
A Kelemen-havasok
Aszfaltozott úttal kötnék össze az egykori Osztrák–Magyar Monarchia két történelmi régióját, a Székelyföldet és Bukovinát. A Kelemen-havasokon átvezető út korszerűsítéséről Hargita és Szucsáva megye elnökei állapodtak meg.
2017. április 24., 22:272017. április 24., 22:27
A Kelemen-havasokon átvezető út aszfaltozása révén kötné össze a két térséget Hargita és Szucsáva megye önkormányzata. A beruházás révén a Maroshévíz és Dornavátra közötti távolság közel 90 kilométerrel rövidülne. Ugyanakkor mindkét oldalról több, csodálatos természeti környezetben fekvő magashegyi zsáktelepülés kerülne be a turisztikai körforgásba. A 68 kilométeres Maroshévíz–Székpatak–Rakottyás–Bélbor–Panaci–Glodu–Şaru Dornei–Dorna Arini–Dornavátra útvonal korszerűsítése új fejezetet nyitna a Kelemen-havasok által elválasztott két régió idegenforgalmában.
Az aszfalt által a hátizsákos turisták is közelebb kerülnének a főként Maros megyéből, de akár Hargitából is mindmáig nehézkesen megközelíthető Rekettyés-tetői (Csáky-csúcs) meteorológiai állomáshoz, a 2100 méter magas Nagy-Köves (Pietrosz) csúcshoz, a Kis-Köveshez (Teleki), a 2049 méteres Magyar-Negojhoz, a Bánffy tengerszemhez, az egykori kénbányához, a megalítok múzeumához, a Mária Terézia-út mentén épített kőfal maradványaihoz, a Tizenkét apostol sziklacsoporthoz vagy a közelében lévő mohás mocsárhoz.
Ezek közelébe jobbára a Hargita megyei Maroshévízről terepjáróval, gyalog vagy túrakerékpárral lehet eljutni.
A hargitai oldalról az aszfalt 2014 ősze óta immár az utolsó lakott településig, Bélborig húzódik, onnan körülbelül 5 és fél kilométerre van a megyehatár. Valamivel többet, 8 kilométert kell korszerűsíteniük a szucsávaiaknak, akik az elmúlt időszakban Dorna Ariniből egészen Gloduig terítettek aszfaltszőnyeget.
Amint a két megyeelnök elmondta, együtt pályáztak a kormány Országos Településfejlesztési Programjára, a PNDL-re, és együtt reménykednek a pozitív elbírálásban. Mind Borboly Csaba, mind Gheorghe Flutur bizakodónak mutatkozik, noha utóbbinak már van egy keserű tapasztalata a Transzkelemen műút megvalósításával kapcsolatosan. Hét évvel ezelőtt, 2010-ben is próbálkozott, pénzt szerzett, 2011-ben beindította a közbeszerzési eljárást, ám mivel egy évvel később megbukott a jobboldali kormány, a hatalomra kerülő Szociáldemokrata Párt egyetlen tollvonással elgáncsolta a tervet.
Bukarest mostoha elbánása dacára az évek során egyik önkormányzat sem ült tétlenül. A szucsávaiak önerőből 20 kilométert aszfaltoztak Gloduig, a hargitaiak, tizenhárom esztendő alatt valahogy befejezték a Székpatak és Bélbor közti szakaszt.
Az út fontosságáról kérdezett két megyeelnök elsősorban a régiók összekapcsolását, a távolság lerövidítését és a fejlesztési lehetőségeket helyezte előtérbe.
– vélekedett Flutur, hangsúlyozván, hogy a napokban is egy külföldi befektető csoport mérte fel a környék turisztikai potenciálját.
– mondta el Borboly Csaba. Ugyanakkor, tennénk hozzá, a bukovinai székelyek által alapított öt falu, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva, Andrásfalva és Hadikfalva közül az utóbbi kettő lényegesen közelebb kerülne a Székelyföldhöz.
Hiányos összeköttetés
Bár közel másfél évszázadon keresztül ugyanazon monarchia része volt, Erdélyt és Bukovinát kevés út köti össze. Jelenleg is mindössze Máramaros megyéből a Borsai-hágón, illetve Beszterce-Naszód megyéből a Borgói-hágón lehet átjutni aszfalton. A Radnai-hágón, Újradna és Radnalajosfalva között földút vezet át, és az Ilvatelek és Poiana Stampei közötti kövesút is járhatatlan.
A két történelmi régiót egy ötödik út, a Mária Terézia útja választja el. Ezt 1762-ben építették Magyarország és Moldva közti határként, ezért nagy része a Kelemen-gerinc alatt vezet át. A sokáig jobbára csak kirándulók által használt utat a Tăşuleasa Egyesület erőfeszítései révén egyre többen kezdik megismerni. A Szucsáva megyei szervezet, amely felvállalta az egykori szekérút kitakarítását és jelzését, újabban hegyi maratont és kerékpárversenyt is szervez ott, ahol évszázadokkal ezelőtt határőrök szolgáltak.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!