Árus Zsolt: az igazságszolgáltatásban is alkalmazzák a kettős mércét

Árus Zsolt nem bízik abban, hogy a Maros megyei prefektus végrehajtja a bíróság ítéletét

Két, a Székely Figyelő Alapítvány által kezdeményezett perben is döntést hozott múlt héten a Marosvásárhelyi Táblabíróság. Az egyik keresetet elutasították, a másikat megalapozottnak találták, az alapítvány ezzel együtt mindkét ítéletet kedvező döntésnek tartja.

Gergely Imre

2019. szeptember 30., 21:262019. szeptember 30., 21:26

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Sajtótájékoztatón számolt be Árus Zsolt gyergyószentmiklósi civil jogvédő, a kisebbségi jogsértések elleni bírósági fellépéseket folytató Székely Figyelő Alapítvány képviselője arról, hogy két általuk kezdeményezett peres ügyben is döntés született a Marosvásárhelyi Táblabíróságon.

„Első látásra furcsa lehet az, hogy jó hírként tekintünk egy elvesztett perre, de ez tökéletesen mutatja a romániai helyzet fonákságát. Ugyanis ez egy – nevezzük így – taktikai per, amiben azt kértük a bíróságtól, hogy mondja ki, törvénytelen az, hogy a személyi igazolványokon a román mellett vannak más nyelvű szövegek is, és kötelezze a belügyminisztériumot arra, hogy cserélje le az igazolványokat olyanokra, amelyeken az idegen nyelvű szöveg a román alatt van.

Ezzel nem az volt a cél, hogy Romániában mindenkinek új személyi igazolványt kelljen kiállítani, hanem hogy kézzelfogható bizonyítékot kapjunk arról, hogy az igazságszolgáltatás kettős mércével mér.

S lám, ez be is következett, elértük célunkat, és ezt az ítéletet majd használni tudjuk más perek esetében” – fejtette ki Árus Zsolt. (A bíróság szóban forgó döntését más ügyekben nehezen lehet felhasználni, a román ítélethozatali gyakorlat ugyanis nem támaszkodik a precendesekre – szerk. megj.)

A kettős mérce bizonyítható, hiszen például a gyergyószentmiklósi színház homlokzatán lévő felirat ügye folyamatban van, és Dan Tanasă éppen azt kifogásolja, hogy ott egymás mellett van a román és a magyar szöveg, ami pedig a friss – egyelőre alapfokú – ítélet szerint a személyi igazolványon törvényes. A másik perben már jogerős ítélet született, a bíróság azt mondta ki, hogy Maros megye prefektusának kötelessége betartani az 1995. évi 35-ös és a 2007. évi 282-es törvény, valamint a 2001. évi 1206-os kormányhatározat valamennyi előírását, azaz a nyelvhasználatra vonatkozókat is. Ennek értelmében köteles beosztottai révén rendszeresen ellenőrizni, hogy a közintézmények betartják-e ezeket az előírásokat, és meg kell bírságolnia azon hivatalok vezetőit, amelyek ezt nem teszik meg. Ez kifejezetten jó hírnek számít, hiszen a kereset célja az volt, hogy Maros megyében minden közintézmény esetében érvényesüljenek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírások, ugyanakkor Árus mégis szkeptikus.

Mint elmondta,

Hargita megye prefektusa ellen ugyanez a döntés született már korábban, de ő azt az ítéletet máig nem hajtotta végre.

„Tehette ezt bátran, mert se a törvényszék nem volt hajlandó megbüntetni az ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt (bezzeg a magyar polgármestereket…), se az ügyészség nem hajlandó eljárást indítani ellene hivatali visszaélés miatt” – fogalmazott Árus Zsolt.