenforgalmában.
Az aszfalt által a hátizsákos turisták is közelebb kerülnének a főként Maros megyéből, de akár Hargitából is mindmáig nehézkesen megközelíthető Rekettyés-tetői (Csáky-csúcs) meteorológiai állomáshoz, a 2100 méter magas Nagy-Köves (Pietrosz) csúcshoz, a Kis-Köveshez (Teleki), a 2049 méteres Magyar-Negojhoz, a Bánffy tengerszemhez, az egykori kénbányához, a megalítok múzeumához, a Mária Terézia-út mentén épített kőfal maradványaihoz, a Tizenkét apostol sziklacsoporthoz vagy a közelében lévő mohás mocsárhoz.
Ezek közelébe jobbára a Hargita megyei Maroshévízről terepjáróval, gyalog vagy túrakerékpárral lehet eljutni.
A hargitai oldalról az aszfalt 2014 ősze óta immár az utolsó lakott településig, Bélborig húzódik, onnan körülbelül 5 és fél kilométerre van a megyehatár. Valamivel többet, 8 kilométert kell korszerűsíteniük a szucsávaiaknak, akik az elmúlt időszakban Dorna Ariniből egészen Gloduig terítettek aszfaltszőnyeget.
Amint a két megyeelnök elmondta, együtt pályáztak a kormány Országos Településfejlesztési Programjára, a PNDL-re, és együtt reménykednek a pozitív elbírálásban. Mind Borboly Csaba, mind Gheorghe Flutur bizakodónak mutatkozik, noha utóbbinak már van egy keserű tapasztalata a Transzkelemen műút megvalósításával kapcsolatosan. Hét évvel ezelőtt, 2010-ben is próbálkozott, pénzt szerzett, 2011-ben beindította a közbeszerzési eljárást, ám mivel egy évvel később megbukott a jobboldali kormány, a hatalomra kerülő Szociáldemokrata Párt egyetlen tollvonással elgáncsolta a tervet.
Bukarest mostoha elbánása dacára az évek során egyik önkormányzat sem ült tétlenül. A szucsávaiak önerőből 20 kilométert aszfaltoztak Gloduig, a hargitaiak, tizenhárom esztendő alatt valahogy befejezték a Székpatak és Bélbor közti szakaszt.
Az út fontosságáról kérdezett két megyeelnök elsősorban a régiók összekapcsolását, a távolság lerövidítését és a fejlesztési lehetőségeket helyezte előtérbe.
– vélekedett Flutur, hangsúlyozván, hogy a napokban is egy külföldi befektető csoport mérte fel a környék turisztikai potenciálját.
– mondta el Borboly Csaba. Ugyanakkor, tennénk hozzá, a bukovinai székelyek által alapított öt falu, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva, Andrásfalva és Hadikfalva közül az utóbbi kettő lényegesen közelebb kerülne a Székelyföldhöz.
Hiányos összeköttetés
Bár közel másfél évszázadon keresztül ugyanazon monarchia része volt, Erdélyt és Bukovinát kevés út köti össze. Jelenleg is mindössze Máramaros megyéből a Borsai-hágón, illetve Beszterce-Naszód megyéből a Borgói-hágón lehet átjutni aszfalton. A Radnai-hágón, Újradna és Radnalajosfalva között földút vezet át, és az Ilvatelek és Poiana Stampei közötti kövesút is járhatatlan.
A két történelmi régiót egy ötödik út, a Mária Terézia útja választja el. Ezt 1762-ben építették Magyarország és Moldva közti határként, ezért nagy része a Kelemen-gerinc alatt vezet át. A sokáig jobbára csak kirándulók által használt utat a Tăşuleasa Egyesület erőfeszítései révén egyre többen kezdik megismerni. A Szucsáva megyei szervezet, amely felvállalta az egykori szekérút kitakarítását és jelzését, újabban hegyi maratont és kerékpárversenyt is szervez ott, ahol évszázadokkal ezelőtt határőrök szolgáltak.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
szóljon hozzá!