A napi adatok is azt jelzik, hogy a harmadik hullám felszálló ágában van a járvány Romániában. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Április közepén tetőzhet a koronavírus-járvány harmadik hulláma Romániában, és ez – a járványmodellek szerint – több szempontból is megterhelőbb lesz a novemberi második hullámnál.
2021. március 16., 12:242021. március 16., 12:24
2021. március 16., 14:222021. március 16., 14:22
Európa legtöbb országát elérte a koronavírus-járvány harmadik hulláma és az adatvizualizációk szerint Románia is a harmadik hullám felszálló ágában van már. Az amerikai Egészségfelmérési és -értékelési Intézet (IHME) járványmodellje szerint az előző hullámban tapasztalt viszonylag meredek emelkedés után nagyjából április közepén éri el a csúcsot Romániában a harmadik hullám, amelyben a napi halálesetek és a kórházi ellátásra szorulók száma is túllépheti a novemberi csúcsokat.
Három különböző forgatókönyv – a jelenlegi tendenciák és járványkezelés, az esetleges lazítások, illetve a szabálykövető magatartás erősödése – alapján modellezte a koronavírus-pandémia alakulását a globális egészségügyi statisztikák feldolgozásában, illetve a hatásvizsgálatok terén egyik legelismertebbnek tartott intézet, a washingtoni egyetemen működő Egészségfelmérési és -értékelési Intézet (IHME).
Az első forgatókönyv szerinti prognózis alapja az a feltevés, hogy nőni fog a koronavírus elleni oltáskampány hatékonysága az elkövetkező 90 napban, illetve az is, hogy egyes helyeken továbbra is terjedni fog a vírus brit variánsa.
A második, rosszabb forgatókönyv prognózisát arra alapozzák, hogy a beoltottak körében megnő a mobilitás, tehát az immunizáltak erőteljesen lazítanak a járványügyi előírások betartásán.
A harmadik forgatókönyv számításainál annak azt a lehetőségét vették figyelembe, hogy a lakosság 95 százaléka nyilvános helyeken maradéktalanul betartja a maszkviselésre vonatkozó előírásokat.
Mindhárom forgatókönyv szerint azonos ütemben fog nőni a napi elhalálozások száma április elejéig, amikor már a 150-et is túllépi a Covid-fertőzéshez köthető napi halálesetek száma. Azt követően, a jelenlegi tendenciák alapján készült járványmodell szerint napi 185 halálesettel csúcsosodhat ki a harmadik hullám április közepén. A rosszabb forgatókönyv szerint a 230-at is meghaladhatja ez a szám, a fegyelmezettséget feltételező szcenárió szerint pedig 170 alatt marad.
A fertőzések napi csúcsának elérését már erre a hónapra prognosztizálja az IHME járványmodellje, nagyjából a március 21-26. közti időszakra. Akkor az igazolt és azonosítatlan fertőzések napi száma a legrosszabb forgatókönyv szerint túllépheti a 24 ezret, a jelenlegi tendenciák szerinti számítás szerint pedig a 19 ezret, de a legoptimistább szcenárió szerint sem lesz kisebb 17 ezernél a napi csúcs.
Aggasztó, hogy az amerikai Egészségfelmérési és -értékelési Intézet számításai szerint többen szorulhatnak majd kórházi ellátásra, mint a novemberi, második hullám során: az április közepe előtti napokban a kórházi ápoltak száma túllépheti a 13 ezret, az intenzív ellátásra szorulók száma pedig elérheti a 2600-at – utóbbiban a légzésrásegítésre szorulók is benne vannak. A napi adatok szerint hétfőig 21 565-en vesztették életüket a koronavírus miatt Romániában, a járványmodell szerint a nyár elejéig ez közel tízezerrel növekedhet.
Egyre többen kerülnek kórházba
Két hét alatt megduplázódott a koronavírusos betegek száma a székelyudvarhelyi kórházban. Amint azt Zörgő Noémitől, a városháza szóvivőjétől megtudtuk, a februári, enyhén ingadozó stagnálást követően egyre gyorsabban és folyamatosan emelkedik a betegek száma. Február 26-án még negyven beteget kezeltek a kórház Covid-részlegein, azóta viszont egy alkalommal sem csökkent a számuk, ami hétfőre elérte a 89-et – ez 13-al több, mint a pénteki adat. A kórház intenzív terápiás részlege már múlt héten megtelt, jelenleg is tíz, súlyos állapotban lévő koronavírusos beteget kezelnek ott, közülük öten lélegeztető gépen vannak, de a többiek is oxigénmaszkos légzésrásegítést kapnak. Utóbbira egyébként nem csak az intenzív terápiás részlegen van szükség, a Covid-részlegeken is alkalmazzák ezt azon betegek esetében, akiknek alacsony a véroxigén-szintje. Covid-háttérkórház lévén a székelyudvarhelyi kórházba a megye minden részéből érkeznek koronavírusos betegek, de a bennfekvők közt arányaiban sok a székelyudvarhelyi koronavírusos beteg: összesen 21-en vannak, az intenzív terápiás részlegen kezelt tíz betegből is négy székelyudvarhelyi.
Elrendelte a legfőbb ügyészség Horațiu Potra vagyonának a zár alá vételét. A zsoldosvezért folytatólagosan elkövetett adócsalással, sikkasztással és pénzmosással gyanúsítják ebben az ügyben.
Narancssárga és sárga kódú árvízriasztást adott ki szerdán az Országos Hidrológiai Intézet, az érintett Hargita megyei területeken árhullámokra, heves vízlefolyásra és vízszintemelkedésre kell számítani.
Az elmúlt 24 órában a Maros megyei hivatásos tűzoltóknak összesen 106 sürgősségi bevetésen kellett helytállniuk. Közúti balesetekhez, tizenegy tűzesethez, kidőlt fák eltávolításához riasztották őket.
Súlyos károkat okozott a kedd esti vihar Tusnádfürdőn: hatalmas széllel és esővel csapott le a fürdővárosra alig néhány perccel azután, hogy a Ro-Alert rendszeren keresztül riasztás érkezett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga kódú figyelmeztetést adott ki július 9-ére, 12 és 22 óra között. A viharos időjárás az ország számos megyéje között Hargita és Kovászna megyét is érinti, Maros megyére az enyhébb, sárga kód érvényes.
Egy aktuális tragédiát lovagolt meg egy újrahasznosított videóval a Medveles Erdélyben-Gyergyószentmiklóson Facebook-oldal, amelyről mi is hírt adtunk.
Tizenkilenc megye összesen 81 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt szerda reggel 7 óra 38 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
Jelentős, legalább 12 százalékos áremelkedés várható az új építésű ingatlanok piacán, mivel az eddigi 9 százalékos áfa helyett 21 százalékot kell fizetniük a vásárlóknak augusztustól a 120 ezer eurós értékhatár alatti lakásokért is.
szóljon hozzá!