Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:56

Veretlenül lett bajnok Németországban a csíkszeredai sakkmester

13:53

Úgy tűnik, lesz elég körzeti állatorvos Hargita megyében

13:46

Ekkor mondhatunk búcsút a kétszámjegyű inflációnak a jegybank szerint

13:14

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Látványos az építkezés az A8-as autópályán, de kérdéses az év végi átadás

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Megalakult a Tisza-kormány

Aszfaltúttal kötnék össze az egykori Osztrák–Magyar Monarchia két régióját

A Kelemen-havasok

Aszfaltozott úttal kötnék össze az egykori Osztrák–Magyar Monarchia két történelmi régióját, a Székelyföldet és Bukovinát. A Kelemen-havasokon átvezető út korszerűsítéséről Hargita és Szucsáva megye elnökei állapodtak meg.

Szucher Ervin

2017. április 24., 22:272017. április 24., 22:27

A Kelemen-havasokon átvezető út aszfaltozása révén kötné össze a két térséget Hargita és Szucsáva megye önkormányzata. A beruházás révén a Maroshévíz és Dornavátra közötti távolság közel 90 kilométerrel rövidülne. Ugyanakkor mindkét oldalról több, csodálatos természeti környezetben fekvő magashegyi zsáktelepülés kerülne be a turisztikai körforgásba. A 68 kilométeres Maroshévíz–Székpatak–Rakottyás–Bélbor–Panaci–Glodu–Şaru Dornei–Dorna Arini–Dornavátra útvonal korszerűsítése új fejezetet nyitna a Kelemen-havasok által elválasztott két régió idegenforgalmában.

Az aszfalt által a hátizsákos turisták is közelebb kerülnének a főként Maros megyéből, de akár Hargitából is mindmáig nehézkesen megközelíthető Rekettyés-tetői (Csáky-csúcs) meteorológiai állomáshoz, a 2100 méter magas Nagy-Köves (Pietrosz) csúcshoz, a Kis-Köveshez (Teleki), a 2049 méteres Magyar-Negojhoz, a Bánffy tengerszemhez, az egykori kénbányához, a megalítok múzeumához, a Mária Terézia-út mentén épített kőfal maradványaihoz, a Tizenkét apostol sziklacsoporthoz vagy a közelében lévő mohás mocsárhoz.

Ezek közelébe jobbára a Hargita megyei Maroshévízről terepjáróval, gyalog vagy túrakerékpárral lehet eljutni.

Maros megyét egyetlen út sem köti össze a vele északon szomszédos Szucsávával.

A hargitai oldalról az aszfalt 2014 ősze óta immár az utolsó lakott településig, Bélborig húzódik, onnan körülbelül 5 és fél kilométerre van a megyehatár. Valamivel többet, 8 kilométert kell korszerűsíteniük a szucsávaiaknak, akik az elmúlt időszakban Dorna Ariniből egészen Gloduig terítettek aszfaltszőnyeget.

Amint a két megyeelnök elmondta, együtt pályáztak a kormány Országos Településfejlesztési Programjára, a PNDL-re, és együtt reménykednek a pozitív elbírálásban. Mind Borboly Csaba, mind Gheorghe Flutur bizakodónak mutatkozik, noha utóbbinak már van egy keserű tapasztalata a Transzkelemen műút megvalósításával kapcsolatosan. Hét évvel ezelőtt, 2010-ben is próbálkozott, pénzt szerzett, 2011-ben beindította a közbeszerzési eljárást, ám mivel egy évvel később megbukott a jobboldali kormány, a hatalomra kerülő Szociáldemokrata Párt egyetlen tollvonással elgáncsolta a tervet.

Bukarest mostoha elbánása dacára az évek során egyik önkormányzat sem ült tétlenül. A szucsávaiak önerőből 20 kilométert aszfaltoztak Gloduig, a hargitaiak, tizenhárom esztendő alatt valahogy befejezték a Székpatak és Bélbor közti szakaszt.

Az út fontosságáról kérdezett két megyeelnök elsősorban a régiók összekapcsolását, a távolság lerövidítését és a fejlesztési lehetőségeket helyezte előtérbe.

Nemcsak hogy Dornavátra 110 kilométerrel közelebb kerülne Bukaresthez, de megnyílik a látogatók és potenciális beruházók előtt a Dornák vidéke, az ásványvizek hazája. Jelenleg egyetlen sípálya sincs a Kelemen-havasokban, most egyszerre több is létesülhet

– vélekedett Flutur, hangsúlyozván, hogy a napokban is egy külföldi befektető csoport mérte fel a környék turisztikai potenciálját.

Számunkra is fontos, hogy az út által közvetlen kapu nyíljon Bukovinára, ugyanakkor az oda látogatók is könnyen jussanak át a Székelyföldre

– mondta el Borboly Csaba. Ugyanakkor, tennénk hozzá, a bukovinai székelyek által alapított öt falu, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva, Andrásfalva és Hadikfalva közül az utóbbi kettő lényegesen közelebb kerülne a Székelyföldhöz.

Hiányos összeköttetés

Bár közel másfél évszázadon keresztül ugyanazon monarchia része volt, Erdélyt és Bukovinát kevés út köti össze. Jelenleg is mindössze Máramaros megyéből a Borsai-hágón, illetve Beszterce-Naszód megyéből a Borgói-hágón lehet átjutni aszfalton. A Radnai-hágón, Újradna és Radnalajosfalva között földút vezet át, és az Ilvatelek és Poiana Stampei közötti kövesút is járhatatlan.

A két történelmi régiót egy ötödik út, a Mária Terézia útja választja el. Ezt 1762-ben építették Magyarország és Moldva közti határként, ezért nagy része a Kelemen-gerinc alatt vezet át. A sokáig jobbára csak kirándulók által használt utat a Tăşuleasa Egyesület erőfeszítései révén egyre többen kezdik megismerni. A Szucsáva megyei szervezet, amely felvállalta az egykori szekérút kitakarítását és jelzését, újabban hegyi maratont és kerékpárversenyt is szervez ott, ahol évszázadokkal ezelőtt határőrök szolgáltak.