
A Kelemen-havasok
Aszfaltozott úttal kötnék össze az egykori Osztrák–Magyar Monarchia két történelmi régióját, a Székelyföldet és Bukovinát. A Kelemen-havasokon átvezető út korszerűsítéséről Hargita és Szucsáva megye elnökei állapodtak meg.
2017. április 24., 22:272017. április 24., 22:27
A Kelemen-havasokon átvezető út aszfaltozása révén kötné össze a két térséget Hargita és Szucsáva megye önkormányzata. A beruházás révén a Maroshévíz és Dornavátra közötti távolság közel 90 kilométerrel rövidülne. Ugyanakkor mindkét oldalról több, csodálatos természeti környezetben fekvő magashegyi zsáktelepülés kerülne be a turisztikai körforgásba. A 68 kilométeres Maroshévíz–Székpatak–Rakottyás–Bélbor–Panaci–Glodu–Şaru Dornei–Dorna Arini–Dornavátra útvonal korszerűsítése új fejezetet nyitna a Kelemen-havasok által elválasztott két régió idegenforgalmában.
Az aszfalt által a hátizsákos turisták is közelebb kerülnének a főként Maros megyéből, de akár Hargitából is mindmáig nehézkesen megközelíthető Rekettyés-tetői (Csáky-csúcs) meteorológiai állomáshoz, a 2100 méter magas Nagy-Köves (Pietrosz) csúcshoz, a Kis-Köveshez (Teleki), a 2049 méteres Magyar-Negojhoz, a Bánffy tengerszemhez, az egykori kénbányához, a megalítok múzeumához, a Mária Terézia-út mentén épített kőfal maradványaihoz, a Tizenkét apostol sziklacsoporthoz vagy a közelében lévő mohás mocsárhoz.
Ezek közelébe jobbára a Hargita megyei Maroshévízről terepjáróval, gyalog vagy túrakerékpárral lehet eljutni.
A hargitai oldalról az aszfalt 2014 ősze óta immár az utolsó lakott településig, Bélborig húzódik, onnan körülbelül 5 és fél kilométerre van a megyehatár. Valamivel többet, 8 kilométert kell korszerűsíteniük a szucsávaiaknak, akik az elmúlt időszakban Dorna Ariniből egészen Gloduig terítettek aszfaltszőnyeget.
Amint a két megyeelnök elmondta, együtt pályáztak a kormány Országos Településfejlesztési Programjára, a PNDL-re, és együtt reménykednek a pozitív elbírálásban. Mind Borboly Csaba, mind Gheorghe Flutur bizakodónak mutatkozik, noha utóbbinak már van egy keserű tapasztalata a Transzkelemen műút megvalósításával kapcsolatosan. Hét évvel ezelőtt, 2010-ben is próbálkozott, pénzt szerzett, 2011-ben beindította a közbeszerzési eljárást, ám mivel egy évvel később megbukott a jobboldali kormány, a hatalomra kerülő Szociáldemokrata Párt egyetlen tollvonással elgáncsolta a tervet.
Bukarest mostoha elbánása dacára az évek során egyik önkormányzat sem ült tétlenül. A szucsávaiak önerőből 20 kilométert aszfaltoztak Gloduig, a hargitaiak, tizenhárom esztendő alatt valahogy befejezték a Székpatak és Bélbor közti szakaszt.
Az út fontosságáról kérdezett két megyeelnök elsősorban a régiók összekapcsolását, a távolság lerövidítését és a fejlesztési lehetőségeket helyezte előtérbe.
– vélekedett Flutur, hangsúlyozván, hogy a napokban is egy külföldi befektető csoport mérte fel a környék turisztikai potenciálját.
– mondta el Borboly Csaba. Ugyanakkor, tennénk hozzá, a bukovinai székelyek által alapított öt falu, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva, Andrásfalva és Hadikfalva közül az utóbbi kettő lényegesen közelebb kerülne a Székelyföldhöz.
Hiányos összeköttetés
Bár közel másfél évszázadon keresztül ugyanazon monarchia része volt, Erdélyt és Bukovinát kevés út köti össze. Jelenleg is mindössze Máramaros megyéből a Borsai-hágón, illetve Beszterce-Naszód megyéből a Borgói-hágón lehet átjutni aszfalton. A Radnai-hágón, Újradna és Radnalajosfalva között földút vezet át, és az Ilvatelek és Poiana Stampei közötti kövesút is járhatatlan.
A két történelmi régiót egy ötödik út, a Mária Terézia útja választja el. Ezt 1762-ben építették Magyarország és Moldva közti határként, ezért nagy része a Kelemen-gerinc alatt vezet át. A sokáig jobbára csak kirándulók által használt utat a Tăşuleasa Egyesület erőfeszítései révén egyre többen kezdik megismerni. A Szucsáva megyei szervezet, amely felvállalta az egykori szekérút kitakarítását és jelzését, újabban hegyi maratont és kerékpárversenyt is szervez ott, ahol évszázadokkal ezelőtt határőrök szolgáltak.
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
A múlt héten öt elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 83-ra nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) csütörtökön felszólította a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét, hogy döntse el: kormányon vagy ellenzékben kíván politizálni.
szóljon hozzá!